Bor (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bor (Бор)
Bor - panorama.jpg
Bor címere
Bor címere
Bor zászlaja
Bor zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetBori
KözségBor
Rang város
Alapítás éve2018. június
Polgármester Nebojša Videnović (URS)
Irányítószám 19210
Körzethívószám +381 30
Rendszám BO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség34 159 fő (2011)
Magyar lakosság24 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság353 m
Terület856 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bor (Szerbia)
Bor
Bor
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 04′ 12″, k. h. 22° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 04′ 12″, k. h. 22° 05′ 50″
Bor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bor témájú médiaállományokat.

Bor (szerb nyelven, cirill írással Бор) város és község (járás) Közép-Szerbiában. Ércbányájáról híres, főleg rezet bányásznak.

A község (járás) települései[szerkesztés]

Neve[szerkesztés]

Neve szerbül répafenyőt jelent.

Fekvése[szerkesztés]

Szerbia keleti részén található, a Szerb-érchegység keleti szélén, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében.

Történelem[szerkesztés]

Radnóti Miklós itt volt munkaszolgálatos fogoly 1944-ben, mielőtt elhurcolták volna végzetes útjára. Bornál kétfajta tábor létezett: a központi volt a „Berlin”, közvetlenül Bor község mellett, itt munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt. Ezen kívül működött még mintegy 10 altábor, ezek Bortól északra egymástól öt kilométerenként sorakoztak. Az ott lakók vasutat építettek, a németek ugyanis a kibányászott rezet a dunai hajóút helyett a hegyeken át, vasúton szerették volna Belgrádba szállítani. A szerb területen még hadműveletek zajlottak, amikor partizánok fölszabadítottak mintegy háromezer táborlakót. Zsagubica fölötti Laznica falun át Majdanpek és Szörényvár (Turnu Severin) útvonalon menekültek, sokan beálltak partizánnak, és voltak akik Arad és Temesvár felé mentek tovább.[1]

Népesség[szerkesztés]

Kultúrház

Ipar[szerkesztés]

Borban működik egy rézbánya, amelyet még a szocialista Jugoszláviában építettek ki nagy bányaipari és kohászati kombináttá. Azóta a réz világpiaci ára esett, a technológia elavult, az üzem lassan hanyatlik, folyamatban van a privatizációja (2009 május).

Irodalom[szerkesztés]

  • Ozsvath Zsuzsanna. Orpheus nyomában – Radnóti Miklós élete és kora, Hernádi Miklós (ford.), Akadémiai Kiadó (2004). ISBN 789630581813 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ahol Radnóti is járt. KultúrPart. (Hozzáférés: 2010. március 15.) „Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól.

Források[szerkesztés]

  1. ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

További információk[szerkesztés]