Bor (Szerbia)
| Bor (Бор) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Körzet | Bori | ||
| Község | Bor | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 2018. június | ||
| Polgármester | Nebojša Videnović (URS) | ||
| Irányítószám | 19210 | ||
| Körzethívószám | +381 30 | ||
| Rendszám | BO | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 159 fő (2011) | ||
| Magyar lakosság | 24 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 353 m | ||
| Terület | 856 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bor
Pozíció Szerbia térképén
| |||
| é. sz. 44° 04′ 12″, k. h. 22° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 04′ 12″, k. h. 22° 05′ 50″ | |||
| Bor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bor témájú médiaállományokat. | |||
Bor (szerb nyelven, cirill írással Бор) város és község (járás) Közép-Szerbiában. Ércbányájáról híres, főleg rezet bányásznak.
A község (járás) települései[szerkesztés]
- Bor
- Brestovac
- Bučje
- Gornjane
- Donja Bela Reka
- Zlot
- Krivelj
- Luka
- Metovnica
- Oštrelj
- Slatina
- Tanda
- Topla
- Šarbanovac
Neve[szerkesztés]
Neve szerbül répafenyőt jelent.
Fekvése[szerkesztés]
Szerbia keleti részén található, a Szerb-érchegység keleti szélén, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében.
Történelem[szerkesztés]
Radnóti Miklós itt volt munkaszolgálatos fogoly 1944-ben, mielőtt elhurcolták volna végzetes útjára. Bornál kétfajta tábor létezett: a központi volt a „Berlin”, közvetlenül Bor község mellett, itt munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt. Ezen kívül működött még mintegy 10 altábor, ezek Bortól északra egymástól öt kilométerenként sorakoztak. Az ott lakók vasutat építettek, a németek ugyanis a kibányászott rezet a dunai hajóút helyett a hegyeken át, vasúton szerették volna Belgrádba szállítani. A szerb területen még hadműveletek zajlottak, amikor partizánok fölszabadítottak mintegy háromezer táborlakót. Zsagubica fölötti Laznica falun át Majdanpek és Szörényvár (Turnu Severin) útvonalon menekültek, sokan beálltak partizánnak, és voltak akik Arad és Temesvár felé mentek tovább.[1]
Népesség[szerkesztés]
- 1948-ban 11 103 lakosa volt.
- 1953-ban 14 533 lakosa volt.
- 1961-ben 18 816 lakosa volt.
- 1971-ben 29 416 lakosa volt.
- 1981-ben 35 591 lakosa volt.
- 1991-ben 40 668 lakosa volt.
- 2002-ben 39 387 lakosa volt, melyből 32 785 fő szerb (83,23%), 2352 vlach (5,97%), 1216 cigány (3,08%), 507 macedón, 251 jugoszláv, 192 montenegrói, 105 albán, 86 horvát, 62 bolgár, 51 szlovén, 47 román, 37 muzulmán, 24 magyar (0,06%), 23 német, 16 bosnyák, 15 orosz, 3 gorai, 3 szlovák, 2 cseh, 2 ukrán, 1 ruszin, 430 ismeretlen, a többi egyéb nemzetiségű és a nemzeti hovatartozásról nem nyilatkozó személy.
Ipar[szerkesztés]
Borban működik egy rézbánya, amelyet még a szocialista Jugoszláviában építettek ki nagy bányaipari és kohászati kombináttá. Azóta a réz világpiaci ára esett, a technológia elavult, az üzem lassan hanyatlik, folyamatban van a privatizációja (2009 május).
Irodalom[szerkesztés]
- Ozsvath Zsuzsanna. Orpheus nyomában – Radnóti Miklós élete és kora, Hernádi Miklós (ford.), Akadémiai Kiadó (2004). ISBN 789630581813
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ahol Radnóti is járt. KultúrPart. (Hozzáférés: 2010. március 15.) „Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól.”
Források[szerkesztés]
- ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
További információk[szerkesztés]
- Bor község hivatalos honlapja Archiválva 2013. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
|
