Bor (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bor (Бор)
Bor - panorama.jpg
Bor címere
Bor címere
Bor zászlaja
Bor zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Bori
Község Bor
Rang város
Polgármester Nebojša Videnović (URS)
Irányítószám 19210
Körzethívószám +381 30
Népesség
Teljes népesség 34 160 fő (2011)
Magyar lakosság 24 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 353 m
Terület 856 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bor (Szerbia)
Bor
Bor
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 04′ 12″, k. h. 22° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 04′ 12″, k. h. 22° 05′ 50″
Bor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bor témájú médiaállományokat.

Bor (szerb nyelven, cirill írással Бор) város és község (járás) Közép-Szerbiában. Ércbányájáról híres, főleg rezet bányásznak.

A község (járás) települései[szerkesztés]

Neve[szerkesztés]

Neve szerbül répafenyőt jelent.

Fekvése[szerkesztés]

Szerbia keleti részén található, a Szerb-érchegység keleti szélén, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében.

Történelem[szerkesztés]

Radnóti Miklós itt volt munkaszolgálatos fogoly 1944-ben, mielőtt elhurcolták volna végzetes útjára. Bornál kétfajta tábor létezett: a központi volt a „Berlin”, közvetlenül Bor község mellett, itt munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt. Ezen kívül működött még mintegy 10 altábor, ezek Bortól északra egymástól öt kilométerenként sorakoztak. Az ott lakók vasutat építettek, a németek ugyanis a kibányászott rezet a dunai hajóút helyett a hegyeken át, vasúton szerették volna Belgrádba szállítani. A szerb területen még hadműveletek zajlottak, amikor partizánok fölszabadítottak mintegy háromezer táborlakót. Zsagubica fölötti Laznica falun át Majdanpek és Szörényvár (Turnu Severin) útvonalon menekültek, sokan beálltak partizánnak, és voltak akik Arad és Temesvár felé mentek tovább.[1]

Népesség[szerkesztés]

Kultúrház

Ipar[szerkesztés]

Borban működik egy rézbánya, amelyet még a szocialista Jugoszláviában építettek ki nagy bányaipari és kohászati kombináttá. Azóta a réz világpiaci ára esett, a technológia elavult, az üzem lassan hanyatlik, folyamatban van a privatizációja (2009 május).

Irodalom[szerkesztés]

  • Ozsvath Zsuzsanna. Orpheus nyomában – Radnóti Miklós élete és kora, Hernádi Miklós (ford.), Akadémiai Kiadó (2004). ISBN 789630581813 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ahol Radnóti is járt. KultúrPart. (Hozzáférés: 2010. március 15.) „Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól.

Források[szerkesztés]

  1. ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  2. ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  


Külső hivatkozásokk[szerkesztés]