Berberföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jan Janssonius holland kartográfus 17. századi térképe a Berberpartről, itt: "Barbaria"

Berberföld vagy Berberia, vagy Berberpart a berber népek lakta területek európaiak használta nevei voltak a 16. századtól a 19. század elejéig. berber neve a körülbelül a Magrebet jelölő Tamazɣa volt (Tifinag: ⵜⴰⵎⴰⵣⵗⴰ vagy ⵜⴰⵎⴰⵣⵖⴰ)

A Berberpart név Észak-Afrika középső és nyugati partmenti régióira és városaira utalt: ez a mai Marokkónak, Algériának, Tunéziának és Líbiának felelt meg. A Berberia (Barbaria) szó az európai nyelveken készült térképeken általában a nem parti berber régiókat is magába foglalta, mélyen a kontinens belsejében.[1]

A nyugati országokban e nevek többek közt a berber kalózokat, illetve a berber rabszolgakereskedelmet idézték fel. A berber kalózok gyakran támadták meg a hajókat és a településeket a Földközi-tenger térségében és az Atlanti-óceán keleti partvidékeinél, elfogva és továbbadva árukat és rabszolgákat az Európa, az Egyesült Államok és Fekete-Afrika közti kereskedelemben. Konfliktusaik az Egyesült Államokkal és Svédországgal a 19. század elején a berber háborúkhoz vezettek.[2] Az árukat és rabszolgákat vagy az Oszmán Birodalmon keresztül adták tovább, vagy egyenesen az európaiaknak.

Története[szerkesztés]

Ex voto (felajánlás) egy tengeri csatáról, amelyet egy Algírból jött török hajó vívott (elöl) a Máltai lovagrend egy hajójával 1719-ben.

Berberföld nem egy politikai egység volt, hanem általában több. A 16. századtól ilyen egység volt az algíri régensség (vagy ottomán Algéria), Tunézia és Tripolitánia (Tripoli). A berber államok rablóhadjáratainak idején uralkodóik voltak többek közt az algíri pasa (vagy dej), a tuniszi bej és a tripoli bej.[3]

A korábbi időkben a területet általában Ifríkija, Marokkó és a Tlemcen vagy Tiaret központú nyugat-közép-algériai állam osztotta fel egymás között. A területet a nagyhatalmú berber dinasztiák, mint az Almohádok (12. század) és valamivel utánuk a Háfszidák rövid időszakokra egyesítették. Központjának Európában gyakran Tripolit tekintették, bár a marokkói Marrákes volt azokban az időkben a legnagyobb és legfontosabb berber város. Fontos városok voltak még Algír és a marokkói Tanger.

Keresztény foglyok megvásárlása a berber államokban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Maps of Barbary Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Carver, Robert. „Not so easy alliances: Two Faiths, One Banner: when Muslims marched with Christians across Europe’s battlegrounds (book review)”, The Tablet, 2009. április 25., 24. oldal. [2017. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  3. Sablon:Cite EB1911

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Barbary Coast című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.