Barta Sándor (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról és költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Barta Sándor (egyértelműsítő lap).
Barta Sándor
1922-ben
1922-ben
SzületettBlau Sándor[1]
1897. október 7.[2][3]
Budapest
Elhunyt1938. június 3. (40 évesen)[2]
Moszkva, butovói kivégzőhely
Állampolgársága
HázastársaÚjvári Erzsi
GyermekeiBarta Zsuzsa
Foglalkozása
Írói pályafutása
Jellemző műfajokvers, dráma, novella, regény
Első műveVörös zászló (vers, 1918)
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barta Sándor, írói álnevein: (b. s.), Besnyő Sándor, (B. S.) (Budapest, Terézváros, 1897. október 7. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) magyar regényíró, költő és szerkesztő. Felesége Kassák Erzsébet volt.

Élete[szerkesztés]

Blau Simon Rudolf szabó és Wiener Karolina fiaként született. Középiskolás évei alatt édesapja mellett dolgozott, s részt vett a Galilei Kör munkájában. Fiatalon TBC-s lett. A Tanácsköztársaság alatt újságíró volt, a bukás után pedig bécsi emigrációjában a Ma című folyóirat segédszerkesztője, s a Tűz című hetilap munkatársa volt. Saját folyóiratot is alapított Akasztott ember címmel (1922–1923). Az osztrák fővárosban előbb Kassák köréhez tartozott, majd 1924-ben Komját Aladár Egység-csoportjához csatlakozott, s belépett a KMP-be. 1925-től a Szovjetunióban élt, ahol tagja lett a Proletárírók Oroszországi Egyesülése magyar szekciójának, később pedig részt vett a Forradalmi Írók Nemzetközi Szervezetének alapításában, valamint munkájában. Később a Szovjet Írók Szövetségében dolgozott, illetve különböző hivatali pozíciókat töltött be. 1938-ban Új Hang címen folyóiratot indított, ám koholt vádak alapján március 14-én letartóztatták, május 22-én halálraítélték, s június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. augusztus 29-én rehabilitálták.[4]

Felesége Kassák Lajos húga, Kassák Erzsébet volt, aki Újvári Erzsi néven alkotott.

Költészete[szerkesztés]

Kassák Lajos Ma című lapjában tűnt fel, eredeti tehetséggel alkotott expresszionista verseivel, novelláival. Első verskötete Vörös zászló címmel 1919-ben jelent meg. Művei a szocialista világnézetet szolgálták. 1925-ben Moszkvába ment, s a proletkult mozgalom hatása alá kerülve a sematizmus felerősödik munkáiban. Abszurd látásmódja a Cirkusz kapitalizmus című drámájában hatásosan érvényesült. Realista prózaműve az Aranyásók (1935).

Emléktáblája Budapest V. kerületében
  • "A zöldfejü ember" 1
    "A zöldfejü ember" 1
  • "A zöldfejü ember" 2
    "A zöldfejü ember" 2

Művei, fordításai[szerkesztés]

  • Vörös zászló. Versek; Ma, Bp., 1919
  • Igen; Ma folyóirat, Bécs, 1920
  • Mese a trombitakezű diákról. Mesék és novellák, 1918–1922; Ma, Bécs, 1922
  • Gogol: Egy őrült emlékiratai (szabadlapos album); ford. Barta Sándor, ill. és a szöveget kőre írta Boris László; Wien [Bécs], Fischer, 1922
  • Rabindranat Tagore: Nacionalizmus; ford. Barta Sándor; Wien [Bécs], Fischer, 1922 (Klasszikus írások)
  • Tisztelt hullaház! Kiáltványok; Wien [Bécs], "Ma" Kiadó, 1922
  • Csodálatos történet, vagy mint fedezte fel William Cookendy polgári riporter a földet, amelyen él; Košice [Kassa], Munkás, 1925
  • Alexander Barta: Eine wunderbare Geschichte oder Wie entdeckte William Cookendy, bürgerlicher Reprter, die Erde, auf der er lebt. Roman (regény németül); Wien [Bécs]–Berlin, Vorhut, 1925
  • Alekszandr Barta: Misa. Poveszty (elbeszélés orosz nyelven); Moszkovszkij rabocsij, Moszkva, 1930 (Novinki zapadno-jevropejszkoj revoljucionnoj lityeraturi)
  • 350.000. Rasszkaz-hronyika iz zsiznyi sztrani avsztromarkszizma (elbeszélés német nyelven); ford. németből A. Zelenin; Moszkva–Leningrad, Goszlitizdat, 1931 (Novinki inosztrannoj revoljucionnoj lityeraturi)
  • Nincs kegyelem. Regény; Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, Moszkva–Leningrád, 1933
  • Aranyásók. Regény; utószó Lányi Sarolta; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; sajtó alá rend. Varga Lajosné; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Aranyásók. Regény; Kossuth, Bp., 1977 (Új világ)
  • A kilyukasztott szavazólap. Novellák; vál., szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Kiskönyvtár)
  • Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1987

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barta_Sándor_(író)&oldid=25932798”