Barna ásóbéka

Barna ásóbéka
	Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura);
Alrend:	Mesobatrachia;
Öregcsalád:	Pelobatoidea;
Család:	Ásóbékafélék (Pelobatidae);
Nem:	Pelobates; Wagler, 1830
Faj:	P. fuscus;
Tudományos név
	Pelobates fuscus; (Laurenti, 1768)
Szinonimák
	Bufo fuscus Laurenti, 1768; Rana vespertina Pallas, 1771; Rana fusca Meyer, 1795; Bufo vespertinus Schneider, 1799; Rana alliacea Shaw, 1802; Bombinator fuscus Fitzinger, 1826; Bombina fusca Sturm, 1828; Bombina marmorata Sturm, 1828; Pelobates fuscus Wagler, 1830; Cultripes minor Müller, 1832; Rana cultripes cultripes Schinz, 1833; Rana cultripes minor Schinz, 1833; Pelobates fuscus var. lividus Koch, 1872; Pelobates insubricus Cornalia, 1873; Pelobates latifrons Herón-Royer, 1888; Pelobates fusca var. marmorata Prazák, 1898; Pelobates fuscus var. orientalis Severtsov, 1913; Pelobates campestris Severtsov, 1913; Pelobates fuscus insubricus Mertens, 1923; Pelobates fuscus fuscus Mertens, 1923; Pelobates praefuscus Khosatzky, 1985;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna ásóbéka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna ásóbéka témájú médiaállományokat és Barna ásóbéka témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. május 25.) ezen a változaton alapul.

A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az ásóbékafélék (Pelobatidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása, élőhelye

Közép-Európában és Ázsia nyugati részén honos. Homokos, löszös, laza talajú területek lakója. Magyarországon általánosan elterjedt, főleg az alföldi területeken honos, de domb-, és hegyvidékeken is megtalálható néhány száz méter magasságig.^[2]

Alfajai

Pelobates fuscus fuscus
Pelobates fuscus insubricus

Megjelenése

A hím testhossza 6,5 centiméter, a nőstényé 10 centiméter. Zömök testalkatú, végtagjai rövidek és erősek. Nagy szeme és függőleges állású pupillája van. A hátsó lábának ujjai között úszóhártya feszül, s a lábközéptájékon, elszarusodott, félhold alakú ásósarkantyúk találhatóak, melyet ásáshoz használ. Az állat hátoldala olajzöld, vagy barna, hosszanti sötétebb foltokkal tarkítva. A hasoldala piszkosfehér, világosabb vagy sötétebb, márványos, foltos rajzolattal.

Életmódja

Napközben és télen általában 50 centiméter mélyen, a maga ásta lyukban rejtőzködik. Éjszaka vadászik főleg rovarokból álló táplálékára.

Szaporodása

A nőstény igen sok – több ezer – petét rak, akár 50 centiméter hosszú petezsinórban. A lárvák 6–8 nap múlva kelnek ki. A kifejlett ebihalak mérete 8–10 centiméter.

Jegyzetek

↑ 'Pelobates fuscus (Laurenti, 1768). Lisanfos KMS. Version 1.2. Online reference accessible at http://www.lisanfos.mncn.csic.es/. Museo Nacional de Ciencias Naturales, MNCN-CSIC, Madrid (Spain), 2014. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 3.)
↑ Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 31. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja
Amphibian Species of the World 5.1

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] 'Pelobates fuscus (Laurenti, 1768). Lisanfos KMS. Version 1.2. Online reference accessible at http://www.lisanfos.mncn.csic.es/. Museo Nacional de Ciencias Naturales, MNCN-CSIC, Madrid (Spain), 2014. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 3.)

[2] Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 31. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

[1]

[2]