Barcsi ősborókás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barcsi ősborókás
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Barcs, ősborókás.jpg
Ország Magyarország
Elhelyezkedése Somogy megye, Barcs és Darány között
Legközelebbi város Barcs
Alapítás ideje 1974
Elhelyezkedése
Barcsi ősborókás (Magyarország)
Barcsi ősborókás
Barcsi ősborókás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 49″, k. h. 17° 33′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 49″, k. h. 17° 33′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcsi ősborókás témájú médiaállományokat.

A barcsi ősborókás Somogy megye egyik védett területe. Korábban tájvédelmi körzet volt, ma a Duna–Dráva Nemzeti Park része. Egy része szabadon látogatható, de vannak olyan fokozottan védett részei, ahova csak engedéllyel lehet belépni.[1]

Története[szerkesztés]

Az ősborókás vidékének értékeire Boros Ádám botanikus már 1923-ban felhívta a figyelmet, de az első védett terület kijelölésére csak 1942-ben került sor. Ez az öt részből álló terület, az úgynevezett „Középrigóci-liget”[2] magában foglalta a Rigóc-patak középső szakaszát, valamint a híres Patkó Bandi-fát és a hozzá közel álló, úgynevezett „lant alakú” feketefenyőt. Az ősborókás 34 km²-es területét 1974-ben helyezték védelem alá: ez lett Magyarország negyedik tájvédelmi körzete. 1996-ban ez a státusza megszűnt, mivel a Duna–Dráva Nemzeti Park részévé nyilvánították. A 6-os főút autós pihenőjétől kiindulva egy két kilométeres tanösvényt is kialakítottak a látogatók számára.[3][4]

2000-ben az ősborókás nagy része leégett, az élővilág jelentős károkat szenvedett.[1] 2014. november 12-én a tájvédelmi körzet alapításának 40. évfordulója alkalmából szakmai előadásokat tartottak és emléktáblát is avattak.[4]

Leírás és élővilág[szerkesztés]

A Somogy megye déli részén, a Dráva partjához közel fekvő terület homokos talajának köszönhetően a kis szintkülönbségek is jelentős eltérést okoznak a talaj vízellátottságában, ezért egymástól igen különböző életközösségek jöttek létre a borókásban. A néhány méterrel magasabb buckák és homokhátak száraz talaján mészkerülő homoki gyepek és csertölgyes-kocsányos tölgyes erdők, a közöttük húzódó mélyedésekben égeres láperdők helyezkednek el, néhol pedig rucaörömös láptavak alakultak ki, amelyekre a zsombékosok és a hínárok a jellemzők. A területen keresztülfolyik a Rigóc-patak, amelyet az 1930-as években felduzzasztottak, halastavak rendszerét képezve ezzel. A Dráva Kisbók nevű holtága szintén a borókáshoz tartozik.[3]

Az ősborókásban mintegy 700 magasabb rendű növényfaj, 230 gerinces állatfaj és 3000 gerinctelen állat él. A borókások a legelőerdős gazdálkodás következményeként jöttek létre, mivel a legelő állatok a szúrós borókákat elkerülték. Miután ez a gazdálkodási forma megszűnt, a terület jó része beerdősült, és bár a borókafákból is maradt számos példány, az új erdőket inkább erdei fenyők, kocsányos tölgyek, csertölgyek, nyírek és rezgő nyárak alkotják. Aljnövényzetükben ökörfarkkóró és kacúros véreslapu is előfordul. A szárazabb homokvidékek leggyakoribb faja az ezüstperje, a juhsóska, az ezüstös hölgymál, az élesmosófű és a homoki pimpó, de jellemzők még a mohák, a zuzmók és az egércsenkesz is. A ritkább és értékesebb növények közé tartozik a fekete kökörcsin, a homoki kocsord, a homoki kökörcsin, a homoki szalmagyopár és a rejtőke. A nedvesebb területeken tőzegmohatelepek is kialakultak, valamint megél a ritka fűzlevelű gyöngyvessző és a tarajos pajzsika is. A királyharaszt Magyarországon csak itt él.[3][4]

A rovarok közül a homokfutrinka, a borókacincér, a hangyaleső, a sisakos sáska és az imádkozó sáska emelhető ki, míg a madarak közül a fekete gólya, az erdei pacsirta, a cigányréce, a gémek, a lappantyú, a búbos banka és a darázsölyv. Igen értékes a láptavak mocsáriteknős-állománya.[3][4][2]

Források[szerkesztés]

  1. a b Barcsi kistérség (PDF). Pályázat.gov.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. a b Duna-Dráva Nemzeti Park. Barcs honlapja. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. a b c d A barcsi ősborókás. Babócsa honlapja. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  4. a b c d 40 éve védett a Barcsi Borókás. Greenfo. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)