Barbastro
| Barbastro | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartomány | Huesca | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Barbastro | ||
| Polgármester | Antonio José Cosculluela Bergua (PSOE) | ||
| Irányítószám | 22300 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 807 fő (2025)[1] | ||
| Népsűrűség | 160 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 341 m | ||
| Terület | 107,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 02′ 12″, k. h. 0° 07′ 38″42.036537°N 0.127182°EKoordináták: é. sz. 42° 02′ 12″, k. h. 0° 07′ 38″42.036537°N 0.127182°E | |||
| Barbastro weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barbastro témájú médiaállományokat. | |||
Barbastro (latinul: Barbastrum vagy Civitas Barbastrensis, aragonézül: Balbastro) egy kisváros Aragóniában, Huesca tartományban, Spanyolországban. A város (Barbastra vagy Bergiduna néven is ismert) a Cinca és Vero folyók találkozásánál fekszik, híres szülötte többek között Antonio Ricardos tábornok is. A római településtől délre fut el az Ilerdát (Lleida) és Asturicát (Astorga) összekötő északi út, illetve maga a város, a Via XXV Hispanica a mai Franciaország területére vivő meghosszabbításának egyik ágán fekszik.
Történet
[szerkesztés]A várost a keltibérek Bergidum vagy Bergiduna néven alapították, a római kori település Barbastro (ma Brutina) Tarraconensis provincia része volt.
A rómaiak után a vizigót királyság része volt. Musa bin Nusair 717-ben foglalta el, és innentől kezdve Madyar volt a város neve.
Később Banu Jalaf 882-ig nagyjából visszaállította a Brabstra nevet. 942-ben a hispániai kalandozások során a magyarok legismertebb haditette Barbastro urának fogságba ejtése volt, később váltságdíj ellenében szabadon engedték.
1064-ben I. Sancho (Ramírez), Aragónia királya 50.000 áldozattal járó ütközetet vívott itt, ez volt a reconquista egyik legnagyobb ütközete a Barbastrói csata. A következő évben a mórok visszafoglalták, 1101-től került ismét aragón kézbe. Innentől a város története Aragónia történetével egyezik.
A francói diktatúra kényszerű enyhülésével és végével a város térségnek gazdasága, elsősorban mezőgazdasági alapon ismét fellendült. Kézműipara is van, és annak köszönhetően, hogy Zaragoza és Toulouse és azon át észak-Franciaország irányába jó fekvésű, kereskedelmi és modern, turisztikai szempontból is fellendülésben van.
Hírességek
[szerkesztés]- Bartolomé és Lupercio de Argensola, fivérek, történészek és költők a spanyol aranykorból, a spanyol kultúra, elsősorban képzőművészet és irodalom fontos korából.
- Antonio Ricardos Carrillo de Albornoz, tábornok, a spanyol felvilágosodás korának egyik legnagyobb alakja, Madrid, Carabanchel kerülete legfontosabb főútja: a Calle General Ricardos névadója.
- Szent Josemaría Escrivá de Balaguer katolikus pap 1902. január 9-én itt született. Fiatalon elkötelezett hívővé vált, életét választott hivatása töltötte ki. 1928-ban Madridban megalapította az Opus Dei -t, melynek szervezetét 1951-ben ismerte el a Szentszék és 1982 óta személyi praelaturaként működik
Itt halt vértanú halált Boldog Ceferino Giménez 1936-ban.
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Saint-Gaudens, Felső-Garonne, Franciaország
Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 14 382 | 15 592 | 15 880 | 16 924 | 17 304 | 17 109 | 16 907 | 17 174 | 17 214 | 17 807 |
| 2001 | 2004 | 2006 | 2009 | 2012 | 2014 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2025
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Entremuro története (spanyolul) Helyek, emberek és események a város régi negyedéből
.svg){kind=small}
