Barbastro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbastro
Vista Barbastro Catedral (Huesca).JPG
Barbastro címere
Barbastro címere
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Tartomány Huesca
Székhely Barbastro
Polgármester Antonio José Cosculluela Bergua (PSOE)
Irányítószám 22300
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 16 907 fő (2017)[1]
Népsűrűség 160 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 341 m
Terület 107,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barbastro (Spanyolország)
Barbastro
Barbastro
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 02′, k. h. 0° 07′Koordináták: é. sz. 42° 02′, k. h. 0° 07′
Barbastro weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barbastro témájú médiaállományokat.

Barbastro (latinul: Barbastrum vagy Civitas Barbastrensis, aragonézül: Balbastro) egy kisváros Aragóniában, Huesca tartományban, Spanyolországban. A város (Barbastra vagy Bergiduna néven is ismert) a Cinca és Vero folyók találkozásánál fekszik, híres szülötte többek között Antonio Ricardos tábornok is. A római településtől délre fut el az Ilerdát (Lleida) és Asturicát (Astorga) összekötő északi út, illetve maga a város, a Via XXV Hispanica a mai Franciaország területére vivő meghosszabbításának egyik ágán fekszik.

Történet[szerkesztés]

A várost a keltibérek Bergidum vagy Bergiduna néven alapították, a római kori település Barbastro (ma Brutina) Tarraconensis provincia része volt.

A rómaiak után a vizigót királyság része volt. Musa bin Nusair 717-ben foglalta el, és innentől kezdve Madyar volt a város neve.

Később Banu Jalaf 882-ig nagyjából visszaállította a Brabstra nevet. 942-ben a hispániai kalandozások során a magyarok legismertebb haditette Barbastro urának fogságba ejtése volt, később váltságdíj ellenében szabadon engedték.

1064-ben I. Sancho (Ramírez), Aragónia királya 50.000 áldozattal járó ütközetet vívott itt, ez volt a reconquista egyik legnagyobb ütközete a Barbastrói csata. A kötetkező évben a mórok visszafoglalták, 1101-től került ismét aragón kézbe. Innentől a város története Aragónia történetével egyezik.

A francói diktatúra kényszerű enyhülésével és végével a város térségnek gazdasága, elsősorban mezőgazdasági alapon ismét fellendült. Kézműipara is van, és annak köszönhetően, hogy Zaragoza és Toulouse és azon át észak-Franciaország irányába jó fekvésű, kereskedelmi és modern, turisztikai szempontból is fellendülésben van.

Hírességek[szerkesztés]

  • Bartolomé és Lupercio de Argensola, fivérek, történészek és költők a spanyol aranykorból, a spanyol kultúra, elsősorban képzőművészet és irodalom fontos korából.
  • Antonio Ricardos Carrillo de Albornoz, tábornok, a spanyol felvilágosodás korának egyik legnagyobb alakja, Madrid, Carabanchel kerülete legfontosabb főútja: a Calle General Ricardos névadója.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. 2017-es spanyol községi regiszter