Ugrás a tartalomhoz

Barbastro

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbastro
Barbastro címere
Barbastro címere
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartományHuesca
Rangmunicipality of Aragon
Hivatalos nyelvaragóniai
SzékhelyBarbastro city
PolgármesterAntonio José Cosculluela Bergua (PSOE)
Irányítószám22300
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség17 295 fő (2023)[1]
Népsűrűség160 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság341 m
Terület107,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 02′ 12″, k. h. 0° 07′ 38″42.036537°N 0.127182°EKoordináták: é. sz. 42° 02′ 12″, k. h. 0° 07′ 38″42.036537°N 0.127182°E
Barbastro weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barbastro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barbastro (latinul: Barbastrum vagy Civitas Barbastrensis, aragonézül: Balbastro) egy kisváros Aragóniában, Huesca tartományban, Spanyolországban. A város (Barbastra vagy Bergiduna néven is ismert) a Cinca és Vero folyók találkozásánál fekszik, híres szülötte többek között Antonio Ricardos tábornok is. A római településtől délre fut el az Ilerdát (Lleida) és Asturicát (Astorga) összekötő északi út, illetve maga a város, a Via XXV Hispanica a mai Franciaország területére vivő meghosszabbításának egyik ágán fekszik.

Történet

[szerkesztés]

A várost a keltibérek Bergidum vagy Bergiduna néven alapították, a római kori település Barbastro (ma Brutina) Tarraconensis provincia része volt.

A rómaiak után a vizigót királyság része volt. Musa bin Nusair 717-ben foglalta el, és innentől kezdve Madyar volt a város neve.

Később Banu Jalaf 882-ig nagyjából visszaállította a Brabstra nevet. 942-ben a hispániai kalandozások során a magyarok legismertebb haditette Barbastro urának fogságba ejtése volt, később váltságdíj ellenében szabadon engedték.

1064-ben I. Sancho (Ramírez), Aragónia királya 50.000 áldozattal járó ütközetet vívott itt, ez volt a reconquista egyik legnagyobb ütközete a Barbastrói csata. A következő évben a mórok visszafoglalták, 1101-től került ismét aragón kézbe. Innentől a város története Aragónia történetével egyezik.

A francói diktatúra kényszerű enyhülésével és végével a város térségnek gazdasága, elsősorban mezőgazdasági alapon ismét fellendült. Kézműipara is van, és annak köszönhetően, hogy Zaragoza és Toulouse és azon át észak-Franciaország irányába jó fekvésű, kereskedelmi és modern, turisztikai szempontból is fellendülésben van.

Hírességek

[szerkesztés]
  • Bartolomé és Lupercio de Argensola, fivérek, történészek és költők a spanyol aranykorból, a spanyol kultúra, elsősorban képzőművészet és irodalom fontos korából.
  • Antonio Ricardos Carrillo de Albornoz, tábornok, a spanyol felvilágosodás korának egyik legnagyobb alakja, Madrid, Carabanchel kerülete legfontosabb főútja: a Calle General Ricardos névadója.
  • Szent Josemaría Escrivá de Balaguer katolikus pap 1902. január 9-én itt született. Fiatalon elkötelezett hívővé vált, életét választott hivatása töltötte ki. 1928-ban Madridban megalapította az Opus Dei -t, melynek szervezetét 1951-ben ismerte el a Szentszék és 1982 óta személyi praelaturaként működik

Itt halt vértanú halált Boldog Ceferino Giménez 1936-ban.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
14 382
15 490
15 880
16 486
17 085
17 210
16 961
16 944
17 146
17 295
2001200320062008201120132016201820212023
Adatok: Wikidata

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Municipal Register of Spain of 2023