Lleida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lleida
La Seu Vella katedrális
La Seu Vella katedrális
Lleida címere
Lleida címere
Lleida zászlaja
Lleida zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKatalónia
Tartomány Lleida
ComarcaSegrià
Polgármester Miquel Pueyo i París
Irányítószám 25001–25008
Körzethívószám +34 973
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség137 856 fő (2018)[1][2] +/-
Népsűrűség651,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület211,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lleida (Spanyolország)
Lleida
Lleida
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′Koordináták: é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′
Localització de Lleida respecte del Segrià.svg
Lleida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lleida témájú médiaállományokat.

Lleida (spanyolul: Lérida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján. Lleida járás közvetlenül Aragónia mellett fekszik, a Zaragoza felé vezető A2-es úton tőle 20 kilométerre Fraga már Aragóniában van.

A város a Katalán központi mélyföldön fekszik. Anyavárosi területe mintegy 250 000 lakosú. Segrià katalán tartomány székhelye és legnagyobb városa. Raimat és Sucs elővárosokkal együtt 137 387 lakosa volt 2010-ben.

Lleida Katalónia egyik legősibb városa, a bronzkor óta lakott. A rómaiak érkezéséig az ilergéták ibér népcsoport lakta. Augustus császár Ilerda nevet adott a városnak. A 8. és 12. század közt a mórok utalták, 1149-ben került ismét európai kézre. 1297-ben a félszigeten a harmadik modern egyetemként alapult a Lleidai Egyetem.

Nyelvek[szerkesztés]

Hagyományosan a katalán nyelv lleidatà dialektusát beszélik, de sokan beszélnek spanyolul is.

Történelem[szerkesztés]

Indíbil, az ilergéták és Mandoni, az auszetanék királya

A rómaiak előtt Iltrida és Ilerda néven hívott város volt az ilergéták ibér törzs fővárosa. Indibil és Mandoni, az ilergéták és auszutenék királya többször megvédték a várost a karthágói és római betörés ellen.

A rómaiak alatt a félsziget nagy részéhez hasonlóan Hispania Tarraconensis provincia része volt, a Tarraco és Caesaraugusta közti útvonalon akkor is a legfontosabb állomás volt.[3]

I. e. 49-ben Caesar polgárháborújában a Caesar és a pompeji legátus közti fontos összecsapás színhelye volt, melyről Caesar a „propter ipsius loci opportunitatem” és Ilerdam videas szavakkal emlékezik.[4]

942-ben kalandozó magyarok sikertelenül ostromolták a várost.


Az ezredforduló óta Lleida többek között jelentős számú andalúz bevándorlónak köszönhetően szépen növekszik a lakossága. 2007-ben Lleida volt az Év Katalán Kulturális Fővárosa.[5]

Távközlés és közlekedés[szerkesztés]

Lleida-Pirineus Vasútállomás
Lleida-Alguaire Repülőtér

Lleida-Pirineus repülőtér[szerkesztés]

Lleida hosszú ideig nagyban függött a közeli, mint például az El Prat de Llobregat, a Girona vagy a Zaragoza repülőterektől. A Lleida-Alguaire repülőtér 2010-ben nyitotta meg kapuit.

Vonat és busz[szerkesztés]

Lleida egy személyszállító vasútállomással rendelkezik, illetve mind a városban, mind pedig város közti, akár Franciaország felé tartó irányban megfelelő buszhálózattal bír.


Testvérvárosok[szerkesztés]

Lleidai Egyetem
La Seu Vella (2017)

Lleidának több testvérárosa van:[6][7]

Kulturális vonatkozások[szerkesztés]

A város a La Presó de Lleida (Lleida börtöne) című katalán népdal[8] tárgya, ami már a 17. századból igazolható, de ennél is régebbi lehet. Ez egy nagyon népszerű dallam, amit rengeteg művész, például Joan Manuel Serrat is használ.

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2018-as spanyol községi regiszter
  2. Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón municipal a 1 de enero. National Statistics Institute. (Hozzáférés: 2019)
  3. Antonine Itinerary pp. 391, 452.
  4. Julius Caesar Commentarii de bello civili i. 38, et seq.; Florus iv. 12; Appian, B.C. ii. 42; Velleius Paterculus ii. 42; Suetonius Caes. 34; Lucan, Pharsal. iv. 11, 144.
  5. e-barcelona.org: 'Lleida se estrena como capital de la cultura catalana durante 2007 :: e-barcelona.org :: Fòrum de Cultura, democratitzem la democràcia'. e-barcelona.org. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  6. Viles agermanades – Lleida – Perpignan la Catalane (francia nyelven). mairie-perpignan.fr. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
  7. INFO POINT EUROPA. Ajuntament de Lleida. La UE i Lleida (katalán nyelven). infopoint.paeria.es. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
  8. Segrià. "La presó de Lleida", romanç. www.xtec.cat. (Hozzáférés: 2016. november 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]