Lleida
| Lleida | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Katalónia | ||
| Tartomány | Lleida | ||
| Comarca | Segrià | ||
| Rang |
| ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Székhely | Lleida City | ||
| Polgármester | Fèlix Larrosa i Piqué (2023. június 17. – ) | ||
| Irányítószám | 25001–25008 | ||
| Körzethívószám | +34 973 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 140 797 fő (2022)[1] | ||
| Népsűrűség | 665,08 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m | ||
| Terület | 211,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lleida
Pozíció Spanyolország térképén
| |||
| é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′Koordináták: é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′ | |||
 | |||
| Lleida weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lleida témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lleida (spanyolul: Lérida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján. Lleida járás közvetlenül Aragónia mellett fekszik, a Zaragoza felé vezető A2-es úton tőle 20 kilométerre Fraga már Aragóniában van.
A város a Katalán központi mélyföldön fekszik. Anyavárosi területe mintegy 250 000 lakosú. Segrià katalán tartomány székhelye és legnagyobb városa. Raimat és Sucs elővárosokkal együtt 137 387 lakosa volt 2010-ben.
Lleida Katalónia egyik legősibb városa, a bronzkor óta lakott. A rómaiak érkezéséig az ilergéták ibér népcsoport lakta. Augustus császár Ilerda nevet adott a városnak.
Nyelvek[szerkesztés]
Hagyományosan a katalán nyelv lleidatà dialektusát beszélik, de sokan beszélnek spanyolul is.
Történelem[szerkesztés]
Ókor[szerkesztés]
A rómaiak előtt Iltrida és Ilerda néven hívott város volt az ilergéták ibér törzs fővárosa. Indibil és Mandoni, az ilergéták és auszutenék királya többször megvédték a várost a karthágói és római betörés ellen.
A rómaiak alatt a félsziget nagy részéhez hasonlóan Hispania Tarraconensis provincia része volt, a Tarraco és Caesaraugusta közti útvonalon akkor is a legfontosabb állomás volt.[2]
I. e. 49-ben Caesar polgárháborújában a Caesar és a pompeji legátus közti fontos összecsapás színhelye volt, melyről Caesar a „propter ipsius loci opportunitatem” és Ilerdam videas szavakkal emlékezik.[3]
Középkor[szerkesztés]
942-ben a kalandozó magyarok sikertelenül ostromolták a várost.
A 8. és 12. század közt a mórok uralták, 1149-ben került ismét európai kézre. 1297-ben a félszigeten a harmadik modern egyetemként alapult a Lleidai Egyetem.
Modern kor[szerkesztés]
Az ezredforduló óta Lleida többek között jelentős számú andalúz bevándorlónak köszönhetően szépen növekszik a lakossága. 2007-ben Lleida volt az Év Katalán Kulturális Fővárosa.[4]
Távközlés és közlekedés[szerkesztés]
Lleida-Pirineus repülőtér[szerkesztés]
Lleida hosszú ideig nagyban függött a közeli, mint például az El Prat de Llobregat, a Girona vagy a Zaragoza repülőterektől. A Lleida–Alguaire repülőtér 2010-ben nyitotta meg kapuit.
Vonat és busz[szerkesztés]
Lleida egy személyszállító vasútállomással rendelkezik, illetve mind a városban, mind pedig város közti, akár Franciaország felé tartó irányban megfelelő buszhálózattal bír.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Lleidának több testvérárosa van:[5][6]
Kulturális vonatkozások[szerkesztés]
A város a La Presó de Lleida (Lleida börtöne) című katalán népdal[7] tárgya, ami már a 17. századból igazolható, de ennél is régebbi lehet. Ez egy nagyon népszerű dallam, amit rengeteg művész, például Joan Manuel Serrat is használ.
Népesség[szerkesztés]
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 2353 | 21 885 | 38 868 | 56 456 | 109 573 | 115 000 | 131 731 | 139 809 | 137 327 | 140 797 |
| 1717 | 1887 | 1930 | 1955 | 1981 | 2002 | 2008 | 2013 | 2017 | 2022 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Municipal Register of Spain of 2022
- ↑ Antonine Itinerary pp. 391, 452.
- ↑ Julius Caesar Commentarii de bello civili i. 38, et seq.; Florus iv. 12; Appian, B.C. ii. 42; Velleius Paterculus ii. 42; Suetonius Caes. 34; Lucan, Pharsal. iv. 11, 144.
- ↑ e-barcelona.org: 'Lleida se estrena como capital de la cultura catalana durante 2007 :: e-barcelona.org :: Fòrum de Cultura, democratitzem la democràcia'. e-barcelona.org. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Viles agermanades – Lleida – Perpignan la Catalane (francia nyelven). mairie-perpignan.fr. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
- ↑ INFO POINT EUROPA. Ajuntament de Lleida. La UE i Lleida (katalán nyelven). infopoint.paeria.es. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
- ↑ Segrià. "La presó de Lleida", romanç. www.xtec.cat. (Hozzáférés: 2016. november 7.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Lleida hivatalos weblapja
- A Lleidai Egyetem weblapja
- Lleida turisztikai weblapja Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Katalán nyelvű portál
|
