Ugrás a tartalomhoz

Barabás Béla (jogász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barabás Béla
Arad főispánja
Hivatali idő
1917 – 1918

Született1855. december 12.
Arad
Elhunyt1934. május 28. (78 évesen)
Arad
PártFüggetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1880-as évek-1918)
Országos Magyar Párt
(1922-1934)
VálasztókerületGyoma (1892-1901)
Nagyvárad (1901-1905)
Arad (1906-1918)

Foglalkozásjogász, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás Béla témájú médiaállományokat.

Barabás Béla (Arad, 1855. december 12.Arad, 1934. május 28.) jogász, közíró, országgyűlési képviselő, szenátor.

Életútja

[szerkesztés]

A kolozsvári unitárius gimnázium diákja volt, majd a budapesti egyetemen jogot végzett 1879-ben. Szülővárosában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője, 1892-től egy év megszakítással összesen huszonöt éven át magyar országgyűlési képviselő. Sorozatban ötször, az 1892-es, 1896-os, 1901-es, 1905-ös és az 1906-os választások alkalmával nyert mandátumot, míg az 1910-es választásokon elbukott, de 1911-ben egy időközi képviselőválasztáson újfent bejutott a Magyar Országgyűlésbe. 1914-ben Károlyi Mihály miniszterelnök kísérője amerikai útján. 1917. július 25-től 1918. november 5-ig Arad törvényhatósági jogú város főispánja.[1][2]

Erdély Román Királysághoz való csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető alakjává vált. 1922-től az erdélyi Országos Magyar Párt (OMP) egyik alelnöke, 1926-tól a bukaresti Román Parlament szenátora. Budapesten a régi Képviselőházban ő mondta el az utolsó beszédet, majd a felavatott mai Országház első beszédét is ő mondta el.[3] Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az Arad és Vidéke című politikai napilapnak, főszerkesztője az Aradi Magyar Újságnak (1926-27).

Nevét a kommunistaellenes 1989-es romániai forradalom óta Aradon utca viseli.[4] Sírja az aradi „Felsőtemetőben” található.[5][6]

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • Emlékirataim (Arad, 1929)
  • Amikor Kossuth Lajost hazahívták (Cegléd, 1923)
  • Emlékirataim. 1855–1929; sajtó alá rend., utószó, függelék, jegyz. Zakar Péter; 2. jav. kiad.; Alma Mater Alapítvány, Arad, 2005
  • Az aradi szabadságharcos. Küzdelmek a magyar parlamentben és a román impérium alatt; szerk. Szakács Árpád, szöveggond. Bak Krisztián Sándor; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Balatonfőkajár–Bp., 2022

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]