Búbos banka

Búbos banka
	Repülő búbos banka; A búbos banka hangja: ;
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes);
Család:	Bankafélék (Upupidae); (Leach, 1820)
Nem:	Upupa; (Linnaeus, 1758)
Faj:	U. epops;
Tudományos név
	Upupa epops; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	; Elterjedési övezetében narancsszín jelöli a költési területet, kék a telelőhelyeket, zöld pedig az egész évben előforduló állományokat.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Búbos banka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos banka témájú médiaállományokat és Búbos banka témájú kategóriát.

A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályán belül a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjében a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület háromszor is az év madarává választotta (1989, 1990, 2015). Izrael nemzeti madara.^[1]

Afrikai alfaját korábban külön fajnak tekintették, Upupa africana néven. Az elkülönítés alapja az volt, hogy az afrikai bankáknál az evezők fehér sávjai egyetlen nagy, fehér folttá olvadnak össze. A törzsalak és az afrikai forma hangja, viselkedése és szaporodásbiológiája azonban oly mértékben megegyezik, hogy a faji szintű elkülönítést újabban nem tartják indokoltnak. Ugyanígy csak alfaj a Madagaszkáron élő forma, melyet azonban a Természetvédelmi Világszövetség külön fajként tart nyilván, Upupa marginata néven.

Rokon faja volt a korábban élt, nagy testű, feltehetően röpképtelen Szent Ilona-szigeti búbos banka (Upupa antaios), mely csak csontmaradványaiból ismeretes. Kipusztulását a vadászat és a behurcolt ragadozó emlősök (főleg macskák) okozták, röviddel a sziget felfedezése (1502) után. Kb. 15 dkg.

Előfordulása

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A rétekkel, legelőkkel határos, nyílt állományú öreg erdőket kedveli, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál. Lakott helyeken, településeken is megjelenik.

Alfajai

Upupa epops africana (Bechstein, 1811)
Upupa epops ceylonensis (Reichenbach, 1853)
Upupa epops epops (Linnaeus, 1758)
Upupa epops longirostris (Jerdon, 1862)
Upupa epops major (Brehm, 1855)
Upupa epops marginata (Cabanis & Heine, 1859), Madagaszkári búbos banka
Upupa epops senegalensis (Swainson, 1837)
Upupa epops waibeli (Reichenow, 1913)

Megjelenése

Testhossza 25–29, szárnyfesztávolsága 44–48 cm, súlya 45–87 g. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdássárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete, a farktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér-fekete. A fiatalok színezete elmosódottabb, halványabb, bóbitájuk nem olyan fejlett, mint a felnőtt egyedeké. A csőr enyhén lefelé ível, hosszú, csipeszszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötétbarna.

Életmódja

Táplálékát rovarok (főleg sáska, tücsök, cserebogár, lótetű), valamint lárvák, pajorok, kukacok és giliszták képzik, melyeket hosszú csőrével a földből szedeget ki.

Szívesen elfoglalja a harkályok odúit, de bármilyen alkalmas faodúban, üregben, kőrakásban költ, akár talajszinten is. 5–8 piszkosfehér tojásán kizárólag a tojó kotlik, miközben a hím a táplálékot hordja. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. A fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek támadójuk felé, és a költőüreg is tele van bűzös ganéval – erre utal a madár számos népies neve: büdösbanka, szurtos dudu, ganajmadár, fostos bugybóka^[2] stb.

Szaporodása

Üregekben, főleg harkályok odvaiban költ, de lakott helyeken, településeken is fészkel. A fészekrakási szokásaiban sokszor az extremitástól sem riad vissza, hiszen költhet farakás között, fában szegény vidékeken sziklarepedésekben, kőfalak vagy löszfalak üregeiben, sőt találták már meg a fészkét kutakban, porladó lókoponyában is. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen a tojó 16–19 napig egyedül költ. A fiatalok 26–27 naposan repülnek ki a fészekből.^[3]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő; ősszel délre vonul.

Érdekesség

A búbos bankáról utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

Népies nevei

Babuba, (fostos) bugy(b)óka,^[4] (Somogy m.), butyboka, babuk(a), babutyka, baták, büdös bod, büdös/bűzös banka,^[5] babut(k)a, bubutka, budoga (Pécs), szaros babucska (Albertirsa), bóbásbanka (Heves m.), daduk, dudoga, dod, dutka, szurtos dudu, ganajmadár (Jászberény), polonca, jututu-banka, szalakatóka, sárosbanka^[6]

Képek

Jegyzetek

↑ "Israel names biblically banned Hoopoe national bird". Reuters. 2008. május 29. Hozzáférés: 2010. augusztus 9.
↑ "Triplázott a fostos bugybóka". HVG. 2015. január 5. Hozzáférés: 2015. január 5.
↑ "Európa madarai, Búbos banka". europamadarai.hu. 2021. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 5.
↑ Index (2015. január 5.). "A fostos bugybóka lenyomta a fekete rigót". index.hu. Hozzáférés: 2022. április 24.
↑ Adrienn, Zám (2022. április 24.). "Iszonyú bűzt éreztek a lakók, nem várt vendéget találtak a házban: a padláson kuporgott". femina.hu. Hozzáférés: 2022. április 24.
↑ "Népies madárnevek - Régi madárnevek". madaras.lapunk.hu. Hozzáférés: 2017. szeptember 3.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2014. szeptember 24.
Az MME Monitoring Központjának adatlapja
A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994–, ISBN 963-545-006-0 – magyar neve
Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "Israel names biblically banned Hoopoe national bird". Reuters. 2008. május 29. Hozzáférés: 2010. augusztus 9.

[2] "Triplázott a fostos bugybóka". HVG. 2015. január 5. Hozzáférés: 2015. január 5.

[3] "Európa madarai, Búbos banka". europamadarai.hu. 2021. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 5.

[4] Index (2015. január 5.). "A fostos bugybóka lenyomta a fekete rigót". index.hu. Hozzáférés: 2022. április 24.

[5] Adrienn, Zám (2022. április 24.). "Iszonyú bűzt éreztek a lakók, nem várt vendéget találtak a házban: a padláson kuporgott". femina.hu. Hozzáférés: 2022. április 24.

[6] "Népies madárnevek - Régi madárnevek". madaras.lapunk.hu. Hozzáférés: 2017. szeptember 3.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]