Balázs János (nyelvész, 1907–1989)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs János
Született1907. szeptember 3.
Nagyszeben
Elhunyt1989. november 29. (82 évesen)
Állampolgárságaromán
Foglalkozásanyelvész,
tankönyvíró
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Balázs János (Nagyszeben, 1907. szeptember 3.1989. november 29.)[1] magyar nyelvész, tankönyvíró.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolát Nagyszebenben, Gyulafehérváron és a kolozsvári református kollégiumban végzett, a kolozsvári Ferdinand-egyetemen a román és magyar nyelv és irodalom szakon szerzett tanári képesítést. 1929-től a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, 1933-tól a kolozsvári református kollégiumban, 1948-tól a Brassai Sámuel Líceumban tanított, 1949-től a Bolyai, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem nyelvtudományi karán működött, 1952-től nyugalomba vonulásáig egyetemi előadótanár volt.

1949-ben Szabédi Lászlóval közösen szerkesztett magyar irodalmi olvasókönyvet, társszerzője a magyar tannyelvű iskolák számára kiadott román nyelvkönyveknek.

Helyesen románul című kiadványról a következőket írták 2008-ban: „Két évtized után, 1960-ban újra igényes román nyelvtan Bukarestben látott napvilágot. A három kolozsvári nyelvész, Ádám Zsigmond, Balázs János és Balázs László máig használható kézikönyvet írt. Erről Emil Petrovici, akadémikus joggal írhatta az előszóban, hogy ez a munka «a nyelvkönyv és a nyelvtan között áll», ugyanis a román nyelvtan törvényszerűségeit magyarul magyarázza, példák, gyakorlatok és fordítások révén segíti az elméleti ismeretek alkalmazását, illetőleg a román és magyar nyelv közötti különbségek és hasonlóságok elemzését. Ezelőtt ötven évvel a román nyelvészek szerint is a kétnyelvűség kérdése megkerülhetetlen.”[2]

Kötete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megemlékezés, Szabadság, 1990. november 29. (Forrás: a Szabadság szerkesztőségének digitális archívuma)
  2. Farkas Jenő: Román nyelvtan.. [2012. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 2.)

Források[szerkesztés]