Balkáni fakopáncs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Balkáni fakopáncs
Dendrocopos syriacus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Dendropicini
Nem: Dendrocopos
Koch, 1816
Faj: D. syriacus
Tudományos név
Dendrocopos syriacus
(Hemprich & Ehrenberg, 1833)
Szinonimák
  • Balkáni tarkaharkály
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú médiaállományokat és Balkáni fakopáncs témájú kategóriát.

A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Wilhelm Hemprich és Christian Gottfried Ehrenberg írták le 1833-ban, a Picus nembe Picus syriacus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Dendrocopos syriacus milleri Zarudny, 1909
  • Dendrocopos syriacus syriacus (Hemprich & Ehrenberg, 1833)
  • Dendrocopos syriacus transcaucasicus Buturlin, 1910[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Közép-Európában, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Fekete-tenger környékén és a Közel-Keleten fészkel.

Természetes élőhelyei a mérsékel övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők és esőerdők, valamit ültetvények, szántóföldek és városi régiók. Állandó, de kóborol faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó és gyakori faj. Fészkelő-állománya 21 000-42 000 párra tehető (2000-2012).[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-39 centiméter, testtömege 70-83 gramm.[5] Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű.

Fán és a ...
levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokkal, lárvákkal és pókokkal táplálkozik, de növényi részeket és gyümölcsöket is fogyaszt.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13  apig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.

Odúja

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]