Baktövis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Baktövis
Levelei
Levelei
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Galegeae
Nemzetség: Csüdfű (Astragalus)
L.
Faj: A. mongholicus
Tudományos név
Astragalus mongholicus
Bunge
Szinonimák
Szinonimák
  • Astragalus borealimongolicus Y.Z.Zhao
  • Astragalus membranaceus Fisch. ex Bunge
  • Astragalus mongholicus f. albiflorus (Y.N.Lee) M.Kim
  • Astragalus mongholicus var. dahuricus (Fisch. ex DC.) Podlech
  • Astragalus penduliflorus var. dahuricus (Fisch. ex DC.) X.Y.Zhu
  • Astragalus penduliflorus var. mongholicus (Bunge) X.Y.Zhu
  • Astragalus propinquus Schischk.
  • Astragalus purdomii N.D.Simpson
  • Phaca abbreviata Ledeb.
  • Phaca alpina var. dahurica Fisch. ex DC.
  • Phaca macrostachys Turcz.
  • Phaca membranacea Fisch. ex Link
  • Tragacantha membranacea (Fisch. ex Bunge) Kuntze
  • Tragacantha mongholica (Bunge) Kuntze
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Baktövis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Baktövis témájú kategóriát.

A baktövis vagy kínai csüdfű (Astragalus mongholicus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.

Gyógyító felhasználású célzattal termesztik főként Belső-Mongóliában, valamint Kína Shanxi, Gansu és Heilongjiang tartományaiban.[1]

Hüvelyes, többéves, télálló növény, amely elsősorban a kontinentális éghajlatot kedveli. Kínában és Mongóliában őshonos, pillangós virága sárga színű, illata és gyökere édeskés. Legfeljebb 40 cm magasra nő meg.[1]

Kínában népszerű gyógynövény, a kitartás és a test ellenállóképessége javítására használják.[1]

Napjainkban már Európában is egyre gyakoribb, szárított gyökerét megfázás-, és vírusos megbetegedések elleni szerként, illetve menstruációs panaszok enyhítőjeként használják.[1]

Története[szerkesztés]

A kínai gyógyászatban a 2. századtól használják a baktövist. Segítségével nemcsak betegségeket gyógyítottak, hanem úgy tartották, hogy az ember életenergiáját is erősíti.[1]

Wang Haogu a császár növényi forrázatokkal foglalkozó tudósa már több mint 7 évszázaddal ezelőtt írásos említést tett a baktövisről, de az i.e. 12. századból is találunk írásos emléket a növénnyel kapcsolatban. Taiping Huimin Hejiju Fang ekkor írta le a növény négyfajta elkészítési módját.[2]

Elnevezése[szerkesztés]

Kínai neve huanq qi, vagyis a „qi erősítője”. A qi, vagyis a csi életerőt jelent, elnevezése egyértelműen utal jótékony hatásaira.

Hatóanyagai[szerkesztés]

A baktövis eddig felfedezett hatóanyagai a következők:[1]

  • poliszacharidok
  • flavonoidok
  • aminosavak
  • nyomelemek
  • astralagus szaponin I-II
  • asztragalozidák I-IV
  • szójaszapogenozidok
  • daukoszterol
  • klorin
  • betain
  • folsav
  • nikotinamid
  • linolsav

Használata[szerkesztés]

Gyógyászati szempontból a legalább négyéves gyökérzet tekinthető hasznosnak, ezeket a nyári virágzás előtt érdemes szedni és utána napon kell szárítani. A szárított gyökérzetből érdemes főzetet[3] készíteni: 3 gramm baktövist kell 15 percen át 2,5 dl vízben főzni.[4]

A baktövis-kivonatot kapszula formájában is lehet használni belsőleg, valamint krémet is készítenek a baktövis gyökérzetének felhasználásával.

Hatásai[szerkesztés]

Vizelethajtó hatásának köszönhetően csökkenti a magas vérnyomást. Méregtelenít és erősíti az immunrendszert.[4] A növény az immunrendszer sejtjeit arra ösztönzi, hogy interferont termeljenek, ezek gátolják a vírusok szaporodását.[4]

A következő betegségek kezelésében alkalmazzák:[1]

  • gyenge immunrendszer
  • spontán izzadás
  • fáradtság
  • általános gyengeség
  • hasmenés
  • súlyvesztés

Bőrre gyakorolt hatása[szerkesztés]

A bőrre gyakorolt jótékony hatásai miatt külsőleg is előszeretettel alkalmazzák.

A külsőleg alkalmazott baktövis készítmények befolyásolhatják a sejten belül egy enzim, a telomeráz aktivitását. Ezzel a bőr védekezhet a sejtöregedéssel összefüggő telomer-rövidülés ellen. Ennek megfelelően gyakorlatilag a bőr védekezhet a gyors öregedéssel szemben.[2]

2009-ben a Elizabeth Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak megosztva kapott orvostudományi Nobel-díjat „a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért”.[5] Ezzel a tudósok gyakorlatilag megfejtették a sejtek öregedésének titkát, a felfedezés elengedhetetlen volt, hogy a baktövis bőrre és a sejtekre gyakorolt jótékony, fiatalító hatását tudományosan is igazolják.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g Astralagus. naturportal.hu (Hozzáférés: 2016. okt. 5.)
  2. a b [Erzsébet]. „Új csodaszer a szépségápolásban: a baktövis”, www.bien.hu. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. október 5.) 
  3. [[1]]. „5 nyavalya, amit elfelejthet, ha baktövissel erősíti magát”, 2016. szeptember 29. (Hozzáférés ideje: 2016. október 5.) 
  4. a b c [Zsolt]. „Az Életerő, A Csi Gyógyítója”, 2015. május 5. (Hozzáférés ideje: 2016. október 5.) 
  5. Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: 2000-2009. www.wikipedia.hu (Hozzáférés: 2016. okt. 5.)
  6. A baktövis titka: TKÓD - A Baktövis titka. www.biowebaruhaz.hu (Hozzáférés: 2016. okt. 5.)

Forrás[szerkesztés]