Baktövis
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Levelei | ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Astragalus mongholicus Bunge | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baktövis témájú kategóriát.
|
A baktövis vagy kínai csüdfű (Astragalus mongholicus, Astragalus propinquus, Astragalus membranaceus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Gyógyító felhasználású célzattal termesztik főként Belső-Mongóliában, valamint Kína Shanxi, Gansu és Heilongjiang tartományaiban.[1]
Hüvelyes, többéves, télálló növény, amely elsősorban a kontinentális éghajlatot kedveli. Kínában és Mongóliában őshonos, pillangós virága sárga színű, illata és gyökere édeskés. Legfeljebb 40 cm magasra nő meg.[1]
Kínában népszerű gyógynövény, a kitartás és a test ellenállóképessége javítására használják.[1]
Napjainkban már Európában is egyre gyakoribb, szárított gyökerét megfázás-, és vírusos megbetegedések elleni szerként, illetve menstruációs panaszok enyhítőjeként használják.[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kínai gyógyászatban a 2. századtól használják a baktövist. Segítségével nemcsak betegségeket gyógyítottak, hanem úgy tartották, hogy az ember életenergiáját is erősíti.[1]
Wang Haogu a császár növényi forrázatokkal foglalkozó tudósa már több mint 7 évszázaddal ezelőtt írásos említést tett a baktövisről, de az i.e. 12. századból is találunk írásos emléket a növénnyel kapcsolatban. Taiping Huimin Hejiju Fang ekkor írta le a növény négyfajta elkészítési módját.[2]
Elnevezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kínai neve huanq qi, vagyis a „qi erősítője”. A qi, vagyis a csi életerőt jelent, elnevezése egyértelműen utal jótékony hatásaira.
Hatóanyagai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A baktövis eddig felfedezett hatóanyagai a következők:[1]
- poliszacharidok
- flavonoidok
- aminosavak
- nyomelemek
- Astragalus szaponin I–II.
- asztragalozidák I–IV.
- szójaszapogenozidok
- daukoszterol
- klorin
- betain
- folsav
- nikotinamid
- linolsav
Használata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyógyászati szempontból a legalább négyéves gyökérzet tekinthető hasznosnak, ezeket a nyári virágzás előtt érdemes szedni és utána napon kell szárítani. A szárított gyökérzetből érdemes főzetet[3] készíteni: 3 gramm baktövist kell 15 percen át 2,5 dl vízben főzni.[4]
A baktövis-kivonatot kapszula formájában is lehet használni belsőleg, valamint krémet is készítenek a baktövis gyökérzetének felhasználásával.
Hatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vizelethajtó hatásának köszönhetően csökkenti a magas vérnyomást. Méregtelenít és erősíti az immunrendszert.[4] A növény az immunrendszer sejtjeit arra ösztönzi, hogy interferont termeljenek, ezek gátolják a vírusok szaporodását.[4]
A következő betegségek kezelésében alkalmazzák:[1]
- gyenge immunrendszer
- spontán izzadás
- fáradtság
- általános gyengeség
- hasmenés
- súlyvesztés
Bőrre gyakorolt hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bőrre gyakorolt jótékony hatásai miatt külsőleg is előszeretettel alkalmazzák.
A külsőleg alkalmazott baktövis készítmények befolyásolhatják a sejten belül egy enzim, a telomeráz aktivitását. Ezzel a bőr védekezhet a sejtöregedéssel összefüggő telomer-rövidülés ellen. Ennek megfelelően gyakorlatilag a bőr védekezhet a gyors öregedéssel szemben.[2]
2009-ben a Elizabeth Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak megosztva kapott orvostudományi Nobel-díjat „a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért”.[5] Ezzel a tudósok gyakorlatilag megfejtették a sejtek öregedésének titkát, a felfedezés elengedhetetlen volt, hogy a baktövis bőrre és a sejtekre gyakorolt jótékony, fiatalító hatását tudományosan is igazolják.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 Astralagus. naturportal.hu (Hozzáférés: 2016. október 5.)
- 1 2 Szabó, Erzsébet. "Új csodaszer a szépségápolásban: a baktövis". www.bien.hu. o. 2016. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 5..
{{cite news}}: Check|authorlink=value (súgó); Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó); External link in|authorlink=|author=és|last=specified (súgó) - ↑ füvesasszony (2016. szeptember 29.). "5 nyavalya, amit elfelejthet, ha baktövissel erősíti magát". 2016. október 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 5..
{{cite news}}: Check|authorlink=value (súgó); Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó); External link in|authorlink= - 1 2 3 Albert, Zsolt (2015. május 5.). "Az Életerő, A Csi Gyógyítója". Hozzáférés: 2016. október 5..
{{cite news}}: Check|authorlink=value (súgó); Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó); External link in|authorlink=|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: 2000-2009. www.wikipedia.hu (Hozzáférés: 2016. október 5.)
- ↑ A baktövis titka: TKÓD - A Baktövis titka. www.biowebaruhaz.hu (Hozzáférés: 2016. október 5.) arch