BMW 326

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BMW 326
Gyártási adatok
GyártóBMW
Gyártás helyeNáci Eisenach, Németország
Gyártás éve19361941
(15 936 db)[1]
~ 1946
(16 db)
ModellvariánsokNégyajtós szedán
Két- és négyajtós kabrió
KategóriaKözepes méretű luxusautó
TervezőFritz Fiedler
Alfred Böning
Peter Schimanowski
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz4600 mm
Szélesség1600 mm
Magasság1540 mm
Tömeg1100 kg
Tengelytáv2870 mm
Teljesítmény
Motor1971 cm³-es, soros hathengeres OHV BMW M78
FelépítésOrrmotoros, hátsókerék-meghajtású
VáltóNégysebességes manuális[2]
Max. sebesség115
HajtóműOtto-motor

ElőzőBMW 319
KövetkezőBMW/EMW 340
BMW 501
Kapcsolódó modellek
BMW 327
BMW 328
A Wikimédia Commons tartalmaz BMW 326 témájú médiaállományokat.

A BMW 326 egy német közepes méretű luxusautó, melyet a BMW gyártott 1936 és 1941 között,[2] majd a második világháború vége után, szovjet uralom alatt még egy nagyon rövid ideig. Utóbbi időszak alatt mindössze 16 darab készült. A 326 volt a BMW első négyajtós szedánja.[3] Az innovatív dizájnnal rendelkező autó magas ára ellenére kelendő volt a piacon. A gyártás befejezése után több gyártó is készített a 326-on alapuló modelleket.

Tervezés és dizájn[szerkesztés]

A Fritz Fiedler által tervezett autó alá szekrényes alvázszerkezet került,[4] mely könnyedén alkalmazható volt a rajta alapuló egyéb modellekhez is. Szintén az innovatív megoldások közé tartozott a torziós rudas hátsó felfüggesztés, melyet a Citroën Traction Avant-ban használt megoldás ihletett. Emellett a BMW modellek közül ebbe került először hidraulikus fékrendszer. A 326 külső formatervét Peter Schimanowski tervezte, a kocsi négyajtós szedán, valamint két- és négyajtós kabrió karosszériaváltozatokkal volt kapható. A szedán volt a legelső négyajtós BMW a piacon.[4] A gyártó korábbi modelljeihez képest a 326 jóval áramvonalasabb karosszériát kapott, ezzel jelentősen csökkentve a légellenállást, melyhez a hátul elhelyezkedő pótkerék karosszériába olvadó burkolata is hozzájárult. A BMW 320, 321, 327 és a 335 is a 326-on alapult.[5]

Hajtáslánc[szerkesztés]

Az 1971 cm³-es, soros hathengeres motor[2][4] a BMW 319-ből származott, mindössze annyi különbséggel, hogy a furatot 65 mm-ről 66 mm-re növelték,[4] míg a löket változatlanul 96 mm maradt.[2][4] Erre két darab 26 mm-es Solex karburátor került, ez a konfiguráció 50 lóerős (37 kW) csúcsteljesítményt biztosított az autónak, 3750-es fordulatszámon.[4][6] A végsebesség 115 km/h volt.[2][3][6] A hajtást a hátsó kerekekre egy négysebességes manuális sebességváltó vitte át, melynek felső két fokozata szinkronizált volt.[3]

Fogadtatás[szerkesztés]

A BMW 326-ot a Berlini Autószalonon mutatták be, 1936 februárjában[4] és májustól lett megvásárolható. A kocsi nagy sikert aratott a vásárlóközönség köreiben, a gyártás 1941-es leállításáig 15 936 darab készült belőle az Eisenachi gyárban.

Későbbi modellek a 326 alapján[szerkesztés]

Kelet-Németország[szerkesztés]

1945-ben Eisenach az amerikai hadsereg megszállása alá került, de egy háborús egyezség során egész Türingia végül a szovjetek ellenőrzése alá került. A BMW által 1929-ben birtokba vett Eisenachi üzem nem pusztult el teljesen a háború során, így a túlélőknek lehetőségük volt rá, hogy visszatérjenek és még 16 darab BMW 326-ot összeszereljenek. 1948 körül megjelent egy modernebb karosszériával rendelkező, de a 326-ra épülő modell, a BMW 340. Ekkorra már világos volt, hogy az elnevezés és a BMW nevét hirdető feliratok ellenére az Eisenachi gyár már nem a BMW irányítása alatt üzemel. Az új modell neve később EMW 340-re változott, egy a BMW márkanév használatával kapcsolatos jogi vitát követően.[7] Talán a 326-ot övező csodálatnak és a képzett dolgozók jó munkájának köszönhető, hogy a gyár egészen 1955-ig készíthette a BMW alapú modelleket, még jóval azután is, hogy a közeli Zwickauból a szovjetek hazavitték az Auto Union gyártósorait, a háborús jóvátétel részeként.

Egyesült Királyság[szerkesztés]

A BMW 326 nemcsak a szovjeteket, de a briteket is lenyűgözte, akik a hazavitték magukkal a szedán változat részletes terveit. Ezeket végül Bristolban hasznosították, köszönhetően annak, hogy a Bristol Areoplane Company repülőgépgyár alapítója és az 1930-as években BMW-ket importáló és összeszerelő Frazer Nash igazgatója között rokoni szálak húzódtak. 1945-ben megalapult a Bristol Cars autógyár, mely 1947 és 1953 között több olyan modellt is megjelentetett, melyek minden kétséget kizáróan a 326 tervein alapultak. Ezek közül a legemlékezetesebb az 1953 és 1955 között gyártott Bristol 403 volt, melynek nemcsak a hűtőrácsa hasonlított a BMW-éhez, de motorja is 1971 cm³-es, soros hathengeres volt. Igaz, ez az erőforrás már komoly modernizáláson esett át, melynek eredményeképp teljesítménye megduplázódott, azaz 100 lóerő (75 kW) leadására volt képes.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons:Category:BMW 326
A Wikimédia Commons tartalmaz BMW 326 témájú médiaállományokat.
  1. Norbye, 250. o.
  2. a b c d e 1936 BMW 326. conceptcarz.com. [2008. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
  3. a b c Odin, L.C. World in Motion 1939 - The whole of the year's automobile production. Belvedere Publishing, 2015. ASIN: B00ZLN91ZG.
  4. a b c d e f g Norbye, Jan P.. BMW - Bavaria's Driving Machines. Skokie, IL: Publications International, 45–47. o. (1984). ISBN 0-517-42464-9 
  5. Norbye, 47. és 68-70. o.
  6. a b 326 Cabrio and Limousine. usautoparts.net. [2008. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
  7. Chapter 5: Losing Eisenach, Building Up Munich, Inside the BMW Factories: Building the Ultimate Driving Machine [archivált változat]. Minneapolis, MN US: MBI Publishing (2008. november 7.). ISBN 978-0-7603-3463-8. Hozzáférés ideje: 2016. május 10. [archiválás ideje: 2014. augusztus 14.]  Archivált másolat. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 14.)