Böszörményi Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Böszörmény Zoltán.
Böszörményi Zoltán
Élete
Született1951. december 18. (72 éves)
Arad
Nemzetiségmagyar
Böszörményi Zoltán honlapja Böszörményi Zoltán weboldala

Böszörményi Zoltán (Arad, 1951. december 18. –) József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, író, szerkesztő.

Életútja[szerkesztés]

Aradon kezdte és fejezte be iskolai tanulmányait, a 3. számú líceumban (korábbi Katolikus Főgimnázium, ma Csiki Gergely Főgimnázium) érettségizett, de néhány évig Kolozsváron járt a koreográfiai líceumba.[1]

Építőtelepen dolgozott, rövid ideig pedagógus volt Kolozsvárott. 1975-től 1983-ig az aradi Vörös Lobogó napilap korrektora. 

Első két verseskötetének megjelenése után a román államvédelmi hatóság (Securitate) célkeresztjébe került. A fenyegetések és zaklatások elől Jugoszlávián át Ausztriába szökött, onnan emigrált Kanadába.  

Torontóban, a York egyetemen filozófiából diplomázott, majd évekig üzletemberként járta a világot. 

Pályája[szerkesztés]

Első zsengéi még kisiskolás korában jelentek meg a Napsugár című gyermeklapban. Kolozsvári iskolaévei idején és költői pályája kezdetén Lászlóffy Aladár, Kányádi Sándor, Bálint Tibor és Fodor Sándor volt a mentora.

Versei, riportjai, cikkei a romániai magyar sajtóban, az Ifjúmunkás, Előre (napilap, 1953–1989), Korunk, Utunk, Művelődés hasábjain jelentek meg.

Torontóban szerkesztette a helyi rádió heti egyórás magyar adását. Két évig a CBC (Canadian Broadcasting Corporation) torontói tudósítója volt.

Első verseskötete, az Örvényszárnyon 1979-ben jelent meg, a második, a Címjavaslatok 1981-ben, szintén Bukarestben.

Az Aradon megjelenő, öt romániai megye magyar lakosságához szóló Nyugati Jelen napilap tulajdonosa, évekig főszerkesztője; az anyaországi, kisebbségi és nyugati magyarságot összekötő Irodalmi Jelen nyomtatott és elektronikus folyóirat, valamint könyvkiadó alapítója (2001) és főszerkesztője.

Az ezredfordulótól sorra jelennek meg újabb verskötetei, és prózaíróként – regények és novellák szerzőjeként – is bemutatkozik. Műveit számos (többek között angol, francia, német, orosz, lengyel és román) nyelvre fordították le.

Irodalmi munkássága elismeréseként a magyar állam 2012-ben József Attila-díjjal tüntette ki.

Kritikák[szerkesztés]

Aranyvillamos – második szakasz

„A kompozíció zenei finomsága, a motívumok, a kisszerkezetek, a hanghatás hivalkodás nélküli kidolgozottsága jellemzi a kötet verseit. E versek állapotjelzések, melyek a kötetlen forma, a gondolatiság, a meditatív megközelítések felé mozdítják el Böszörményit.” – Lipcsei Márta[2]

Aranyvillamos – harmadik szakasz

„Az Aranyvillamos és a szonettkoszorú váratlan erejű és váratlan  fogalmazású költemények gyűjteménye. Ereje a szenvedély szelíd képeiben rejlik, amelyek összefoglalják és szerelemre hívják az imádott nőt.” – Faludy György[3]

„Böszörményi Zoltán többdimenziós, topológiai költészetéből megvilágosodhatunk arról – mintegy a Möbius-szalag lírai alkalmazásaként – hogy a dolgok színéről észrevétlenül amazok fonákjára csúszhatunk át, s mindezt anélkül, hogy fölemeltük volna a papírról a ceruzát.” – Bréda Ferenc[4]

„A kötet mottója Faludy Györgytől való, és a régiek bölcsességéről szól. Nem irreleváns a jelzés. Böszörményi Zoltán új könyvében szabályosabbak, klasszikusabbak a versformák, s témáit tekintve is Faludy nyomdokain jár: távoli tájak, utazások és távoli kultúrák, halott mesterek idéződnek meg a szövegekben.” – Balázs Imre József[5]

A semmi bőre

„A posztmodernség mindössze kísérletező bázisként szolgál. A művek valódi célja és értéke a hagyományokat modern formában átmentő formai megoldások szintézisbe hozása." – Bátorligeti Mária

Majoranna a tér tenyerén

„[M]inden idők legfájdalmasabb, legmagányosabb Böszörményi-verseskönyve, […] verses életművének csúcsa. (…) Böszörményi versei [a legelső kötetekben] leginkább egy-egy frappáns ötletre épültek, meghökkentettek, amolyan filozófiai cseppek voltak, vagy groteszkségükkel hatottak, vagy egyszerűen csak keserű iróniájukkal. De mindenképp: magabiztosak voltak. Majorana változást hozott: behozta a vívódást és az érzelmeket ebbe a költészetbe. Nem mintha eladdig Böszörményi költészete nem lett volna érzelmes – de az igazi mélyrétegek a Majorana-versekben feslenek föl.” – Orbán János Dénes[6]

„Böszörményi Zoltán kötetében egyensúlyban vannak a kötött és kötetlen formák. Előbbiek a költői fegyelem magas fokáról árulkodnak, és a Nyugat előtti nemzedék líráját idézik meg.” – Kemény Zoltán[7]

Az éj puha teste

„Böszörményi Zoltán könyve kezelhető olyan négy regényként, amelyeken belül változatos betétek ágaznak szét, s amelyek mindegyike önálló műként (kisregényként, hosszú elbeszélésként) is megáll.” – Széles Klára [8]

„Jól temperált formabontásról beszélhetünk, mivel ez a technika nem a nyelvi közlemény alapszintjein jelenik meg, nem a szóhasználat, nem a szintaxis szintjén nyilvánul meg, hanem sokkal magasabb szinten: az ábrázolás módozataiban és a cselekményszövés rendszerében.” – Mandics György[9]

„Itt egy helyen megtalálni valamennyi emberi szerepkör képviselőjét: gyilkost, áldozatot, szeretőt, csalfát és megcsaltat, hitványt és önfeláldozót. Egyetlenegy közös van bennük: mindannyian súlyos terheket cipelnek a vállukon, és valamennyien vívódó emberek. Mintha az író célul tűzte volna ki, hogy az élet valamennyi területét megénekli. Kapcsolatokat leltároz, közben pedig a legváratlanabb pillanatokban tör filozófiai magasságokba.” – Nagy Zsófia[10]

„A nyelv átmetaforizáltsága olyan mondatépítkezéssel párosul, amelyek a végeláthatatlan Krasznahorkai-sorok után felüdülést jelentenek egészséges kimértségükkel, a gyakran mérőműszer pontossággal szövegbe illesztett szómondatokkal.” – Boldog Zoltán[11]

Vanda örök

„Akarva-akaratlan az olvasó is bekerül a játékba, mert fejtörést okoznak számára a kísérleti eszköznek, posztmodern gőgnek tűnő filozófiai gondolatmenetek, amelyeket a szerző belesző a kibontakozó dráma történésébe.” – Sohár Pál

„Hatalmi univerzum ez, az agón, a Verseny, a versengés, a harc, a játszmák, a különböző szintű, mindennapos és hosszabb távú csaták és stratégia-játékok birodalma, a hipertrofizálódott, túlburjánzódó-tobzodó mega-Egók légtere és földje, a Rossz Országa, a Gonosz nem véletlenül »gnosztikus« Birodalma.” – Bréda Ferenc

Regál

„Az ilyenfajta lágerek létezéséről tudtunk […], de ennek a regénynek a megjelenéséig az irodalom nem foglalkozott ezzel a témával. Böszörményi nagy tehetséggel vette észre, és töltötte ki ezt az űrt: narrációja a lehető legpuritánabb nyelven íródott dokumentum, néha távirati stílusban megfogalmazva, noha az önelemzés sem hiányzik a regényből.” – Mieczyslaw Orski

„Az emigrációs kaland […] nemcsak társadalmi, hanem ontológiai jelentést is kap. A létbe vetettség modern metaforája lesz. A lét eszerint: már nem vendégség, mint még Kosztolányinál, hanem ideiglenes menekülttábor.” – Payer Imre 

„A regény irodalomtörténeti ideje bizonyos fokú dichotómiát mutat, ugyanis a személyesen átélt írói élmények a 80-as évek elejére nyúlnak vissza, a nyelvezet 21. századi, a művilág utalásrendszere viszont időtleníti a mű cselekményét.” – Bátorligeti Mária

Halálos bűn

„Lüktető küzdelem az egész könyv. Szavak, érzelmek, gondolatok, emberek vívnak egymással és önmagukkal.” – Juhász Krisztina

„Böszörményi „párpercesekként” aposztrofálja írásait, egyrészt kalapot emelve Örkény előtt, másrészt elolvasásuk valóban nem tart tovább. A lecsengése, a kiváltott érzelmek értelmezése ellenben jóval több időt vesz igénybe.” – Takács Máté 

„S a párpercesnek csak úgy lehet előkészített lezárása vagy meghökkentő csattanója, ha az élet sodró képei felől a mozdulatlanság, a zajok és a harmóniák felől pedig az elhallgatás felé tart. Létösszegző pillanatok nélkül nem is volna érdemes megírni e lírai kisprózákat.” – Német István Péter

„Nem könnyű eldönteni, miből ered, minek tulajdonítható Böszörményi Zoltán novelláinak sajátos hangvétele, eredeti­sége, egyénítő ereje, az olvasóra gyakorolt hatása. Talán a lírai hangvétel, a tömörítő erő, a váratlanság, a fordulatosság együtte­sen hoznak létre valami egyszerűt és mégis különlegeset, való­ságosat és mégis költőit, a megoldást, a végkifejletet gyakran nyitva hagyót és egyben sejtetőt, érzékeltetőt, de az olvasót mindenképpen magával ragadót.” – Brauch Magda

„[O]lyan tömör filozófiai eszmefuttatás mindössze két nyomtatott oldalon (Látni), hogy Hegel is gratulálna hozzá.” – Révay András

Füst

„A novellák klasszikusak, mind felépítésükben, mind nyelvezetükben. (…) A Füst minden novellájának középpontjában egy nőalak áll. Az ő boldogságukon, szenvedésükön, gyarlóságukon, ravaszságukon, helytállásukon, önmegvalósításukon keresztül mutatja be Böszörményi az egzotikus, fülledt, elhagyatott, világvégi brazil völgyet.” – Szőcs Henriette                                

Művei[szerkesztés]

  • Örvényszárnyon, versek, Litera Könyvkiadó Bukarest, 1979
  • Címjavaslatok, versek, Litera Könyvkiadó Bukarest, 1981
  • Aranyvillamos, versek, Jelenkor, Pécs, 1999
  • Aranyvillamos, második szakasz, versek, Jelenkor, 2001
  • Aranyvillamos, harmadik szakasz, versek, Kalligram, Pozsony, 2004
  • A szerelem illata, versek, Kalligram, 2005
  • Vanda örök, Míg gondolom, hogy létezem, regény, Ulpius-Ház, 2005
  • O suma de sonete, versuri, versek, Editura Brumar, 2006
  • Far from nothing, (Vanda örök), regény, Exile Edition, Toronto, 2006
  • La peau de rien, poésie, versek L'Harmattan, Párizs, 2007
  • Vanda örök, oroszul, Impeto kiadó, Moszkva, 2008
  • Az éj puha teste, regény, Ulpius-Ház, Budapest, 2008, 2009
  • A semmi bőre, versek, Kalligram, Pozsony, 2008, 2009
  • Halálos bűn, novellák, Ulpius-Ház, Budapest, 2010
  • Az éj puha teste románul – Trupul molatic al nopții, regény, Brumar, Temesvár, 2010
  • Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról, versek, Ulpius-Ház, Budapest, 2010
  • REGÁL, regény, Ulpius-Ház, Budapest, 2011
  • FÜST– Lénárd-novellák, Ulpius-Ház, Budapest, 2012
  • REGÁL, oroszul, Vodolej kiadó, Moszkva, 2012
  • REGÁL, románul, Brumar, Temesvár, 2013
  • Katedrális az örök télnek, versek, Kalligram Könyvkiadó, 2013
  • REGÁL, lengyelül, IBIS Könyvkiadó, Varsó, 2013
  • THE CLUB AT EDDY'S BAR, Phaeton Publishing LTD., Dublin, 2014
  • Majorana a tér tenyerén, versek, Kalligram, 2014
  • Lábatlan idő, versek, Kalligram, 2015
  • Az irgalom ellipszise, versek, Kalligram – Irodalmi Jelen Könyvek, 2016
  • FÜST, románul, – FUM – Brumar, Temesvár, 2017
  • Kényszerleszállás Shannonban, Kalligram – Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2017
  • The Conscience of Trees – A fák lelkiismerete; Ragged Sky Press, Princeton, New Jersey, 2018
  • Soha véget nem érő szeretkezés; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2019
  • Sóvárgás; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2019
  • Jind; Brumar, Temesvár, 2019
  • Notlandung – Kényszerleszállás; Mitteldeutscher Verlag, Halle, 2019
  • Sóvárgás oroszul, Vodolej Kiadó, 2019
  • The Refugee (a Regál angolul), Iniquity Press/Vendetta Books, 2019
  • El Anhelo (a Sóvárgás spanyolul), Hungarian PEN CLUB, 2020
  • Immer wenn ich meine Augen schließe (a Sóvárgás németül), Mitteldeutscher Verlag, Halle (Saale), 2020
  • Mirage de notre sort, poésie, versek; Editions du Cygne, Párizs, 2020
  • Darabokra tépve; Művészeti és Irodalmi Jelen, Bp.–Arad, 2020 (Irodalmi jelen könyvek)
  • Pining Away (a Sóvárgás angolul), Iniquity Press/Vendetta Books, 2021
  • Weicher Körper der Nacht (Az éj puha teste németül) Mitteldeutscher Verlag, Halle (Saale), 2022
  • Sfâșiat în bucăți, Editura Brumar, 2022
  • Regál, Irodalmi Jelen Könyvek, 2022

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Böszörményi Zoltán: Curriculum Vitae, boszormenyizoltan.info
  2. ↑ Archivált másolat. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  3. ↑ Faludy György: Aranyvillamos, A szerelem illata, boszormenyizoltan.info
  4. ↑ Az Aranyvillamos útjai – Francois Bréda, boszormenyizoltan.info
  5. ↑ Pályázó ifjúság megélhetési pályázások Balázs Imre József Újraolvasónapló, epa.oszk.hu
  6. ↑ Archivált másolat Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötetéről – A molekuláris költészet – avagy a magyar poéta esete a talján atomfizikussal – Orbán János Dénes esszéje. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  7. ↑ Archivált másolat A haza ott van, ahová magunkkal visszük. [2015. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  8. ↑ Széles Klára: A tapintható és a tapintathatlan, boszormenyizoltan.info
  9. ↑ Mandics György: Az éj puha teste – Böszörményi Zoltán regényéről, boszormenyizoltan.info
  10. ↑ Archivált másolat Nagy Zsófia: Az író árnyal, az olvasó kukkol. [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  11. ↑ Védőborító mögötti sorok Kritika Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regényéről (Ulpius-ház, 2008), boszormenyizoltan.info

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Böszörményi_Zoltán&oldid=27069557”