Bényei József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bényei József
Született1934. július 7.
Tiszaladány
Elhunyt2017. szeptember 7. (83 évesen)[1]
Nagyhegyes
Állampolgárságamagyar
HázastársaKindrusz Erzsébet (1958–2016)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásaíró, költő, újságíró, színházigazgató
Iskolái
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Bényei József (Tiszaladány, 1934. július 7.Nagyhegyes, 2017. szeptember 7.) magyar újságíró, író, költő, színházigazgató.

Élete[szerkesztés]

Szülei Bényei Miklós és Szendrei Piroska voltak.

1954-1958 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1960-1964 között elvégezte az ELTE BTK könyvtár szakát. 1970-1974 között a Politikai Főiskola diákja volt.

1958-1959 között a Hajdú-Bihar Megyei könyvtárban könyvtáros volt. 1959-1962 között a megyei tanácsnál volt népművelő. 1962-1976 között a Napló munkatársa, rovatvezetője volt. 1975 óta tagja a MÚOSZ válaszmányának, 1989-1997 között valamint 1998-2004 között elnökségi tagja is volt. 1976-1979 között a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1979-1990 között a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője volt. 1990 óta rokkantnyugdíjas.

Magánélete[szerkesztés]

1958-ban házasságot kötött Kindrusz Erzsébettel (1935–2016). Két gyermekük született; Zsuzsanna (1960) és Tamás (1966).

Művei[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Sugárverésben (1969)
  • A hétköznapok megtalálnak (1975)
  • Hajnali lovak (1984)
  • A halott meggyfa (1991)
  • A kalapos király búcsúja (1994)
  • Tüzet viszek (1994)
  • Kékszakállú elégiái (1997)
  • Csipkefaoltár (1999)
  • "Tebenned bíztunk" (2000)
  • Fehér kövek (2003)
  • Kései sugárverésben. Válogatott versek, 1954-2004; Stílus Stúdió, Debrecen, 2004
  • Tamburaszó. Kamaszversek a múlt homályából; Ethnica, Debrecen, 2009
  • Árokparti fű. Régimódi magándalok; Stílus Stúdió, Debrecen, 2014

Egyéb művei[szerkesztés]

  • Egyet lép az ősi város. Versek Debrecenről (antológia, 1971)
  • Hortobágy mellyéke. Versek Hajdú-Biharról (antológia, 1972)
  • Csokonai koszorúja. Versek Csokonairól (antológia, 1973)
  • A Válasz repertóriuma (1973)
  • Gondolatok a kispolgáriságról (1973)
  • Harminc esztendő. A Néplap jubileumára (1974)
  • A debreceni színészet története (társszerző, 1976)
  • Béber László: Debreceni érdekességek. Válogatott írások Debrecen múltjából (szerkesztés, bevezető, 1979)
  • Hogy a virág megmaradjon. Szabolcs-szatmári költők antológiája (szerkesztette Katona Bélával, 1979)
  • Gyermekeink nagyobbra nőnek. Versek a gyermekekről (antológia, 1979)
  • Századok szelleme. Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról (szerkesztette Fülöp Lászlóval, Juhász Bélával, 1980)
  • Magyar írók perei (1984)
  • Rózsabokor a domboldalon. A legszebb magyar nóták szövegei (válogatta, szerkesztette, 1985)
  • Fehér ingben. Magyar költők Veres Péterről (válogatta, szerkesztette, 1987)
  • Okos hűséggel. Nyírbátor az újabb irodalomban és képzőművészetben (válogatta, szerkesztette, 1987-1988)
  • A forradalom hétköznapjai (1988)
  • A házasság humora (1988)
  • Magasra csavart láng. Krúdy Gyula a magyar költészetben (válogatta, szerkesztette, 1988)
  • A személyi kultusz humora (1989)
  • A lélek mentőövei. Versek Szabó Lőrincről (válogatta, szerkesztette, 1990)
  • Magyar hegyibeszéd. Magyar költők Móricz Zsigmondról (válogatta, szerkesztette, 1990)
  • A rendőrök humora. Ötszáz vicc (1990)
  • A sajtó humora (1991)
  • Egymaga egy hazát. Kölcsey Ferenc a magyar költészetben (válogatta, szerkesztette, 1990-1991)
  • Rigmusköltészet az ötvenes években (1992)
  • A kétkedés hite. Magyar költők Váci Mihályról (válogatta, szerkesztette, 1992)
  • A rászedettek fejedelme. Lírai vallomások Ratkó Józsefről (válogatta, szerkesztette, 1992)
  • Sorssal vert poéta. Tompa Mihály a magyar költők lantján (válogatta, szerkesztette 1992)
  • Karnagyok (1993)
  • Holló László életműve (válogatta, szerkesztette, 1993)
  • A mindenség zenéje. Magyar költők versei Bartók Béláról (válogatta, szerkesztette, 1995)
  • Vonatok balladája. Magyar költők versei a vasútról (válogatta, szerkesztette, 1996)
  • Hajdú-Bihar az évszázadok sodrában (2000)
  • Ecset és plajbász. Írások művészekről (2003)
  • Szellemek és délibábok. Irodalom a szűkebb hazában (2003)
  • Szülőföld a Kis-Tiszánál. Emlékképek Tiszaladányról (2003)
  • Jelentés a századvégről (tárcák, 2004)
  • Akiknek megszólalt a világ (interjúk, portrék, 2004)
  • Vencsellei. A fotóművész világa; Ethnica, Debrecen, 2004
  • Debreceni komédiások. Arcélek a színház közelmúltjából; TKK, Debrecen, 2006
  • Debreceni irodalmi lexikon; TKK, Debrecen, 2009
  • Dokumentumok Holló László életéből; vál., gyűjt., szerk., bev. Bényei József; Ethnica, Debrecen, 2009
  • Debreceni színházművészek, 1798-2000; TKK, Debrecen, 2012
  • A valóság lelke. Vencsellei István fotóművész születésének 80. évfordulója tiszteletére; Magyar Fotóművészek Szövetsége, Debrecen–Bp., 2014
  • Képzőművészeti adattár. Debrecen és Hajdú-Bihar megye; TKK, Debrecen, 2017

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt a Napló egykori főszerkesztője, Bényei József. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]