Bársony Elemér
| Bársony Elemér | |
| Született | Varságh Elemér Henrik Károly 1879. január 28. Budapest |
| Elhunyt | 1938. május 2. (59 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Propper Izabella (h. 1908–1917) Freiberger Blanka (h. 1918–1938) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1899) |
| Halál oka | májzsugor |
| Sírhelye | Új köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bársony Elemér, született Varságh Elemér Henrik Károly (Budapest, 1879. január 28.[1] – Budapest, Józsefváros, 1938. május 2.)[2][3] magyar gyógyszerész, miniszter, újságíró, lapszerkesztő. Bátyja, Varságh Zoltán gyógyszerész, lapszerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Varságh (Warschag) János és Borsos Vilma Friderika gyermekeként született.[4] 1898-ban Bársony István író örökbe fogadta és nevére vette. A Budapesti Tudományegyetemen 1899-ben gyógyszerész oklevelet szerzett. 1908-ban a Gyógyszerészi Hetilap szerkesztője lett. 1914-ben patikajogot kapott Csepelen. 1917-ben megalapította és szerkesztette a Gyógyszerészeti Szemlét. 1918-ban létrehozta a Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetségét, amelynek elnöke lett. Ezt követően politikai pályára lépett. A Tanácsköztársaság idején megalakult aradi ellenforradalmi kormány népjóléti minisztere volt, 1919. május 5–30. között. Az első szegedi ellenforradalmi kormányban államtitkári rangban szintén e minisztérium vezetőjeként működött, 1919. május 30. és 1919. július 12. között. A kommün bukása után visszatért a fővárosba. Évekig elnöke volt egy terézvárosi polgári körnek. Nagy szerepet játszott Budapest székesfőváros törvényhatóságánál, amelynek bizottsági tagja volt, azonban idővel visszavonult a politikától, s elsősorban szakíróként dolgozott.
1920 és 1922 között a Nagy Magyarország című politikai napilap főszerkesztője volt. 1927-től 1936 októberéig a Gyógyszerész Értesítőt szerkesztette. 1926-ban Csepelen, majd 1930-ban a Teréz körúton nyert patikajogot, de mindkét gyógyszertárától hamar megvált. 1936–1938 között a Magyar Gyógyszerész című lapnál dolgozott. Feldolgozta és megírta a magyar gyógyszerészet történetét Baradlai Jánossal, amely magyar tudománytörténeti alapmunka. Novellái napi- és hetilapokban jelentek meg. A Budai Hírlap (1896–97), a Pesti Hírlap (1902–05), az Új idők (1904–05), az Ország-Világ, a Magyar Lányok (1902–05) című lapok állandó munkatársa volt. Halálát májzsugorodás okozta.
Temetése a Rákoskeresztúri új köztemetőben volt, ahol barátai nevében Freund Dezső építész búcsúztatta.
Családja[szerkesztés]
Első felesége Propper Izabella Terézia volt, akit 1908. augusztus 11-én Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[5] 1917-ben elvált tőle. Második házastársa Freiberger Sámuel és Rigótz Karolina lánya, Blanka (1889–?) volt.[6]
Gyermekei:
- Bársony Jolán (1910–1919)
- Bársony István (1913–2003)[7]
Főbb művei[szerkesztés]
- Újjászületés (regény, Budapest, 1902)
- Az endrődi statárium. Hangulatok (Budapest, 1911)
- A magyarországi gyógyszerészet története az ősidőktől a mai napig. I–II. Baradlai Jánossal. (Budapest, 1930)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Deák téri magyar evangélikus egyházközség keresztelési akv. 16/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 825/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ Bársony Elemér, a szegedi kormány népjóléti minisztere meghalt (1938. május 3.) Ujság, 14. évfolyam, 98. szám
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Pest-Deák téri evangélikus házassági akv. 25/1867. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1110/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 261/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ Bársony István születési anyakönyvi bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 4903/1913 folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
Források[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- (1938. május 7.) „Bársony Elemér meghalt”. Gyógyszerészi Közlöny 54 (19), 313. o. (Hozzáférés: 2022. március 8.)
- Gyógyszerészi Hetilap (1938. május 8.) 77. évfolyam, 7. (egyesített 19.) szám