Az aradi vértanúk emlékezete
Az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk kultusza és legendája már aznap elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helyiséget bezártak.
A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa 13 ágára ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét.[1] 1871-ben a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket Haeffner Ernő, a győri 48-as Honvédegylet jegyzője kezdeményezésére 1881-ben állították fel. Az 1932. évi ásatások során sikerült agnoszkálni azoknak a honvéd főtiszteknek a maradványait, akiket a bitófák tövébe temettek. A kivégzés tényleges helye eszerint a Maros egyik hídjától 250 méterre volt.[2] Miután 1867 júniusában létrehozták az első szoborbizottságot, végül 1890-ben egy emlékművet is avattak Arad városában.[3] Az aradi „Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma” az egyik legjelentősebb magyarországi szakgyűjteménnyé vált.[4]
Október 6-át a magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá, az aradi vértanúk emléknapjává nyilvánította Magyarországon és a magyarok által lakott területeken.[5]
A tizenhármak feltételezett utolsó mondatai
[szerkesztés]A magyar köztudatban az alábbi mondatok sokáig mint hiteles, a vértanúk által kivégzésükkor valóban elmondott szavak éltek. A valóság az, hogy e mondatok később, stílusuk alapján a 19. század vége körül, ismeretlen szerző által elképzelt mondatok. A kivégzés napjáról számtalan, sok esetben a szemtanúk által lejegyzett feljegyzés és visszaemlékezés maradt fenn, azonban ezek egyike sem említi e mondatokat, szerintük a vértanúk némán mentek hóhérjaik elé. Nem idézi e mondatokat Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharc története című,[6] 1894-ben megjelent monumentális, öt kötetből álló munkája sem, aki pedig a kivégzés előtti éjszakát és a kivégzés napját percről percre, szemtanúk visszaemlékezéseit felhasználva közli. A költött mondatok:
Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen. Győzelmeink elődiadalai a világszabadságnak.
Aradi vértanú | Származása | Legenda szerinti utolsó mondata[7] |
* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) |
német | „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.” |
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) |
szerb | „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” |
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) |
magyar | „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” |
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) |
örmény | „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” |
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) |
horvát | „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” |
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) |
német | „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.” |
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) |
örmény | „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” |
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) |
német | „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” |
* Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849) |
magyar | „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” |
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1808–1849) |
osztrák | „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” |
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) |
német | „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” |
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) |
magyar | „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” |
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1803-1849) |
magyar | „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” |
Emlékművek, emlékparkok
[szerkesztés]Vértanúk Fala emlékmű a kiskőrösi szoborparkban
[szerkesztés]A kiskőrösi Petőfi Múzeum kertjében lévő szoborparkban áll a Vértanúk fala emlékmű, ahol elhelyezték a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök domborművét. A bronzportrékat Tóth Baranyi Lajos készítette.[8]
-
Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
-
Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
-
Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
-
Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
-
Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
-
Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
-
Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
-
Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
-
Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849),[9]
-
Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1808–1849)
-
Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
-
Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
-
Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1803-1849)
-
Batthyány Lajos miniszterelnök
(1807 – 1849) -
A Vértanúk Fala a kiskőrösi Petőfi Múzeum szoborparkjában
-
A szoborparkban helyezték el Petőfi fordítóinak szobrait is
Pécsi Aradi Vértanúk Szobrai emlékhely
[szerkesztés]-
Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
-
Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
-
Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
-
Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
-
Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
-
Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
-
Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
-
Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
-
Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849)
-
Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1808–1849)
-
Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
-
Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
-
Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1803-1849)
Egyéb
[szerkesztés]- Kaposváron, a városligeti tó kis szigetén emlékköveket (szimbolikus sírkőveket) helyeztek el az aradi vértanúk emlékére.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Az aradi vértanúk emlékére, mnl.gov.hu
- ↑ Murádin Jenő: Az aradi Golgota Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, historia.hu
- ↑ Arad a korabeli sajtó tükrében Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu
- ↑ Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből, militaria.hu
- ↑ Az aradi vértanúk emléknapja - nemzeti gyásznap, oktober6.kormany.hu
- ↑ Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
- ↑ Megrendítő történelem - A végső gondolat, amivel a halált fogadták az aradi vértanúk
- ↑ Kiskőrös, Petőfi Múzeum szoborpark. [2009. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
- ↑ Nagysándor József-gyakran tévesen Nagy-Sándor Józsefként vagy Nagy Sándor Józsefként, vagy Nagy Sándorként említik. Ez utóbbira példa nagyváradi emléktáblája, illetve Dolinay Gyula: Magyar Királyok és Hősök Arczképcsarnoka c. műve.
- ↑ Aradi tizenhármak: emlékezzünk hőseinkre!. kapos.hu, 2017. október 6. (Hozzáférés: 2022. december 6.)
További információk
[szerkesztés]- Október 6. - versek Archiválva 2009. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az aradi tizenhármakról elnevezett közterületek áttekintése
- Bartucz Lajos jelentése, az aradi vértanúk csontmaradványainak 1913. okt. 20-23-án eszközölt exhumálása alkalmával végzett antropológiai szakértői vizsgálatról.
- „Gondolatban szorosan magamhoz ölellek...” - Az aradi vértanúk özvegyei, mult-kor.hu
- Az aradi vár ma
- Kik érted haltak. YouTube
- Az aradi vértanúk utolsó mondatai. YouTube [halott link]