Az aradi vértanúk emlékezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emlékoszlop a kivégzések helyén Aradon

Az aradi vértanúk kultusza és legendája már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. 1871-ben a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel.

A tizenhármak fiktív utolsó mondatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tizenhárom aradi vértanú (litográfia, 19. század vége)
Az Aradi vértanúk emlékműve Aradon. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították. A szobrot, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében, 2004. április 25-én a román-magyar megbékélésnek szentelt emlékparkban újra felállították
Nagysándor József domborműve az aradi Szabadság-szobor talapzatán

A magyar köztudatban az alábbi mondatok sokáig mint hiteles, a vértanúk által kivégzésükkor valóban elmondott szavak éltek. A valóság az, hogy e mondatok később, stílusuk alapján a 19. század vége körül, ismeretlen szerző által elképzelt mondatok. A kivégzés napjáról számtalan, sok esetben a szemtanúk által lejegyzett feljegyzés és visszaemlékezés maradt fenn, azonban ezek egyike sem említi e mondatokat, szerintük a vértanúk némán mentek hóhéraik elé. Nem idézi e mondatokat Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története című,[1] 1894-ben megjelent monumentális, öt kötetből álló munkája sem, aki pedig a kivégzés előtti éjszakát és a kivégzés napját percről percre, szemtanúk visszaemlékezéseit felhasználva közli. A költött mondatok:

Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen. Győzelmeink elődiadalai a világszabadságnak.
– Aulich Lajos honvédtábornok, hadügyminiszter
Aradi vértanú Származása Legenda szerinti utolsó mondata[2]
* Aulich Lajos
honvéd tábornok
(1793–1849)
Németország német „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
* Damjanich János
honvéd tábornok
(1804–1849)
Szerbia szerb „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
* Dessewffy Arisztid
gróf, honvéd tábornok
(1802–1849)
Magyarország magyar „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
* Kiss Ernő
honvéd altábornagy
(1799–1849)
Örményország örmény „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
* Knezić Károly
honvéd tábornok
(1808–1849)
Horvátország horvát „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
* Láhner György
honvéd tábornok
(1795–1849)
Németország német „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
* Lázár Vilmos
honvéd ezredes
(1815–1849)
Örményország örmény „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
* Leiningen-Westerburg Károly
gróf, honvéd tábornok
(1819–1849)
Németország német „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
* Nagysándor József
honvéd tábornok
(1803–1849)
Magyarország magyar „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
* Poeltenberg Ernő
lovag, honvéd tábornok
(1808–1849)
Ausztria osztrák „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
* Schweidel József
honvéd tábornok
(1796–1849)
Magyarország magyar „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
* Török Ignác
honvéd tábornok
(1795–1849)
Magyarország magyar „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
* Vécsey Károly
gróf, honvéd tábornok
(1803-1849)
Magyarország magyar „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Vértanúk Fala emlékmű a kiskőrösi szoborparkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiskőrösi Petőfi Múzeum kertjében lévő szoborparkban áll a Vértanúk fala emlékmű, ahol elhelyezték a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök domborművét. A bronzportrékat Tóth Baranyi Lajos készítette.[3]


Pécsi Aradi Vértanúk Szobrai emlékhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története
  2. Megrendítő történelem - A végső gondolat, amivel a halált fogadták az aradi vértanúk
  3. Kiskőrös, Petőfi Múzeum szoborpark
  4. Nagysándor József-gyakran tévesen Nagy-Sándor Józsefként vagy Nagy Sándor Józsefként, vagy Nagy Sándorként említik. Ez utóbbira példa nagyváradi emléktáblája, illetve Dolinay Gyula: Magyar Királyok és Hősök Arczképcsarnoka c. műve.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Az aradi vértanúk emlékezete témájú médiaállományokat.