Ausztráliai araukária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Ausztráliai araukária
A növény
A növény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Araukáriafélék (Araucariaceae)
Nemzetség: Délfenyő (Araucaria)
Fajcsoport: Araucaria sect. Bunya
Faj: A. bidwillii
Tudományos név
Araucaria bidwillii
Hook., (1843)
Szinonimák
  • Bunya
  • Homotypic
    • Columbea bidwillii (Hook.) Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 601 (1867)
    • Marywildea bidwillii (Hook.) A.V.Bobrov & Melikyan, Komarovia 4: 58 (2006)
  • Heterotypic
    • Araucaria bidwillii var. pendula Van Geert, Nursery Cat. (Auguste Van Geert) 53: 11 (1863), nom. nud.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ausztráliai araukária témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztráliai araukária témájú médiaállományokat és Ausztráliai araukária témájú kategóriát.

Az ausztráliai araukária (Araucaria bidwillii) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába sorolt fenyőalakúak (Pinales) rendjében, az araukáriafélék (Araucariaceae) családjában a névadó araukária (Araucaria) nemzetség egyik faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Az ausztráliai Queenslandből terjedt el; a meleg mérsékelt övben parkokba és díszkertekbe ültetik.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Egyenes törzsű, legfeljebb 50 m magas, fenyőszerű fa kúpos, fent többnyire lekerekített koronával. Ritkás örvökben növő ágainak többsége csaknem vízszintes. Az ágak sokáig kopaszak, csak a végükön fejlődnek tűlevelek, viszont sok tűleveles oldaláguk van.

Kb. 8 mm széles levelei a 4-5 cm hosszt is elérhetik. Széles tű alakúak, kemények és hegyesek; átellenesen álló párokban nőnek. A fiatal növényeken és tobozos ágakon a levelek kisebbek.

A porzós tobozvirágzatok karcsúak, 10-20 centiméter hosszúak, virágzás után lehullanak, a termősek tojásdadok, kisebbek, majd nagy, termésszerű tobozokká fejlődnek, bár ezek nem valódi termések, hanem sok, tömötten záródó, elfásodott termőpikkelyből állnak. A rövid pikkelyek csúcsa felfelé néz. A termésszerű toboz tojásdad, legfeljebb 30 centiméter hosszú és 5 kg. A magok legfeljebb 5 cm hosszúak lehetnek.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Kétlaki örökzöld.

Felhasználása[szerkesztés]

Fő jelentősége, hogy dísznövénynek ültetik.

Magját az ausztrál bennszülöttek nyersen és pirítva is szívesen eszik. A fa használati joga apáról fiúra öröklődik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]