Aszófő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Wellrobi (vitalap | szerkesztései) 2010. július 31., 17:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások)
Aszófő
Aszófő címere
Aszófő címere
Aszófő zászlaja
Aszófő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
KistérségBalatonfüredi
Jogállásközség
Irányítószám8241
Körzethívószám87
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség467 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 49″, k. h. 17° 49′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 49″, k. h. 17° 49′ 54″
Aszófő (Veszprém vármegye)
Aszófő
Aszófő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Aszófő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszófő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aszófő község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben.

Fekvése

A Tihanyi-félsziget tövében, a 71-es út mentén fekszik, a Tavi-séd vagy más néven Vékény-patak folyik rajta keresztül. Vasúton a Székesfehérvár-Tapolca vonalon közelíthető meg. Szomszédos települései: Örvényes, Tihany, Pécsely és Balatonfüred.

Borvidék, enyhe lejtőkkel a Balaton felé.

Története

Nevének jelentése: száraz völgy. Területe már a római korban is lakott volt. Első okleveles említése 1093-ból származik, Azzofeu néven; akkoriban a tihanyi apátsághoz tartozott. Az 1550-es években a törökök – a környékbeli falvakhoz hasonlóan – felégették, de a 18. században újra benépesült. A 19. században a vízimalmok nyújtotta megélhetés mellett jelentőssé vált szőlőtermelése. 1950-ben Balatonudvarihoz csatolták, majd ismét önálló település lett.

Határában állt egy Kövesd nevű, a török hódoltság idején elpusztult középkori falu, melynek 13. századbeli templomromja az aszófői vasútállomás mellett található.

Fájl:Aszofo.jpg
A község bejárata kelet felől

Nevezetességei

  • Kövesdi templomrom román és kora gót stílusjegyekkel a 13. század elejéről. Oltárköve a római korból származik.
  • 1832-ben épült, klasszicista stílusú római katolikus templom, barokk oltárral
  • A templomban nyaranta Gregor József szokott jótékonysági hangversenyeken énekelni
  • Vörösmáli pincesor (népi műemlék)
  • Öreg-hegy és Nagymező-oldal védett természeti értékei, például a csillagos téltemető

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások