Arcvasen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Արծվաշեն (Başkənd)
Az arcvaseni enklávé
Az arcvaseni enklávé
Közigazgatás
Ország Örményország
Alapítás éve1845
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1463 m
Terület40 km²
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Արծվաշեն (Örményország)
Արծվաշեն
Արծվաշեն
Pozíció Örményország térképén
é. sz. 40° 38′, k. h. 45° 30′Koordináták: é. sz. 40° 38′, k. h. 45° 30′

Arcvasen (örmény írással Արծվաշեն, azeriül Başkənd egy exklávé Örményország Gegharkunik tartományában, ám a települést a Hegyi-karabahi háború óta Azerbajdzsán tartja megszállva, melynek területén enklávét alkot.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Arcvasen a Kis-Kaukázusban helyezkedik el, de jure Azerbajdzsán által határolva, de facto annak részeként. Az enklávé határa és az anyaország határa között körülbelül 5 kilométer távolság van, ezt a háborúig a H30-as, örmény kezelésben lévő út volt hivatott áthidalni. Ma használaton kívül van.

Az örmény közigazgatásban a település Gegharkunik tartomány része, ám az azeriek a Gadabay régió tagjaként kezelik.

Történelem[szerkesztés]

A települést 1845-ben a közeli Choratanból érkező örmény telepesek alapították Bashkend (Բաշքենդ) néven, ám már a 17. század elején is volt a területen egy örmény diaszpóra templommal. A település nevét később megváltoztatták Hin Bashkendre (~Ó-Bashkend, örményül Հին Բաշքենդ), megkülönböztetve ezáltal magukat a szintén a közelben lévő Nor Bashkendtől (~Új-Bashkend, örményül նոր Բաշքենդ, mai neve Getik). Nincs információ arról, mikor kapta a település az Arcvasen nevet. A település a szovjet időkben lett enklávé, amikor Sztálin, máig tisztázatlan okokból az Örmény SZSZK és az Azerbajdzsáni SZSZK határait a nemzetiségi viszonyokra való legkisebb tekintet nélkül szabta át. Egyes elméletek szerint pusztán kedvtelésből (ezt erősítik az azeri és örmény enklávék), mások szerint a nemzetiségi törekvések elnyomásáért, azaz az egysegés Szovjetunió álmáért (ezt pedig Nahicseván és Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz csatolása).

A település a hegyi karabahi háborúig örmény lakossággal rendelkezett.

A háborúban a település jelképes erőt képviselt az azeri erők számára, akárcsak Verin Voskepar vagy Barkhudarly (azeri exklávék Örményországon belül) az örményeknek. 1991 májusában a helyi erők még visszaszorítottak egy azeri megszállási kísérletet, ám 1992-ben az azeri hadsereg bejelentette, hogy "felszabadították" a települést, elpusztítva a helyi örmény páncélozott haderőt. Az ostromban 300 örmény halt meg, 29 pedig "nyom nélkül eltűnt". Az örmény lakosság nagy része elmenekült, ma a települést leginkább azeriek lakják.

Kultúra[szerkesztés]

Arcvasenben az örmény időkben nagy hagyománya volt a szőnyegkészítésnek, a Szovjetunió alatt működött egy Haygorg nevű szőnyeggyár is a területen. Az azeri megszállás óta a hagyományt folytatták, arcvaseni eredetű szőnyegekkel Shorzhában, Vardenisben, Abovyanban és Chambarakban lehet találkozni.

Híres emberek[szerkesztés]