Ugrás a tartalomhoz

Aral márna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést BinBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. október 21., 13:34-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Aral márna
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Luciobarbus
Heckel, 1843
Faj: L. brachycephalus
Tudományos név
Luciobarbus brachycephalus
(Kessler, 1872)
Szinonimák
  • Barbus brachycephalus Kessler, 1872
  • Barbus brachycephalus brachycephalus Kessler, 1872
  • Barbus obtusirostris Yakovlev, 1870
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aral márna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aral márna témájú kategóriát.

Az aral márna (Luciobarbus brachycephalus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az aral márna élőhelye az Aral-tó brakkvize, valamint a tóba ömlő Amu-darja és Szir-darja folyók alsó szakasza.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal teste karcsú, hasoldala csaknem egyenes vonalú, tarkója (különösen az idősebb példányoké) púposodó. Orra hegyes, szája alsó állású, ajkai húsosak; 4 egyenlő hosszúságú bajuszszála van, az első visszahajtva túlér a szem elülső szegélyén. Pikkelyei kicsinyek, 67-76 (többnyire 70-71) van az oldalvonal mentén. Hátúszója 10-11 sugarú, tövi részük messze előretolódott, a leghosszabb úszósugár kissé elcsontosodott, hátulsó peremének csak az alsó része gyengén fűrészes; farok alatti úszója 8 sugarú, valamennyi úszója feltűnően rövid és keskeny. Garatfogai háromsorosak, 5.3.2-2.3.5. Háta és oldalai (körülbelül az oldalvonalig) sötétek, barnásszürkék; hasa világos, ezüstszínű. A pikkelyek tövén sötétzöld pont van. Valamennyi úszója szürke, csak a farok alatti úszó gyengén sárgás. Testhossza 50-70 centiméter, legfeljebb 90 centiméter (nőstények).

Életmódja

[szerkesztés]

Az aral márna tápláléka főként apró puhatestűek, emellett talajférgek, apró rákok, rovarlárvák.

Szaporodása

[szerkesztés]

Anadrom vándorhal; az áprilistól júliusig tartó ívási időben a brakkvízből kis csapatokban a folyók alsó szakaszára úszik fel. Ragadós ikráit (1 259 000-ig) sekély vízzel elöntött homok- és kavicszátonyokra rakja le.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BioLib (angolul)

Források

[szerkesztés]
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Luciobarbus brachycephalus (Kessler, 1872) FishBase
  • Fricke, R., M. Bilecenoglu and H.M. Sari, 2007. Annotated checklist of fish and lamprey species (Gnathostoma and Petromyzontomorphi) of Turkey, including a Red List of threatened and declining species. Stuttgarter Beitr. Naturk. Sea A (706):1-172.