Aquitania hercegeinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Aquitánia hercegeinek listája szócikkből átirányítva)
Az Aquitániai Hercegség címere

Aquitania hercegei a történelmi Aquitania területén egy frank majd francia vazallus, de okcitán és baszk nyelvű állam uralkodói voltak.

A Meroving-időszak hercegei (555778)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve Uralkodott Megjegyzés
Chramn 555-560
Desiderius 583-587
Bladast 583-587
Astrobald 587-589
Sereus 589-592
Charibert 629-632 Meroving uralkodó.
Chilperic 632 Meroving uralkodó.
Boggis 632-660
Félix 660-670
I. Lupus 670-676
I. Nagy Odo 688-735 Lehet hogy csak 692-ben, 700-ban, vagy 715-ben lépett trónra.
I. Hunald 735-748 Odó fia, visszavonult egy kolostorba. Elképzelhető hogy később visszatért (lásd lentebb).
Waifer 748-767 Hunald fia.
II. Hunald 767-769 A visszatérő I. Hunald, vagy más Hunald, legyőzte II. Lupus baszk herceget. Nagy Károly győzte le.
II. Lupus 768-778 Baszk herceg, szembeszegült Nagy Károly uralmával és Hunald rokonaival.

Közvetlen Karoling uralom (778884)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

778 után I. Nagy Károly nem nevezett ki több herceget, hanem közvetlen uralma alá vonta a térséget. 781-ben fiát, I. Jámbor Lajost nevezte ki a régió alárendelt királyának. Lajos után több Karoling királya is volt Aquitániának.

Neve Uralkodott Megjegyzés
I. Nagy Károly 778-781
I. Jámbor Lajos 781-817
I. Pipin 817-838 Lajos fia
II. Pipin 838-852 I. Pipin fia, 855-ben visszatért és szembeszállt a Kopasz Károly jelöltjeivel 864-es haláláig.
II. Dadogó Lajos 852-855 Német Lajos fia és Kopasz Károly unokaöccse.
II. Gyermek Károly 855-866 Kopasz Károly fia.
III. Lajos 866-879 Kopasz Károly fia, francia király 877-től.
Karlmann 879-884 Hebegő Lajos fia, Burgundia királya.

Amikor 882-ben Karlmann lett bátyja, III. Lajos francia király után Franciaország egyedüli királya, Aquitánia a francia királyok irányítása alá került.

Francia uralom alatti hercegek (8521453)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Karolingok ismét megszerezték Aquitánia hercegi címét, először 852-ben, majd újra 866-ban. Később ezt a hercegséget hívták Guyenne-nek.

Vegyesházi uralkodók (852927)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
A Poitiers-ház hercegei
I. Ranulf (*820 k.) ur.: 852, †866. szeptember 15. Poitiers grófja is.
...
II. Ranulf (*850) ur.: 887, †890. augusztus 5. I. Ranulf fia. Poitiers grófja magát 888-tól Aquitánia királyának nevezte.
Fattyú Ebalus (*870 k.) ur.: 890893, ld. alább II. Ranulf törvénytelen fia. Poitiers és Auvergne grófja is.
Az Auvergne-ház hercegei
I. Jámbor Vilmos (*875. március 22.) ur.: 893, †918. július 6. Auvergne grófja is.
II. Ifjabb Vilmos ur.: 918, †926. december 12. I. Vilmos unokaöccse. Auvergne grófja is.
Acfred ur.: 926, †927 II. Vilmos fivére. Auvergne grófja is.


Poitiers-házi uralkodók (9271204)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
A Poitiers-ház hercegei
Fattyú Ebalus (2x) ur.: 927, †935
III. Szőke Vilmos (*915) ur.: 935, †963. április 3. Ebalus fia. Poitiers és Auvergne grófja is.
IV. Vaskezű Vilmos (*937) ur.: 963993, †994. február 3. III. Vilmos fia. Poitiers grófja is. Lemondott fia javára.
V. Nagy Vilmos (*969) ur.: 993, †1030. január 31. IV. Vilmos fia. Poitiers grófja is.
VI. Kövér Vilmos (*1004) ur.: 1030, †1038. december 15. V. Vilmos első fia. Poitiers grófja is.
II. Odo (*1011) ur.: 1038, †1039. március 10. V. Vilmos második fia. poitiers-i és baszk gróf is.
VII. Sólyom Vilmos (*1023) ur.: 1039, †1058. ősze V. Vilmos harmadik fia. Poitiers grófja is.
VIII. Vilmos (*1025 k.) ur.: 1058, †1086. szeptember 25. V. Vilmos negyedik fia. poitiers-i és baszk gróf is.
IX. Trubadúr Vilmos (*1071. október 22.) ur.: 1086, †1127. február 10. VIII. Vilmos fia. poitiers-i és baszk gróf is.
X. Toulouse-i Vilmos (*1099) ur.: 1127, †1137. április 9. IX. Vilmos fia. poitiers-i és baszk gróf is.
Aquitániai Eleonóra (*1122) ur.: 1137, †1204. április 1. X. Vilmos leánya. poitiers-i és baszk grófnő is, VII. Lajos francia király francia király majd II. Henrik angol király felesége.


Plantegenet-házi uralkodók (12041453)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
IV. Capeting Lajos (*1120) ur.: 11371152, †1180. szeptember 18. francia király, Aquitánia hercege feleségével, Eleonórával, együtt.
Az angol Plantagenet-ház királyai
I. Plantagenet Henrik (*1133. március 5.) ur.: 11521172, †1189. július 6. Angol király, aquitániai herceg feleségével együtt.
I. Oroszlánszívű Richárd (*1157. szeptember 8.) ur.: 1172, †1199. április 6. Angol király, aquitániai herceg anyjával, Eleonórával, együtt.
I. Földnélküli János (*1167. december 24.) ur.: 1199, †1216. október 19. Angol király, aquitániai herceg anyjával együtt 1204-ig.
II. Henrik (*1207. október 1.) ur.: 12161254, †1272. november 16. Angol király.
I. Hosszúlábú Eduárd (*1239. június 17.) ur.: 12541306, †1307. július 7. Angol király.
II. Eduárd (*1284. április 25.) ur.: 13061325, †1327. szeptember 21. Angol király.
III. Eduárd (*1312. november 13.) ur.: 13251362, †1377. június 21. Angol király.
Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Az aquitániai Plantagenet-ház királyai
Eduárd walesi herceg (*1330. június 15.) ur.: 1362, †1376. június 8. III. Edward első fia. Walesi herceg.
II. Richárd (*1367. január 6.) ur.: 13761390, †1400. február 14. IV. Edward fia.
1390-ben III. Richárd angol király nagybátyját, Gaunt-i Jánost nevezte ki Aquitánia hercegének. Ez a cím öröklődött János utódai közt.
II. Gaunt-i János (*1340. március 6.) ur.: 1390, †1399. február 2. III. Edward angol király második fia. Lancaster hercege is.
III. Bolingbroke Henrik (*1366. április 3.) ur.: 1399-ben, †1413. március 20. Apjától örökölte a hercegséget, de átadta azt a fiának amikor angol király lett.
IV. Henrik (*1387. szeptember 16.) ur.: 1399, †1422. augusztus 31. III. Henrik fia. Angol király 1413-1422. Megszerezte családjának a francia trónt a Troyes-i szerződésben
és Anglia és Franciaország királyává nyilvánította magát 1422-ben, de 1453-ban elvesztette az uralmat a franciák fölött.
V. Henrik (*1421. december 6.) ur.: 14221453, †1471. május 21. Angol király 1422-1461, és 1470-1471.

Valois és Bourbon ideiglenes hercegek (13452000)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve Uralkodott Megjegyzés
A Valois-dinasztia korai királyai
A Valois-házi francia királyok igényt tartottak az Aquitánia feletti fennhatósságra, örökölve ezt az őseiktől, a Dauphinoktól.
III. János 1345-1350 VI. Fülöp francia király fia, 1350-ben maga is francia király lett.
III. Károly 1392-1401 VI. Károly francia király fia.
V. Lajos 1401-1415 VI. Károly francia király fia.
A százéves háború végével ismét a francia királyok közvetlen uralma alá került és mindig a király viselte.
Csak néha örökölte a hercegi címet a dinasztia egy másik tagja.
IV. Károly, Berry hercege 1469-1472 VII. Károly francia király fia.
Xavér 1753-1754 Lajos Ferdinánd második fia.
Bourbon Gonzálen 1972-2000