Anatolij Tyimofejevics Fomenko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anatolij Tyimofejevics Fomenko
Életrajzi adatok
Született1945. március 13. (74 éves)
Doneck
Ismeretes mint
Iskolái MSU Faculty of Mechanics and Mathematics
Tudományos fokozat Doctor of Sciences in Physics and Mathematics
Szakmai kitüntetések
  • State Prize of the Russian Federation
  • VDNH bronze medal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anatolij Tyimofejevics Fomenko témájú médiaállományokat.

Anatolij Tyimofejevics Fomenko (oroszː Анато́лий Тимофе́евич Фоме́нко) (Doneck, 1945. március 13.) matematikaprofesszor a Moszkvai Állami Egyetemen, tagja az Orosz Tudományos Akadémiának.

Anatolij Fomenko a teljes világtörténelmet, különös tekintettel a kronológiát vette össztűz alá, váltakozó sikerrel ("Új Kronológia"). Például több ezer évet tüntet el nagyvonalúan elméletében, azt állítva, hogy az emberiség írott története nincs még 1500 éves sem, valamikor a 800-as években kezdődött, ezután van kétszáz éves hiátus, ezekről az esztendőkről ebben a rendszerben sem tudunk semmit, majd 1000-től vannak ismét pontosabb forrásaink a történésekről. Az új időszámítás szerint Jézust 1185-ben feszítették meg, nem is Jeruzsálem, hanem Yoros Kalesi mellett (Yuşa Tepesi), az ókort pedig a reneszánsz kori álmodozók találták ki és alkották meg.

Új Kronológia[szerkesztés]

Az „Új Kronológia” egy olyan elmélet amely az időszámításban felvetett rendellenességeket próbálja helyretenni. Az Anatoly Fomenko féle „Új Kronológia” az egész időszámítás átrendezését javasolja, amelyet teljesen hibásnak tart. Ilyen módon, az ókort (Róma, Görög, Egyiptom) a középkorba helyezi. Az alapgondolatot Fomenko az Orosz Nikolai Morozov (1854–1946) munkásságára helyezi, holott előzményei már Jean Hardouin (1646–1729) munkásságában megtalálhatóak. Eredményei közzététele egy hétkötetes könyvsorozat által történt amely a „Történelem: Fikció vagy Tudomány?” nevet viseli. Az „Új Kronológia” időbelisége sokkal rövidebb mint a hagyományos időszámításé, mivel egybevonja az ókort és a középkort. Fomenko szerint az emberiség írott történelme nem lehet az I.e. 800-nál későbbi, 800 és 1000 közötti eseményekről majd, hogy semmit nem tudhatunk és a legtöbb esemény pedig 1000 és 1500 között történt. A hivatalos történelem tudomány sok képviselői elutasítja eme elméletet, áltudományként tartva azt és módszertanát kétségesnek. Ennek ellenére az elmélet elhíresültnek bizonyult és sok olvasót tett magáévá. Lehet ehhez az is hozza járult, hogy megjelenése óta már az összeesküvés elméletek közé sorolták. A Szovjet Unió szétesése után nem volt egyedüli jelenség, mivel mások is hasonló elmélettel lepték meg a világot. Ilyen G.V. Nosovskiy, Fomenko egyik társa vagy Iordan Tabov, Bolgár matematikus, aki a Balkánt kutatta.

Története[szerkesztés]

A történelmi időszámítás rendellenességeinek felvetése már 17-ik században elkezdődött. Jean Hardouin felvetette, hogy nagyon sok ókori irat sokkal korábbi (fiatalabb) mint ahogyan a hivatalos történelemírás kezeli őket. 1685-ben Idősebb Plinius „Naturalis Historia” egyik változatát adta ki, amelyben állítja, hogy az ókori Római és Görög szövegeket Benedek szerzetesek hamisították volna. Hasonlóan Sir Isaac Newton is az ókori időszámítás vizsgálata közben rendellenességeket vélt találni az időszámításban, és saját időszámítást javasolt az Argonauták utazására, a Trójai háborúra és Róma alapítási időpontjára. 1887-ben Edwin Johnson (1842–1901) kifejezte véleményét, miszerint a korai Keresztény történelem a második és harmadik századok szüleményei vagy átírásai. 1909-ben Otto Rank (1884 – 1939) hasonmások (duplikációk) létezésére hozta fel a figyelmet a különböző műveltségek írott történelmében. Fomenko 1973-ban figyelt fel Mozorov munkásságára. 1980-ban a Moszkvai Állami Akadémián néhány társával együtt pár kiadványt jelentetett meg „új matematikai módszertan a történelemben” címmel. Nem sokára egy enyhe népszerűség élvezete után a hivatalos irányzat teljes megvetése következtén Fomenko elmélete nem került elfogadásra. 1996-ig munkássága már magába foglalta egész Oroszországot, Törökországot, Kínát, Európát és Egyiptomot.

Állításai[szerkesztés]

Fomenko elméletének központjában egy hatalmas nagy szláv-türk birodalom áll, amelyet ő az „Orosz Hordanák” nevez. Állítása szerint e birodalom állt Eurázsia történelmének kialakulásának központjában a 17-ik századig. Az ókori és középkori népek mint a Szkíták, Hunok, Gótok vagy Bolgárok, a Polézok, Drevljánok, Besenyők és másokon keresztül, egészen a jelenkori Kozákok, Ukránok, és Beloruszokig mind, mind elemei az egykori „Orosz Hordának.” Így, ezek a népek, mint az Ukránok, Beloruszok vagy Mongolok ha függetlenségüket állítják az Orosz néptől, egy teljes történelmi tévelygésben szenvednek. Fomenko szerint Jézus személye több elem összevonásából adódóan jött létre. A legvalószínűbb törzsalak (prototípus) maga I. Andronikosz bizánci császár (1152 – 1185) volt. Továbbá, olyan szereplők és személyek tulajdonságainak összeolvasztása mint Elizeus próféta (850-800 Kr. e. ?), VII. Gergely pápa (1020?–1085), Nagy Szent Vazul (330–379), vagy akár Li Yuanhao kínai császár, ki 1032–48 között uralkodott. Továbbá Euclides, Bacchus és Dionysius. E sok személy közötti különbséget Fomenko a nyelvek közötti átírásokkal, az időbeli és szempontok különbözőségével oldja fel. Nézőpontja szerint Jézus 1152-ben született és 1185- ben lett felfeszítve a Józsué-dombon (törökül Yuşa tepesi) a Boszporuszban. Fomenko hasonló módon összevonja Jeruzsálem, Róma és Trója városát és történelmét, kijelentve, hogy ez valójában „Új Róma” amely Jézus Jeruzsálemi bevonulásának színhelye (a 12-ik és 13-ik században) s ez nem más mint a Yoros Kastély (törökül Yoros kalesi). A Yoros Kastélytól délre van a Józsué-domb amelyet ő a biblikus Kálváriával azonosít. Fomenko állítása szerint a Hagia Sophia nem más mint Salamon Temploma, és Salamont I. Szulejmánnal (1494–1566) azonosítja. Másfelől, szerinte Róma jelenthet több város vagy királyság nevet amely különböző helyen, különböző történelmi időben létezhetett. E szerint az „Első Róma” vagy „Ókori Róma” ami „Mizraim” is, egy Egyiptomi királyság a Nílus völgyében Alexandria fővárossal. A második és leghírhedtebb „Új Róma” nem más mint Konstantinápoly. A harmadik „Róma” három város összevonásából adódik: Konstantinápoly, Róma Olaszországban és Moszkva. Állítása szerint Olaszországban Rómát Kr. e. 1350-ben alapította Aineiasz (Aeneas) és Moszkva mint a harmadik „Róma” az „Orosz Horda” fővárosa volt.

Módszertan[szerkesztés]

Fomenko a matematikai statisztikát használja a hasonmások felfedezésére, legyen az történelmi esemény, szereplő vagy egy város, királyság megjelenítése a történelmi könyvek oldalain. Ha a hasonlóság egy bizonyos sorrenden belül esik, akkor azonos eseményről, szereplőről vagy helységről beszélhetünk. Így adódnak a fentebb is említett összevonások vagy például az, hogy a Római Német császárság egyenlő a Habsburg birodalommal. Az ő véleménye szerint nem azonos számú oldalt fog elfoglalni a háborús időkben zajlott események említése, leírása mint a békebeli eseményekké. Ezennel erről egy térképet lehet alkotni a feltüntetett időszámokkal és majd ezeket össze lehet hasonlítani egymás között. Ha a hasonlóság elég közeli, akkor azonosnak számítanak. Például Fomenko összehasonlítja Róma Titus Livius szerint írt történelemét és Róma Orosz történészek által leírt történelmét, mint V. S. Sergeev. Ha a kettő elég hasonlóságot (korrelációt) mutat, akkor pont ugyan arról a leírásról van szó. Korszerű leírásokat is összehasonlít, amelyek különböző időszakok leírásával foglalkoznak, ezennel a csekély hasonlóságokat is kiszámítva. Ebből adódóan vonja le a következtetést, hogy az ókori Róma és a középkori Róma történelme ugyan az, mivel magas hasonlóságot mutat. A csillagaszati számítások legtöbbjét megbízhatatlannak tartja, mivel a beszámolók vagy hibásak vagy nem létező eseményekről számolnak be. A C14-es (szénizotópos) kormeghatározást is megbízhatatlannak tartja, mivel nagyon sok olyan mérés létezik amely ellentmondásos vagy nagyon eltérőek egymástól. A numizmatikát sem tartja megbízhatónak, amely ugyan csak a hivatalos hibás időszámítást támasztja alá.

Publikációi[szerkesztés]

Matematika[szerkesztés]

  • Mathematical Impressions, by A. T. Fomenko and Richard Lipkin, American Mathematical Society, 1990, 184 pp. ISBN 0-8218-0162-7
  • A.V.Bolsinov and A.T. Fomenko : Integrable Hamiltonian Systems: Geometry, Topology, Classification (Hardcover), ISBN 0-415298-05-9
  • A.T. Fomenko Differential Geometry and Topology Plenum Publishing Corporation. 1987. USA, Consultants Bureau, New York and London.
  • A.T. Fomenko Variational Principles in Topology. Multidimensional Minimal Surface Theory. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands, 1990.
  • A.T. Fomenko Topological variational problems. – Gordon and Breach, 1991.
  • A.T. Fomenko Integrability and Nonintegrability in Geometry and Mechanics. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands, 1988.
  • A.T. Fomenko The Plateau Problem (vols. 1, 2). Gordon and Breach, 1990. (Studies in the Development of Modern Mathematics.)
  • A.T. Fomenko Symplectic Geometry. Methods and Applications. Gordon and Breach, 1988. Second edition 1995.
  • A.T. Fomenko, Dao Chong Thi Minimal surfaces and Plateau problem. USA, American Mathematical Society, 1991.
  • A.T. Fomenko, V. V. Trofimov Integrable Systems on Lie Algebras and Symmetric Spaces. Gordon and Breach, 1987.
  • A.T. Fomenko, A.A.Tuzhilin Geometry of Minimal Surfaces in Three-Dimensional Space. USA, American Mathematical Society. In: Translation of Mathematical Monographs. vol.93, 1991.
  • A.T. Fomenko Topological Classification of Integrable Systems. Advances in Soviet Mathematics, vol. 6. USA, American Mathematical Society, 1991.
  • A.T. Fomenko Tensor and Vector Analysis: Geometry, Mechanics and Physics. – Taylor and Francis, 1988.
  • A.T. Fomenko, S.V.Matveev Algorithmic and Computer Methods for Three-Manifolds. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands, 1997.
  • A.T. Fomenko, T.L. Kunii Topological Modeling for Visualization. – Springer-Verlag, 1997.
  • B. A. Dubrovin, S. P. Novikov, A.T. Fomenko Modern Geometry. Methods and Applications. Springer-Verlag, GTM 93, Part 1, 1984; GTM 104, Part 2, 1985. Part 3, 1990, GTM 124.
  • A.T. Fomenko, S. P. Novikov The basic elements of differential geometry and topology. Kluwer Acad. Publishers, The Netherlands, 1990.
  • A.T. Fomenko, A. V. Bolsinov Integrable Hamiltonian Systems: Geometry, Topology, Classification. Taylor and Francis, 2003.

Történelem[szerkesztés]

  • A.T. Fomenko et al.: History: Fiction or Science? Chronology 1, Introducing the problem. A criticism of the Scaligerian chronology. Dating methods as offered by mathematical statistics. Eclipses and zodiacs. ISBN 2-913621-07-4
  • A.T. Fomenko et al.: History: Fiction or Science? Chronology 2, The dynastic parallelism method. Rome. Troy. Greece. The Bible. Chronological shifts. ISBN 2-913621-06-6
  • A.T. Fomenko et al.: History: Fiction or Science? Chronology 3, Astronomical methods as applied to chronology. Ptolemy’s Almagest. Tycho Brahe. Copernicus. The Egyptian zodiacs. ISBN 2-913621-08-2
  • Nosovsky G.V., Fomenko А.Т. «Russia. Britain. Byzantium. Rome. History: Fiction or Science? Chronology vol. IV»,— Paris, London, New York: Mithec, Delamere Resources LLC, 2008, 727 pp.
  • A.T. Fomenko Empirico-Statistical Analysis of Narrative Material and its Applications to Historical Dating. Vol.1: The Development of the Statistical Tools. Vol.2: The Analysis of Ancient and Medieval Records. – Kluwer Academic Publishers. The Netherlands, 1994.
  • A.T. Fomenko, V. V Kalashnikov., G. V. Nosovsky Geometrical and Statistical Methods of Analysis of Star Configurations. Dating Ptolemy's Almagest. – CRC-Press, USA, 1993.
  • A.T. Fomenko New Methods of Statistical Analysis of Historical Texts. Applications to Chronology. Antiquity in the Middle Ages. Greek and Bible History. Vols.1, 2, 3. – Edwin Mellen Press. USA. Lewiston. Queenston. Lampeter, 1999.
  • Fomenko A.T. «Antiquity in the Middle Ages. Greek and Bible History»,— USA, Lewiston, Queenston, Lampeter: The Edwin Mellen Press, (Scholary Monographs in the Russian Language), 1999
  • Fomenko A.T. «Some new empirico–statistical methods of dating and the analysis of present global chronology»,— London: The British Library, Department of printed books. Cup. 918/87, 1981

Külső hivatkozások[szerkesztés]