An–24
 |
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
| An–24 | |
 | |
| Funkció | Antonov An-24/26/30/32 family |
| Gyártó |
|
| Tervező | Oleg Konsztantyinovics Antonov |
| Gyártási darabszám | 1367 |
| Első felszállás | 1959 |
| Méretek | |
| Hossz | 23,53 m |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 13.300 kg |
| Hasznos terhelés | 6.750 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Utazósebesség | 450 km/h |
| Hatótávolság | 2761 km |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz An–24 témájú médiaállományokat. | |
Az An–24 (cirill betűkkel: Ан-24, NATO-kódja: Coke) szovjet légcsavaros gázturbinás, kéthajtóműves utasszállító repülőgép. Az Antonov tervezőiroda fejlesztette ki az 1950-es évek második felében. 1959 októberében szállt fel először. Sorozatgyártása 1962–1979 között folyt. Összesen 1367 darabot gyártottak, ebből 1028 darabot a kijevi Aviant repülőgépgyárban. Az An–24 konstrukcióján alapul a teherszállító változata, a hátsó teherrámpával felszerelt An–26. Speciális változata az An–30 légi fényképező repülőgép. Kínában gyártott változata a J–7, ebből több mint száz darabot gyártottak.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szovjetunió Minisztertanácsa 1957. december 18-án adta ki az 1417-656 sz. határozatát, amelyben megbízta a GSZOKB–473 tervezőirodát (később Antonov tervezőiroda) egy kis és közepes hatótávolságú (mai kategória szerint regionális) utasszállító repülőgép kifejlesztésére, amellyel az akkorra elöregedő Li–2-es, Il–12-es és Il–14-es repülőgépeket akarták felváltani.
Jelentős technológiai újítás volt a törzs gyártásánál a hagyományos szegecskötés helyett alkalmazott ragasztott kötések és hegesztési eljárás, amelyet a kijevi Paton Intézetben dolgoztak ki.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Yefim Gordon, Dmitriy Komissarov, Sergey Komissarov: Antonov's Turboprop Twins: An-24, An-26, An-30, An-32, Midland Publishing, 2003, (Red Star Vol. 12), ISBN 978-1857801538, pp. 5–40.