Amerikai alkörmös
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Amerikai alkörmös
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Phytolacca americana L. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Amerikai alkörmös témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai alkörmös témájú médiaállományokat és Amerikai alkörmös témájú kategóriát. |
Az amerikai alkörmös vagy amerikai karmazsinbogyó[1] (Phytolacca americana) az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. Magyarországon adventív. Egyes részei (bogyói, gyökere legfőképp) erősen mérgezőek a legelő állatokra és az emberre.
Elterjedés, élőhely[szerkesztés]
Észak-Amerikából Európába került, innen Törökországon keresztül Iránig. Észak-Európában nem fordul elő, de Ázsiában Indiától, Kínában, Japánig. Ausztráliában és Új-Zélandon is él.
Zavart, felhagyott, bolygatott területeken pionír növény. Fagyérzékeny, de gyökeréről könnyen újra kihajt.
Hazájában és többi elterjedési területén is, ahol elvadult, gyomnövényként tartják számon. Magyarországon mezőgazdasági kártétele nem jelentős, de a természetes élőhelyeken az őshonos fajok kiszorításával a honos fajok életterét veszélyezteti.[2]
Leírása[szerkesztés]
Gyökere húsos, vaskos, elágazó főgyökér. Szára erős, a betalainoktól vöröses színű. Elérheti a 3 m-es magasságot is. Levelei szórt állásúak, tojásdad-lándzsás alakúak, ép szélűek, 10–25 cm hosszúak. Virágzata fürt. A virágok kétivarúak, zöldesfehér-rózsaszínek. A termés feketés-bíborszínű csoportos bogyó (mérgező). Májustól augusztusig virágzik.[1]
Hasonló faj[szerkesztés]
P. esculenta – ehető karmazsinbogyó
Felhasználása[szerkesztés]
Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Hajt: Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 61. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
- Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 128., 131. o. ISBN 963 446 204 9
- Phytolacca americana. USDA PLANTS. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
- ↑ Inv: Balogh Lajos, Juhász Magdolna. Inváziós növényfajok Magyarországon, 31-36. o. (2012). ISBN 978-963-334-050-9
További információk[szerkesztés]
- Phytolacca americana: A review. St. Peter's Institute of Pharmaceutical Sciences. [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
- Archivált másolat. European Agency for the Evaluation of Medicinal Products (Hozzáférés: 2014. február 16.) arch
