Altair (csillag)
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Altair | |
 | |
| Az Altair a Sas csillagképben | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Sas csillagkép |
| Távolság | 16,7 fé |
| Látszólagos fényesség | 0,76[1] |
| Abszolút fényesség | 2,22 |
| Színképtípusa | A7Vn[2] |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 194,95 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | −26,6 km/s |
| Sajátmozgás | 1° / 5000 év |
| rektaszcenzióban | 536,23 mas/év |
| deklinációban | 385,29 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Átmérő | 2,5·106 km |
| Tömeg | 1,7 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 7550 K |
| Luminozitás | +10.7 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Forgási periódus | 10 óra |
| Forgási sebesség | 788 400 (az egyenlítőnél) km/h |
| Radiális forgási sebesség | 90,8 km/s[3] |
Az Altair egy csillag a Sas csillagképben. A csillagkép főcsillaga. Az éjszakai égbolton a tizenkettedik legfényesebb csillag.
Leírása
[szerkesztés]Színképosztálya A7, felszíni hőmérséklete 7550 K. Tömege 1,7 naptömeg, átlagos átmérője 1,8 napátmérő (az egyenlítői átmérője 14 százalékkal nagyobb, mint a sarki átmérője). Forgási sebessége az egyenlítőjénél legalább 219 km/s (ez a Nap forgási sebességének 100-szorosa). Forgási periódusa 10 óra vagy kevesebb.
Távolsága 16,7 fényév, nyáron ez a legközelebbi, szabad szemmel látható csillag.
Sajátmozgása viszonylag nagy, 1° 5000 évenként.
Delta Scuti típusú, enyhe változócsillag.
Története
[szerkesztés]Neve az arab at-Ta’ir-ból származik, jelentése: „a repülő”. Az arabok az Altairt és a Vegát úgy nevezték: an-Nasr at-Ta’ir és an-Nasr al-Waqi, vagyis „a repülő sas” és „a lecsapó sas” (az an-Nasr keselyűt is jelent).
Az Aquila latinul van, jelentése: „sas”.
A név eredete a babiloni és sumer időkre nyúlik vissza Paul Kunitzsch szerint.
R. H. Allen az 1900-as évek kezdetén azt írta, az Aquila „feltételezések szerint egy madár alakja, ami az Eufrátesznél talált kövön található (i.e. 1200 körül)”, továbbá egy táblán, aminek felirata: „a sas, az élő szem”.
A hindu csillagászati mondákban a „Visnu három lépése” néven ismert.
Érdekesség
[szerkesztés]Az Altair közelében a nyári csillagképek második legfényesebb csillaga (az Arcturus után) a Vega, ami 14,8 fényév távolságra van tőle, látszó fényessége 0,03.
Megjelenése a kultúrában
[szerkesztés]Az Altair körül elképzelt bolygók több jól ismert sci-fi történetben szerepelnek. Ezek közül legismertebb az 1950-es években készült Tiltott bolygó („Forbidden Planet”), melynek témája William Shakespeare: A vihar című darabján alapszik. Emellett az Aquarion EVOL, illetve a Steins;Gate 0 című japán animékben is felbukkan a Vegával együtt.
Altair a neve a Re:creators egyik karaktere, akit korábban Katonai Egyenruhás Hercegnőnek hivnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Christopher J. Corbally – Richard O. Gray (2003. október 1.). „Contributions to the Nearby Stars (NStars) Project: Spectroscopy of Stars Earlier than M0 within 40 Parsecs: The Northern Sample. I” (angol nyelven). The Astronomical Journal 126 (4), 2048–2059. o. DOI:10.1086/378365.
- ↑ Luck, R. Earle (2016. december 21.). „Abundances in the Local Region II: F, G, and K Dwarfs and Subgiants”. The Astronomical Journal 153 (1). DOI:10.3847/1538-3881/153/1/21.
Források
[szerkesztés]- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
