Alosa sapidissima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Alosa sapidissima
Kifogott Alosa sapidissima
Kifogott Alosa sapidissima
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alóza (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. sapidissima
Tudományos név
Alosa sapidissima
(A. Wilson, 1811)
Szinonimák
  • Alosa praestabilis DeKay, 1842
  • Clupea indigena Mitchill, 1814
  • Clupea sapidissima A. Wilson, 1811
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Alosa sapidissima témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa sapidissima témájú kategóriát.

Az Alosa sapidissima a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Alosa sapidissima elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati része és Észak-Amerika folyói és tavai. A hal megtalálható az Új-Fundland-i Szent Lőrinc-folyótól és Új-Skóciától Florida középső részéig. Mivel betelepítették a Sacramento- és Columbia folyókba, ez a halfaj, manapság fellelhető az alaszkai Cook Inlettől (a Csendes-óceánnak a Seward-félsziget és a szárazföld közötti keskeny öble) a mexikói Alsó-Kaliforniáig (Baja California). Ezenkívül még betelepítették, az Oroszországhoz tartozó Kamcsatka-félszigetre is.

Megjelenése[szerkesztés]

Rajz a halról

Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú. A legnagyobb nőstények elérhetik a 61,7 centiméteres hosszúságot, míg a hímek legfeljebb 76 centiméteresek is lehetnek. Súlya, legfeljebb 5500 gramm. 38-48,5 centiméteresen számít felnőttnek. A hal ezüstös színű; háta kék vagy fémezett kékeszöld színű. A vállán levő sötét foltot, több kisebb folt követi; egyes példánynak két sor foltja is lehet. Hasonlít az Alosa pseudoharengusra, és neki is nagy szemei vannak.

Életmódja[szerkesztés]

Az Alosa sapidissima egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 250 méter mélybe is leúszik. Élete legnagyobb részét a tengerben tölti, az édesvízbe, csak ívni jön fel. A nem ívó felnőttek, tavasszal, nyáron és ősszel nagy rajokban úsznak a partok közelében és a brakkvizekben. Tápláléka plankton, evezőlábú rákok (Copepoda), Mysidacea-fajok és kisebb halak. A halban buzogányfejű férgek (Acanthocephala), fonálférgek (Nematoda), evezőlábú rákok és Distomák élősködhetnek.

Legfeljebb 13 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Ez az Alosa-faj anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). Az ivadék a nyár alatt, szülőhelyén marad, de ősszel lejön a tengerekbe.

Felhasználása[szerkesztés]

Az Alosa sapidissimát ipari mértékben halásszák. Az ember frissen, füstölve vagy sózva fogyasztja, az ikrát gőzöli. A sporthorgászok is kedvelik.

Források[szerkesztés]

  • Alosa sapidissima (Wilson, 1811) FishBase
  • Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeioidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.