Albert Göring

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Göring
Született Albert Günther Göring
1895. március 9.
Friedenau
Elhunyt 1966. december 20. (71 évesen)
München
Állampolgársága
Házastársa
  • Marie von Ammon (1921. március 16. – )[1]
  • Erna von Miltner (1923. szeptember 10. – 1939)[1]
  • Míla Klazarová (1942. június 23. – 1948)[1]
  • Brunhilde Seiwaldstätter[1]
SzüleiHeinrich Ernst Göring
Foglalkozása
Iskolái Lajos–Miksa Egyetem
Halál okahasnyálmirigyrák
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Göring témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Albert Günther Göring (Berlin-Friedenau(wd), 1895. március 9.[2]Neuenbürg,[3] 1966. december 20.) német gépészmérnök, üzletember, Hermann Göring nemzetiszocialista politikus öccse. Bátyjával ellentétben határozottan ellenezte a nemzetiszocializmust, és a vészkorszakban számos üldözöttet mentett meg.

Élete és pályája[szerkesztés]

Heinrich Göring(wd) német diplomata és felesége, Franziska (született Tiefenbrunn) ötödik gyermekeként született 1895-ben.[4]

Gyerekkor[szerkesztés]

Mauterndorf vára (2008)

Albert Göring Berlin akkori elővárosban, Friedenauban a Fregestraße 19. szám alatti családi házban, majd Veldenstein(wd) és Mauterndorf(wd) várában lakott. Mind a három ingatlan a család barátjának és a gyerekek keresztapjának, Hermann Epenstein(wd) nyugalmazott porosz katonaorvosnak tulajdona volt.[5][6] Leonard Mosley újságíró azt a feltevést fogalmazta meg – tekintve, hogy Heinrich Göring a munkája miatt gyakran volt távol a családjától, és hogy Albert Göring meg Hermann Epenstein hasonlított egymásra –, hogy Epenstein a vér szerinti apja Albert Göringnek. William Hastings Burke(wd) viszont azt írja, hogy Franziska Göring 1893 márciusától 1894 nyárutójáig a férjével Haitin időzött, így Albert mindenképpen Heinrich Göring fia.[6]

Ifjúkor[szerkesztés]

Az első világháborúban Albert Göring híradós volt a nyugati fronton. Személyzeti aktája 1945. április 14-én elégett, amikor a Brit Királyi Légierő megsemmisítette(wd) a Birodalmi Levéltárt(wd). A katonai szolgálata alatt keletkezett kórlapok megvannak az Országos Egészségügyi Hivatalban. Albertnek többek között ellenséges tűz alatt kellett sérült távközlési kábeleket javítania. Ez annyira veszélyes volt, hogy a háború nagy részét sebesülten katonai kórházakban töltötte. Már 1914. november 14-én, az első ypres-i csatában megsérült, és egy dortmundi katonai kórházba került. Az 1918-as tavaszi offenzíva során súlyos haslövést kapott. Kevéssel a tűzszünet előtt bocsátották el a szolgálatból, és a hevenyészetten ellátott hasi sérülésével visszament Münchenbe, ahová családja röviddel a háború kezdete előtt költözött.[7]

1919-ben ugyanott elkezdte gépészmérnöki tanulmányait, amelyet 1923-ben kitüntetéssel fejezett be. 1921-ben elvette a huszonegy éves Marie von Ammont,[8] akitől két évvel később elvált, miután megismerte Erna von Miltnert. Vele 1923. szeptember 10-én lépett frigyre. A házasság 16 évig tartott; a férfi röviddel az asszony halála előtt vált el tőle. 1925-ben Albert Göring a Junkers(wd) dessaui tűzhelygyárában kezdett dolgozni,[9] és a gyár főképviselőjeként 1928-ban Bécsbe költözött.[10]

Viszonya a nemzetiszocialista ideológiához[szerkesztés]

Albert – ellentétben bátyjával, Hermann Göringgel, akinek egyre feljebb ívelt a nemzetiszocialista karrierje, mígnem Hitler után az egyik legnagyobb hatalmú ember lett – megvetette a nemzetiszocialistákat és kegyetlenségüket. Soha nem lépett be NSDAP-be, és a nemzetiszocialista rezsim elleni tiltakozásul felvette az osztrák állampolgárságot(wd).[11] Albert – Benpassat közlése szerint – az 1938 márciusi Anschluss után szolidaritást vállalt a Bécsben az SS által nyilvánosan megalázott és megkínzott zsidó polgártársaival. Benpassat beszámol egy jelenetről, amelyben SS-legények bécsi zsidók(wd) egy csoportját arra kényszerítették, hogy a járdát négykézláb felsúrolva takarítsák el a naciellenes jelszavakat (Reibpartie(wd)). Göring beállt közéjük, és segített nekik. Az ügyeletes SS-tiszt(wd) ekkor megparancsolta, hogy hagyja abba, mert nem akarta, hogy Hermann Göring öccse részese legyen a nyilvános megaláztatásnak. [12]

Ellenállás[szerkesztés]

Albert Göring arra használta befolyását, hogy, a Sascha-Film(wd) zsidó főnökét, Oskar Pilzert(wd) a letartóztatásból kiszabadítsa. Abban is segített neki, hogy Németországból elmenekülhessen. Beszámolók szerint ezt mások esetében is megtette, például a politikai nézetei miatt üldözött Kurt Schuschnigget is segítette.[13][14] Lehár Ferenc zsidó felesége és Henny Porten(wd) zsidó férje érdekében is szólt.[15]

A plzeňi Škoda-művek exportigazgatójaként tovább fokozta nemzetiszocializmus elleni tevékenységét. Többször használta a rendszerrel fennálló kapcsolatait arra, hogy a Škoda dolgozóit megvédje. Eltűrte a szabotázst(wd), és kapcsolatot tartott fenn a cseh ellenállási mozgalommal(wd). Sokszor hamisította bátyja aláírását, hogy a meneküléshez útlevelet adjon a másként gondolkodóknak(wd). Bátyjának, Hermann-nak többször is közbe kellett lépnie, hogy öccsét a Gestapo fogságából kiszabadítsa. Albert Göring teherautókat küldött munkásokért különböző koncentrációs táborokba. A teherautók aztán elhagyatott helyeken megálltak, így téve lehetővé a menekülést a foglyoknak.[16]

1942-ben vette el harmadik feleségét, Míla Klazarová(wd) cseh szépségkirálynőt. Ebből a házasságből született Albert Göring egyetlen gyermeke, Elizabeth.[17]

A háború után[szerkesztés]

A második világháború vége felé Göring jelentkezett a Counter Intelligence Corpsnál(wd) (az amerikai hadsereg kémelharítási osztályán), ahol azonnal letartóztatták. A Nürnbergi perben kihallgatták. A Szövetségesek kezdetben nem hitték el, hogy Hermann Göring testvére nemcsak hogy nem vett részt a diktatúra bűneiben, hanem még az üldözötteket segítette. Azonban sokan azok közül, akiken segített, mellette vallottak; így nem ítélték el, de továbbra is letartóztatásban maradt. Augusztusban az amerikai hatóságok kiadták Csehszlovákiának, ahol a Škodánál elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt bíróság elé állították.[18] 1947 márciusában felmentették, mert sok egykori munkatársa mellette tanúskodott, és a Gestapo-aktája is nyilvánosságra került. [19][20][21]

Szabadon bocsátása után Göring a családjához, Salzburgba költözött. A felesége – egy félrelépés miatt – 1948-ban elvált tőle, és három évvel később a lányával Peruba költözött. Göring végül visszatért Németországba, Münchenbe. Albert Göringet, aki megmentette a nemzetiszocialista rezsim számos üldözöttjét, a családneve miatt kerülték. Ezekben az években azok támogatták, akiknek a vészkorszakban segített. Íróként és fordítóként alkalmi munkából élt. Müncheni lakásának szegényessége éles ellentétben állt gyerekkora luxusával. 71 évesen, 1966. december 20-án halt meg hasnyálmirigyrákban egy neuenbürgi kórházban,[3] anélkül, hogy világháborús tevékenységét a közvélemény elismerte volna. [22]

2016-ben a Jad Vasemnél indítványozták, hogy kapja meg a Világ Igaza címet. Hiányzik azonban a bizonyíték, hogy Albert Göring „rendkívüli veszélyek közepette“ zsidókat mentett volna meg a haláltól.[23]

Dokumentumfilm[szerkesztés]

Rádióműsor[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Weboldal[szerkesztés]

Commons:Category:Albert Göring
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Göring témájú médiaállományokat.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d https://www.whastingsburke.com/albert-goering/, 2023. március 26.
  2. James Wyllie: The Warlord and the Renegade; The Story of Hermann and Albert Goering. Sutton Pub. Ltd., 2006, ISBN 0-7509-4025-5, p. 7. (angolul)
  3. a b Alexander Heilemann: Spur des „guten Göring“ in Neuenbürg. Pforzheimer Zeitung, 2016. január 16. (előzetes a weboldalon)
  4. Burke, p. 18, 24 (minden oldalszám az angol kiadásra értendő)
  5. Guido Knopp: Göring – eine Karriere. Gütersloh 2006, p. 15
  6. a b Burke, p. 26–27.
  7. Burke, p. 43–45.
  8. Burke eredeti művében az első feleség nevét tévesen Maria von Ummon-ként adja meg. A 2012-es német kiadásban (p. 50, 58, 208) már Maria von Ammon szerepel. A teljes név helyesen ugyanakkor Marie Sophie von Ammon (lásd a rokonok megjegyzését a német szócikk vitalapján és az alábbi linket: Marie Sophie von Ammon).
  9. Burke, p. 47, 55, 114–116, 206.
  10. Burke, p. 57–58.
  11. Burke, p. 57–58, 65.
  12. Burke, p. 72.
  13. Burke, p. 65, 89.
  14. Annemarie Mitterhofer: Die Liste des Albert Göring. In: Die Presse, 2012. október 22.
  15. Gudula Hörr: „Schwarzes Schaf“ und Staatsfeind der Nazis Görings guter Bruder. NTV, 2012. július 2.
  16. Burke, p. 112,138–141, 149, 162, 164–169.
  17. Christoph Gunkel: Der gute Göring: Bruder des NS-Verbrechers. „einestages – Zeitgeschichten“ Spiegel Online; hozzáférés 2023. december 6.
  18. Jacques Schuster: Hermann Görings Bruder rettete Juden vor dem Tod. In: Die Welt, 2012. május 21.
  19. Burke, p. 175, 188–192.
  20. Tony Paterson: Göring’s brother was another Schindler. In: The Independent, 2012. április 29.
  21. Burke (2012), p. 8.
  22. Burke, p. 205–214.
  23. Top Israeli honor eludes Goering’s brother, who heroically saved Jews; The Times of Israel

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Göring című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.