Albert Göring

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Göring
SzületettAlbert Günther Göring
1895. március 9.
Friedenau
Elhunyt1966. december 20. (71 évesen)
München
Állampolgársága
Házastársa
  • Marie von Ammon (1921. március 16. – )[1]
  • Erna von Miltner (1923. szeptember 10. – 1939)[1]
  • Míla Klazarová (1942. június 23. – 1948)[1]
  • Brunhilde Seiwaldstätter[1]
SzüleiHeinrich Ernst Göring
Foglalkozása
IskoláiLajos–Miksa Egyetem
Halál okahasnyálmirigyrák
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Göring témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Albert Günther Göring (Berlin-Friedenau(wd), 1895. március 9.[2] –Neuenbürg,[3] 1966. december 20.) német gépészmérnök, üzletember, Hermann Göring nemzetiszocialista politikus öccse. Bátyjával ellentétben határozottan ellenezte a nemzetiszocializmust, és a vészkorszakban számos üldözöttet mentett meg.

Élete és pályája[szerkesztés]

Heinrich Göring(wd) német diplomata és felesége, Franziska (született Tiefenbrunn) ötödik gyermekeként született 1895-ben.[4]

Gyerekkor[szerkesztés]

Mauterndorf vára (2008)

Albert Göring Berlin akkori elővárosban, Friedenauban a Fregestraße 19. szám alatti családi házban, majd Veldenstein(wd) és Mauterndorf(wd) várában lakott. Mind a három ingatlan a család barátjának és a gyerekek keresztapjának, Hermann Epenstein(wd) nyugalmazott porosz katonaorvosnak tulajdona volt.[5][6] Leonard Mosley újságíró azt a feltevést fogalmazta meg – tekintve, hogy Heinrich Göring a munkája miatt gyakran volt távol a családjától, és hogy Albert Göring meg Hermann Epenstein hasonlított egymásra –, hogy Epenstein a vér szerinti apja Albert Göringnek. William Hastings Burke(wd) viszont azt írja, hogy Franziska Göring 1893 márciusától 1894 nyárutójáig a férjével Haitin időzött, így Albert mindenképpen Heinrich Göring fia.[6]

Ifjúkor[szerkesztés]

Az első világháborúban Albert Göring híradós volt a nyugati fronton. Személyzeti aktája 1945. április 14-én elégett, amikor a Brit Királyi Légierő megsemmisítette(wd) a Birodalmi Levéltárt(wd). A katonai szolgálata alatt keletkezett kórlapok megvannak az Országos Egészségügyi Hivatalban. Albertnek többek között ellenséges tűz alatt kellett sérült távközlési kábeleket javítania. Ez annyira veszélyes volt, hogy a háború nagy részét sebesülten katonai kórházakban töltötte. Már 1914. november 14-én, az első ypres-i csatában megsérült, és egy dortmundi katonai kórházba került. Az 1918-as tavaszi offenzíva során súlyos haslövést kapott. Kevéssel a tűzszünet előtt bocsátották el a szolgálatból, és a hevenyészetten ellátott hasi sérülésével visszament Münchenbe, ahová családja röviddel a háború kezdete előtt költözött.[7]

1919-ben ugyanott elkezdte gépészmérnöki tanulmányait, amelyet 1923-ben kitüntetéssel fejezett be. 1921-ben elvette a huszonegy éves Marie von Ammont,[8] akitől két évvel később elvált, miután megismerte Erna von Miltnert. Vele 1923. szeptember 10-én lépett frigyre. A házasság 16 évig tartott; a férfi röviddel az asszony halála előtt vált el tőle. 1925-ben Albert Göring a Junkers(wd) dessaui tűzhelygyárában kezdett dolgozni,[9] és a gyár főképviselőjeként 1928-ban Bécsbe költözött.[10]

Viszonya a nemzetiszocialista ideológiához[szerkesztés]

Albert – ellentétben bátyjával, Hermann Göringgel, akinek egyre feljebb ívelt a nemzetiszocialista karrierje, mígnem Hitler után az egyik legnagyobb hatalmú ember lett – megvetette a nemzetiszocialistákat és kegyetlenségüket. Soha nem lépett be NSDAP-be, és a nemzetiszocialista rezsim elleni tiltakozásul felvette az osztrák állampolgárságot(wd).[11] Albert – Benpassat közlése szerint – az 1938 márciusi Anschluss után szolidaritást vállalt a Bécsben az SS által nyilvánosan megalázott és megkínzott zsidó polgártársaival. Benpassat beszámol egy jelenetről, amelyben SS-legények bécsi zsidók(wd) egy csoportját arra kényszerítették, hogy a járdát négykézláb felsúrolva takarítsák el a naciellenes jelszavakat (Reibpartie(wd)). Göring beállt közéjük, és segített nekik. Az ügyeletes SS-tiszt(wd) ekkor megparancsolta, hogy hagyja abba, mert nem akarta, hogy Hermann Göring öccse részese legyen a nyilvános megaláztatásnak. [12]

Ellenállás[szerkesztés]

Albert Göring arra használta befolyását, hogy, a Sascha-Film(wd) zsidó főnökét, Oskar Pilzert(wd) a letartóztatásból kiszabadítsa. Abban is segített neki, hogy Németországból elmenekülhessen. Beszámolók szerint ezt mások esetében is megtette, például a politikai nézetei miatt üldözött Kurt Schuschnigget is segítette.[13][14] Lehár Ferenc zsidó felesége és Henny Porten(wd) zsidó férje érdekében is szólt.[15]

A plzeňi Škoda-művek exportigazgatójaként tovább fokozta nemzetiszocializmus elleni tevékenységét. Többször használta a rendszerrel fennálló kapcsolatait arra, hogy a Škoda dolgozóit megvédje. Eltűrte a szabotázst(wd), és kapcsolatot tartott fenn a cseh ellenállási mozgalommal(wd). Sokszor hamisította bátyja aláírását, hogy a meneküléshez útlevelet adjon a másként gondolkodóknak(wd). Bátyjának, Hermann-nak többször is közbe kellett lépnie, hogy öccsét a Gestapo fogságából kiszabadítsa. Albert Göring teherautókat küldött munkásokért különböző koncentrációs táborokba. A teherautók aztán elhagyatott helyeken megálltak, így téve lehetővé a menekülést a foglyoknak.[16]

1942-ben vette el harmadik feleségét, Míla Klazarová(wd) cseh szépségkirálynőt. Ebből a házasságből született Albert Göring egyetlen gyermeke, Elizabeth.[17]

A háború után[szerkesztés]

A második világháború vége felé Göring jelentkezett a Counter Intelligence Corpsnál(wd) (az amerikai hadsereg kémelharítási osztályán), ahol azonnal letartóztatták. A Nürnbergi perben kihallgatták. A Szövetségesek kezdetben nem hitték el, hogy Hermann Göring testvére nemcsak hogy nem vett részt a diktatúra bűneiben, hanem még az üldözötteket segítette. Azonban sokan azok közül, akiken segített, mellette vallottak; így nem ítélték el, de továbbra is letartóztatásban maradt. Augusztusban az amerikai hatóságok kiadták Csehszlovákiának, ahol a Škodánál elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt bíróság elé állították.[18] 1947 márciusában felmentették, mert sok egykori munkatársa mellette tanúskodott, és a Gestapo-aktája is nyilvánosságra került. [19][20][21]

Szabadon bocsátása után Göring a családjához, Salzburgba költözött. A felesége – egy félrelépés miatt – 1948-ban elvált tőle, és három évvel később a lányával Peruba költözött. Göring végül visszatért Németországba, Münchenbe. Albert Göringet, aki megmentette a nemzetiszocialista rezsim számos üldözöttjét, a családneve miatt kerülték. Ezekben az években azok támogatták, akiknek a vészkorszakban segített. Íróként és fordítóként alkalmi munkából élt. Müncheni lakásának szegényessége éles ellentétben állt gyerekkora luxusával. 71 évesen, 1966. december 20-án halt meg hasnyálmirigyrákban egy neuenbürgi kórházban,[3] anélkül, hogy világháborús tevékenységét a közvélemény elismerte volna. [22]

2016-ben a Jad Vasemnél indítványozták, hogy kapja meg a Világ Igaza címet. Hiányzik azonban a bizonyíték, hogy Albert Göring „rendkívüli veszélyek közepette“ zsidókat mentett volna meg a haláltól.[23]

Dokumentumfilm[szerkesztés]

Rádióműsor[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Weboldal[szerkesztés]

Commons:Category:Albert Göring
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Göring témájú médiaállományokat.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d https://www.whastingsburke.com/albert-goering/, 2023. március 26.
  2. ↑ James Wyllie: The Warlord and the Renegade; The Story of Hermann and Albert Goering. Sutton Pub. Ltd., 2006, ISBN 0-7509-4025-5, p. 7. (angolul)
  3. ↑ a b Alexander Heilemann: Spur des „guten Göring“ in Neuenbürg. Pforzheimer Zeitung, 2016. január 16. (előzetes a weboldalon)
  4. ↑ Burke, p. 18, 24 (minden oldalszám az angol kiadásra értendő)
  5. ↑ Guido Knopp: Göring – eine Karriere. Gütersloh 2006, p. 15
  6. ↑ a b Burke, p. 26–27.
  7. ↑ Burke, p. 43–45.
  8. ↑ Burke eredeti művében az első feleség nevét tévesen Maria von Ummon-ként adja meg. A 2012-es német kiadásban (p. 50, 58, 208) már Maria von Ammon szerepel. A teljes név helyesen ugyanakkor Marie Sophie von Ammon (lásd a rokonok megjegyzését a német szócikk vitalapján és az alábbi linket: Marie Sophie von Ammon).
  9. ↑ Burke, p. 47, 55, 114–116, 206.
  10. ↑ Burke, p. 57–58.
  11. ↑ Burke, p. 57–58, 65.
  12. ↑ Burke, p. 72.
  13. ↑ Burke, p. 65, 89.
  14. ↑ Annemarie Mitterhofer: Die Liste des Albert Göring. In: Die Presse, 2012. október 22.
  15. ↑ Gudula Hörr: „Schwarzes Schaf“ und Staatsfeind der Nazis Görings guter Bruder. NTV, 2012. július 2.
  16. ↑ Burke, p. 112,138–141, 149, 162, 164–169.
  17. ↑ Christoph Gunkel: Der gute Göring: Bruder des NS-Verbrechers. „einestages – Zeitgeschichten“ Spiegel Online; hozzáférés 2023. december 6.
  18. ↑ Jacques Schuster: Hermann Görings Bruder rettete Juden vor dem Tod. In: Die Welt, 2012. május 21.
  19. ↑ Burke, p. 175, 188–192.
  20. ↑ Tony Paterson: Göring’s brother was another Schindler. In: The Independent, 2012. április 29.
  21. ↑ Burke (2012), p. 8.
  22. ↑ Burke, p. 205–214.
  23. ↑ Top Israeli honor eludes Goering’s brother, who heroically saved Jews; The Times of Israel

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Göring című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Albert_Göring&oldid=26743420”