Abarisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Abarisz Hüperboreiosz (Ἄβαρις Ὑπερβόρειος) – az északon túli Avar – alighanem valóságos személy volt. Az i. e. 8., 7., 6. vagy az 5. században élt, és talán a Délkelet-Európában honos trák–szkíták, azaz a géták közül származott. Atyja nevét (Szeuthesz) is feljegyezték. A Szeuthesz, illetve Zoltesz címet a Keleti-Balkánon letelepedett trák–szkíták több főembere viselte.

Abarisz a görögök hagyományai szerint Apollón – a szkíták hite szerint Goitoszürosz (Goitosyros) – azaz a Nap megszemélyesítőjének felkentje volt. Mai fogalmaink szerint vallási vezetőnek is nevezhetnénk. A neki tulajdonított cselekedetek némelyike félig-meddig hihető, többségük azonban, bár lehet valóságos alapjuk, mesének tűnik.

Abariszt gyakorta Damigeron, Kharmondasz stb., illetve Szamolxisz társaságában említik. Előbbiekről nemigen lehet eldönteni, léteztek-e valójában. Szamolxisz ellenben valóságos személy volt: szkíta hitújító, az Erdélyi-medencében élő trák–szkíták, azaz a dákok vallási vezetője; kortársa Püthagorasznak és talán Abarisznak is.

Mesébe illő szerepei[szerkesztés]

Abarisz neve először Pindarosz művében szerepel. Órigenész is megemlékezik személyéről Sztrómata című alkotásában. Helyet kapott Giovanni Pico de Mirandola De dignitate hominis című munkájában is.

Iamblikhosz szerint Abarisz az Apollóntól ajándékba kapott arany nyílra kapaszkodva képes volt repülni. Hérodotosz, görög elbeszélőkre hivatkozva, nagyjából ugyanezt mondja: Abarisz nyílra kapaszkodva körbejárta a világot, és közben nem vett ételt magához.

Orvosi és másféle csodatettei is voltak: jósolt, ráolvasással, varázsigékkel gyógyított. Kóré Szóteirának Spártában – ha hihetünk a tudósításnak – templomot épített.

Északon túl országa[szerkesztés]

Hüperboreia a görögöknek eleinte a trákok országának északi tájait jelentette, és az azon túl elterülő ismeretlen vidéket. Kallimakhosz szerint például a Balkán-hegység egyik barlangjában lakik Boreasz, a tél és az északi szelek ura. Ám ahogyan gyarapodtak a földrajzi ismeretek, úgy került e mesés ország mind távolabbra, az ismert világ ködbe burkolózó északi pereméhez.

Ariszteasz Arimaszpeia című hőskölteményében Hüperboreia az isszédok és az egyszemű arimaszpok országán túl található. Az isszédok az Urál hegység keleti oldalán, az arimaszpok pedig (mesébe illő nevük dacára hús-vér emberek) valószínűleg az Altaj vidékén laktak.

A mondottak ellenére Publius Ovidius Naso, a római aranykor költője – élve az alkotó képzelet szabadságával – „Kaukázuson született” jelzővel illeti Abariszt Metamorphoses című költeményében.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap