A tőke a 21. században

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A tőke a 21. században
Thomas Piketty
Thomas Piketty
SzerzőThomas Piketty
Eredeti címLe Capital au XXIe siècle
Ország Franciaország
Nyelvfrancia
Kiadás
KiadóÉditions du Seuil (Franciaország),
Harvard University Press (USA)
Kiadás dátuma2013 (Franciaország),
2014 (USA)
Magyar kiadóKossuth Kiadó
Magyar kiadás dátuma2015
Oldalak száma704
ISBN9789630981910
A Wikimédia Commons tartalmaz A tőke a 21. században témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A tőke a 21. században (eredetileg franciául Le Capital au XXIe siècle) Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as könyve, melynek fókuszában az Európában és az USA-ban a 18. századtól mért vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek állnak. A könyv először francia nyelven jelent meg, majd angolul 2014-ben,[1] magyarul pedig 2015-ben a Kossuth Kiadónál.

A központi tézise szerint abban az esetben, ha a tőkemegtérülési mutató (r) hosszabb időn át meghaladja a gazdasági növekedés (g) mértékét, annak eredménye vagyoni koncentráció lesz és a vagyon ezen egyenlőtlen megoszlása szociális és gazdasági instabilitást okoz. Piketty tézise szerint ez az egyenlőtlenség nem véletlen, hanem a kapitalizmus velejárója. Csökkentésére egy világméretű progresszív vagyonadót szorgalmaz.

A könyv francia nyelvű változatából 50.000 példányt adtak el. Az angol nyelvű kiadásból alig két hónap alatt – a digitális példányokkal együtt – 92.000 darab fogyott el.[2]

A New York Times bestseller-listáján 2014 májusában első helyezést ért el.

Leírás[szerkesztés]

A könyv címe kissé megtévesztő: Karl Marx híres A tőke című könyvével ellentétben ez nem a tőkével, hanem a vagyonnal foglalkozik, pontosabban a vagyoni egyenlőtlenséggel. A könyv központi tézise szerint a gazdasági egyenlőtlenség nem a véletlen műve, hanem sokkal inkább a kapitalizmus velejárója, ami csak állami beavatkozás útján fordítható meg.[3] A könyv érvelése szerint a kapitalizmus reformra szorul, melynek hiányában a demokratikus rend kerül veszélybe.[3]

Piketty elemzésében az általa vizsgált nyugat-európai és észak-amerikai országokban a gazdasági egyenlőtlenség növekvő trendjét találta, amit a 20. század derekán néhány különleges esemény – a két világháború, a nagy gazdasági világválság – pusztán átmenetileg fordított meg,[4] hogy aztán kb. 1975-től újra az egyenlőtlenségek növekedéséé legyen a főszerep. A szerző véleménye szerint a világ a kapitalizmus olyan válfaja felé halad, ahol az üzleti siker a kormányzati szereplőkhöz fűződő kapcsolatokon múlik és ahol a gazdaság jelentős részét öröklött vagyonok dominálják.[5]

Fogadtatása[szerkesztés]

Pro[szerkesztés]

A Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman „az év, de talán az évtized legfontosabb közgazdasági témájú könyvének” nevezte.[6]

A szintén közgazdasági Nobel-díjas Robert Solow szerint Piketty könyve „új és erőteljes hozzájárulás egy régi témához: amíg a megtérülési ráta meghaladja a növekedés mértékét a gazdagok jövedelme és vagyona a tipikus munkajövedelemnél gyorsabban nő.”[7]

Branko Milanović, a Világbank korábbi vezető közgazdásza a könyvet „a közgazdasági gondolkodás egyik vízválasztójának” tartja.[8][9]

Kritikák[szerkesztés]

A kritikák egy része kiemeli, Piketty könyve úgy helyezi az egyenlőtlenséget a középpontba, hogy megmagyarázná, miért éppen az volna a legnagyobb veszélyforrás. Clive Crook szerint "egyéb hibái mellett a »A tőke a 21. században« nemcsak azt hiteti el az olvasóval, hogy fontos az egyenlőtlenség, hanem, hogy semmi más nem számít. Ez a könyv azt szeretné, ha az elkövetkezendő évtizedek alacsony növekedése kapcsán nem azért aggódnánk, mert az az életszínvonal lassabb növekedését jelentené, hanem mert súlyosbítaná az egyenlőtlenséget.”[10] Garai László megkülönbözteti a vagyon, a jövedelem, a jólét és a méltóság egyenlőtlenségét s a köztük való átmenetek kezelésére más és más megoldásokat ajánl a gazdaságpszichológia, ezen belül az identitásgazdaságtan megfontolásaiból levezetve.[11]

Mások erősen megkérdőjelezhető módszertani megoldásokat találtak a könyvben. Így például Chris Giles a Financial Times hasábjain állítja, a könyv úgy számolja ki „Európa" adatát, hogy abban Nagy-Britanniát, Franciaországot és Svédországot azonos súllyal veszi számításba. Ha nem így tenne, hanem például lakosságszámmal súlyozott átlagot számolna, más eredményre jutna. Giles további számítási hibákat is talált a Piketty által nyilvánosságra hozott nyersadatok között.[12] Ugyanakkor a Financial Times testvérlapja, az Economist erről így ír: "Giles elemzése valóban impresszív... Azonban az eddig napvilágra került elemzések nem támasztják alá a Financial Times konklúzióját, miszerint a könyv érvelése téves."[13]

2015-ben Kornai János élesen bírálta Thomas Piketty művének egyoldalúságát („Nem helyes hangulatot szítani a »gazdagok« ellen”).[14][15]

2014 júliusában George G. Reisman(wd), a Pepperdine Egyetem közgazdaságtan professor emeritusa, az osztrák közgazdaságtani iskola egyik képviselője, szintén éles elemzésben bírálta a könyvet:

„ Piketty szándékosan meg kívánná gátolni a tőke felhalmozását, akár 80%-ot is elérő jövedéki adókkal. A már felhalmozott tőkét pedig akár 10%-os éves adóval semmisítené meg. ... Amennyiben életbe lépne, a Piketty által sürgetett program épp olyan pusztító lenne eredményeiben, mint amennyire csekély tudással rendelkezik a szerző a szilárd közgazdaságtant illetően. A könyv sikere korunk közgazdaságtani tudatlanságának barométere. Az elismerő szavak e könyv kapcsán vehetők úgy, mint bizonyítékot a dicséret szerzőjének közgazdasági járatlanságára. ”
– George Reisman[16]

Magyarul[szerkesztés]

  • A tőke a 21. században; ford. Balogh-Sárközy Zsuzsanna; Kossuth, Bp., 2015

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Capital in the Twenty-First Century című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Piketty's Capital: An Economist's Inequality Ideas Are All the Rage by Megan McArdle, Bloomberg Businessweek, May 29, 2014
  2. ↑ Marc Tracy (24 April 2014). Piketty's 'Capital': A Hit That Was, Wasn't, Then Was Again: How the French tome has rocked the tiny Harvard University Press. The New Republic. Hozzáférés ideje: 27 April 2014.
  3. ↑ a b Ryan Cooper. „Why everyone is talking about Thomas Piketty's Capital in the Twenty-First Century”, The Week , 2014. március 25. 
  4. ↑ Steven Pearlstein. „‘Capital in the Twenty-first Century’ by Thomas Piketty”, The Washington Post , 2014. március 28. 
  5. ↑ Paul Krugman. „Wealth Over Work”, The New York Times , 2014. március 23. 
  6. ↑ Paul Krugman (May 8, 2014). Why We’re in a New Gilded Age. New York Review of Books. Hozzáférés ideje: April 14, 2014.
  7. ↑ Robert M. Solow. Thomas Piketty Is Right. The New Republic.
  8. ↑ John Cassidy (March 31, 2014). Forces of Divergence: Is Surging Inequality Endemic to Capitalism? The New Yorker. Hozzáférés ideje: April 13, 2014.
  9. ↑ Branko Milanovic (October 2013). The return of "patrimonial capitalism": review of Thomas Piketty's "Capital in the 21st century", Munich Personal RePEc Archive. Hozzáférés ideje: April 20, 2014.
  10. ↑ The Most Important Book Ever Is All Wrong. Bloomberg View. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  11. ↑ L. Garai: "Inequalities' inequality or the triple rule of economic psychology". In: Reconsidering Identity Economics – Human Well-Being and Governance. N. Y.: Palgrave Macmillan (forthcoming). (angolul)
  12. ↑ Chris Giles (May 23, 2014). Thomas Piketty’s exhaustive inequality data turn out to be flawed. Financial Times. Hozzáférés ideje: May 23, 2014.
  13. ↑ R.A.: A Piketty problem?. The Economist, 2014. május 24. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
  14. ↑ Kornai János: Nem helyes hangulatot szítani a "gazdagok” ellen Archiválva 2015. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hvg.hu, 2015. október. 24.
  15. ↑ Kornai János: Milyen is hát a tőke a 21. században? Megjegyzések piketty könyvéhez PDF – In: Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. szeptember, 909–942. o.
  16. ↑ George Reisman's Blog on Economics, Politics, Society, and Culture: Piketty’s Capital: Wrong Theory/Destructive Program. georgereismansblog.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2016. január 30.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_tőke_a_21._században&oldid=26063917”