Véletlen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kości.JPG
Gyakorlatilag megjósolhatatlan, tehát véletlen események állíthatók elő pl. a dobókocka és a rulett segítségével.
Dobókockával játszó férfiak ábrázolása egy Pompeji freskón.

A véletlen az egyedi esemény (vagy folyamat, történés) meghatározhatatlan, megjósolhatatlan, vagy szabálytalan volta.

Gyakran azért tekintünk egy eseményt véletlennek, mert nem vagyunk képesek elegendő mennyiségű információt gyűjteni az esemény kimenetének megjóslásához.

Más esetekben a jelenség kimenete elvileg nem megjósolható, tehát eredendően véletlen jellegű. Ilyen esemény például radioaktív atommagok bomlása. Ezek valószínűsége leírható, elemezhető, de egy-egy esemény konkrét bekövetkezése megjósolhatatlan.

A gyakorlatban e két jelenség összemosódik, hiszen gyakorlatilag mindegy, hogy egy pénzfeldobás kimenete (fej vagy írás) az érme és a légáramlatok fizikai jellemzőinek (tömeg, sebesség, súrlódás stb.) tökéletes ismeretében elvileg megjósolható volna-e.

A természettudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a véletlen egyedi esemény kimenete nem megjósolható, de sok, egymástól független, "véletlen" esemény (ún. véletlen tömegjelenség) lehetséges kimenetei különböző valószínűségekkel jellemezhetők. Ezek elemzésével foglalkoznak a matematika egyes ágai; a valószínűség-számítás, a sztochasztika, és a matematikai statisztika.

A filozófiában és művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A véletlen létének tagadását hirdető filozófiai iskola a determinizmus. A véletlen eseményt ezért olykor nem-determinisztikus eseménynek is nevezik.

A véletlen eseményekre alapozott művészetek összefoglaló neve az aleatória.

Szerencsejáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerencsejáték lényege a véletlen eseményekre való fogadás. Legkorábbi ábrázolásai az ókorból ismertek.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akadémiai Kislexikon (Akadémiai Kiadó, 1990) 2. kötet