Aleatória

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Aleatória annyit jelent, mint "a szerencsétől függő". Latin szó, az alea szótőből származik, ami „kockát” jelent. Az aleatória művészeti fogalom, olyan művészetet jelent, ami a véletlen elvére épít.

Irodalom[szerkesztés]

Irodalmi példa az aleatoriára a francia szürrealisták által alkalmazott automatikus írás, amely felhasználta például az álmokat is.

Zene[szerkesztés]

Pierre Boulez használta az aleatórikus zene kifejezést a saját műveire, hogy megkülönböztesse őket John Cage "határozatlan zené"-jétől, de azóta mindkettőjüket gyakran aleatórikusként említik. Boulez szándékosan úgy komponált, hogy a szekvenciákban és ismétlésekben az előadónak bizonyos szabadságot adjon, Cage pedig magát a komponálást tette a véletlenektől meghatározottá.

Magyarországon Kósa Gábor készített számos olyan kompozíciót, melyben a zene minden összetevőjét (hangmagasság, ritmus, hangszín stb.) egy véletlen-generátor segítségével határozott meg. Az ilyen kísérleti kompozíciók – lényegüknél fogva – nem adhatók elő többször azonos módon.

Film[szerkesztés]

A film története számos példát produkált az aleatóriára. Fred Camper SN című filmje (1984, 2002-ben mutatták be) esetében pénzfeldobással döntik el, hogy 18-ból melyik három tekercs kerül a vetítőbe és milyen sorrendben (és így 4896 változat létezik). Barry Salt, a filmtudós korábban csinált egy hattekercses filmet, amelyben a levetítő kockadobással dönti el a sorrendet, és ez 720 változatot jelent.

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap