A passió
| A passió (The Passion of the Christ) | |
| 2004-es amerikai film | |
 | |
 | |
| Krisztus a keresztfán | |
| Rendező | Mel Gibson |
| Producer | Bruce Davey Mel Gibson Stephen McEveety |
| Alapmű |
|
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Benedict Fitzgerald Mel Gibson |
| Főszerepben | James Caviezel Maia Morgenstern Monica Bellucci Sergio Rubini |
| Zene | John Debney |
| Operatőr | Caleb Deschanel |
| Vágó | John Wright |
| Jelmeztervező | Maurizio Millenotti |
| Díszlettervező | Francesco Frigeri |
| Gyártás | |
| Gyártó | Icon Productions |
| Ország |  USA |
| Nyelv | |
| Forgatási helyszín | Basilicata |
| Játékidő | 120 perc |
| Költségvetés | 30 millió dollár (becsült)[1] |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Newmarket Films |
| Bemutató |  2004. február 25.  2004. március 25. |
| Korhatár | R 16 év |
| Bevétel | 370 782 930 dollár 611.400.000 dollár[2] |
| Kronológia | |
| Következő | The Passion of the Christ: Resurrection – Part I |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A passió (eredeti angol címén: The Passion of the Christ, azaz Krisztus passiója) egy 2004-ben bemutatott független film, mely a bibliai Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját filmesíti meg. A forgatókönyvet Benedict Fitzgerald és Mel Gibson írta, utóbbi a film rendezője is egyben. A passió a 2004. év egyik legvitatottabb filmje.
A forgatókönyv megírásakor az evangéliumokon kívül felhasználták Emmerich Anna Katalin 19. századi német misztikusnő látomásait is. A filmet igyekeztek korhű nyelvezettel előadni.
Cselekmény[szerkesztés]
A történet kezdete az Olajfák hegyén játszódik, ahol az utolsó vacsora után Jézus félrevonul imádkozni. Imádkozása közben a Sátán kísérti: egy embernek túl nagy teher az egész világ bűnét viselni. Ezalatt Júdás elárulja Jézust a zsidó főpapoknak, akik a 30 ezüstpénz odaadása után katonákkal küldik Jézushoz. A tanítványok kardot rántanak Jézust védelmezni, de Jézus lecsillapítja őket („Aki karddal öl, kard által vész el.”), és a templomszolga levágott fülét is visszailleszti. Jézust elfogják és előbb a főpap, majd a Nagytanács (szanhedrin) elé viszik, ahol rágalmazói több dologgal vádolják. Végül a főpap – hallva a tanúk egymásnak ellentmondó nyilatkozatait – nyílt kérdést intéz Jézushoz, aki erre Istennel egyenrangúnak jelenti ki magát, amiért a főpap istenkáromlás bűnében látja vétkesnek. Júdás felkavarodott lelkiismeretével visszatér a főpapokhoz állítva, hogy ártatlan vért ontott – de a főpapok nem fogadják vissza az ezüstöket, és nem engedik szabadon Jézust. Júdás erre a főpapok elé szórja a pénzt, majd elvonulva kínlódik bűne felett. Erre gyermekek találnak rá, aki össze-vissza kezdik ütni, kővel dobálni, és kiűzik Jeruzsálemből, majd egyszer csak eltűnnek. (A horrorisztikus részlet a gyermekek hátterében megjelenő Sátán alakjával utal arra, hogy Júdást az ördögök – vagy saját lelkiismerete –, nem pedig valódi személyek kínozzák.) Amikor Júdás feleszmél Jeruzsálemen kívül, egy elhullott szamár maradványait látva végső számot vet életével, és kétségbeesésében felakasztja magát.
Jézust ezután a helytartó Poncius Pilátus elé küldik, akitől azt kérik, hogy ítélje halálra. Pilátus – miután félrevonulva faggatni próbálja Jézust – nem talál vétket benne, igyekszik szabadon bocsátani, s felesége is ezt tanácsolja neki. Ezután Pilátus – látva Jézus ártatatlanságát, de félve a fellázított nép dühétől – Heródes Antipász zsidó fejedelemhez küldi, hogy az mondjon ítéletet. Heródes, aki korábban már értesült Jézus működéséről, csodát vár tőle, de Jézus még válaszra sem méltatva hallgat a király előtt. Heródes erre nevetve bolondnak nyilvánítja Jézust és a katonákkal visszaküldi Pilátushoz, kibújva az ítélkezés felelőssége alól.
A római helytartó továbbra is bűntelennek látja Jézust, de a főpapok ingerlésére mégis a gyilkos Barabást bocsátja szabadon Jézus helyett. Azonban még ezután sem akarja megöletni Jézust, hanem – hogy megmentse – megkorbácsolásra ítéli, hogy utána a lenyugodott zsidók elfogadják a szabadon bocsátását. A korbácsolást végre is hajtják Jézuson – a nemtörődöm római katonatiszt majdnem halálra vereti –, de a főpapok dühe továbbra sem csillapul (megvádolják Pilátust, hogy a magát királlyá tevő Jézust támogatva ő nem a törvényes császár barátja), így Pilátus végül mégiscsak halálra ítéli Jézust. Jézust el is viszik a Golgota hegyére – miközben a szadista őrök a félholt embert össze-vissza verik továbbra is –, majd ott keresztre feszítik. A film tartalmazza a két latornak a történetét, azzal a kiegészítéssel, hogy a gúnyolódó latornak egy holló a kereszten ki is vájja büntetésből a szemét. Jézus hosszú szenvedés után végül visszaadja a lelkét Istennek, mire az égből egy könnycsepp hullik a Megváltóra. Az ég elsötétül, hatalmas vihar tör ki, a Jeruzsálemi templom padlózata kettéhasad. A római katonák megrettenve a jelenségtől vasrudakkal eltörik a két lator lábszárát, hogy bizonyosan elpusztuljanak, de Jézushoz érve észreveszik, hogy már halott, így a kivégzetteket otthagyva elfutnak a hegyről.
Jézust néhány hozzátartozója leveszi a keresztről és eltemeti. A film vége Jézus sírját mutatja az üres lepedővel, majd a kínzások sebeitől (kivéve a keresztszögek helyétől) meggyógyult, sugárzó Jézus arcát látni: megtörtént a feltámadás.
Szereplők[szerkesztés]
| Szerep | Színész |
|---|---|
| Jézus | James Caviezel |
| Szűz Mária | Maia Morgenstern |
| Mária Magdolna | Monica Bellucci |
| Sátán | Rosalinda Celentano |
| Poncius Pilátus | Hriszto Naumov Sopov |
Kritikák[szerkesztés]
Antiszemitizmus[szerkesztés]
A filmet sokféle váddal illették. Több amerikai zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta Mel Gibsont, a film készítőjét, elsősorban olyan indoklással, hogy a film idézi Máté evangéliumának következő sorait: „Vére rajtunk és fiainkon”.[3] Az említett jelenetet azonban Gibson kérésére végül kivágták a film végső verziójából.[4]
A kritikusok magát a szerzőt is vádolták antiszemitizmussal (többek között, holokauszttagadó apjára hivatkozva). 2006-ban, jóval a film készítése és a zsidó szervezetekkel való konfliktusai után Mel Gibson valóban tett ittasan antiszemita megjegyzéseket az ellene eljáró rendőröknek.[5] Később elnézést kért viselkedéséért,[6] és tagadta, hogy antiszemita lenne.[7]
Történelmietlenség[szerkesztés]
A filmet azzal is vádolták, hogy torzan mutatja be a korabeli viszonyokat. Sőt, van olyan vallásfilozófus, aki egyenesen azt állítja: „... a hitelesség nagyon gyenge lábakon áll. Másként szólva: hazug a film.”[8] Azonban végigtekintve a felhozott érveket, valójában vitatható állításokkal találkozunk, amelyek nem is mind tartoznak a történelmietlenség kategóriájába. Erre az egyik példa Pilátus karaktere és megítélése, aki valójában a leghitelesebb személy a megfogalmazott véleményekkel szemben az egész filmben. Ilyen tartalmú, több explicit tévedést tartalmazó kritikát fogalmazott meg itthon Spiró György is.[9] A filmnek részint a Bibliához, részint a korhoz való hűségét is vitatták. Természetesen a kritikát is kritizálták nem kevesen,[10] és voltak közöttük olyanok, amelyek nem kaptak ugyan nagy publicitást, viszont sok igazságot tartalmaztak.[11] Az bizonyos, hogy az eddigi kritikákban senkinek sem tűnt fel az, hogy az evangéliumokkal szemben Jézus bűneit felsoroló lajstrom csak két nyelven íródott a filmben. Azt sem vették észre sok más egyéb hiba mellett, hogy Jézus megostorozása után a vért a laktanya udvaráról felesleges volt anyjának és Magdolnának feltakarítania, hiszen Pilátus csak később mondta ki a halálos ítéletet, ami ezt az eljárást megalapozta volna. Összességében megállapítható, hogy a kritikusok és a szakemberek is indulatból jártak el a film megítélésénél, a valódi hozzáértők sem akkor, sem később nem kaptak teret.[forrás?] II. János Pál pápa, a zsidó-keresztény megbékélés egyik nagy előmozdítója nem hivatalos minőségében az utóbbi kritikákat cáfolta a film megtekintése után,[12] szerinte dogmatikai problémákat nem vet föl a film, az Evangélium hiteles és realisztikus ábrázolásáról van szó (pápaként elvből soha semmilyen művészi alkotásról nem nyilatkozott).
A kritikák ellenzői szerint Mel Gibson megpróbálta a filmet Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma alapján minél hűbb módon megalkotni. Ezt is sokan vitatják, bár a film néhol szinte szó szerinti adaptációja a Lukács-evangéliumnak.[forrás?]
Nyelvezet[szerkesztés]
Latin[szerkesztés]
Arámi[szerkesztés]
A film arámi nyelvezete egy érezhető angol kiejtéssel ejtett arámi nyelv. A fordítást William J. Fulco jezsuita szerzetes készítette, aki a korabeli arám mellett a jóval régebbi Dániel könyvéből, és a későbbi szír nyelvből és héberből készített egyfajta keveréknyelvet.
Egyéb[szerkesztés]
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Némely amerikai kritikus szerint A passió véres horrorfilm, mások a felekezetek közötti béke megsértését látják a filmben.
A filmet forgalmazó cég sajtónyilatkozatokat tévő munkatársa, Csurdi Gábor közlése szerint a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen tekinthették meg a 120 perces produkciót, és hangsúlyozta, hogy a nyitottság jegyében kívánnak lehetőséget teremteni az egyházak és a sajtó képviselőinek arra, hogy a hivatalos bemutató előtt láthassák a filmet, így annak ismeretében alkothassanak véleményt. Erre annak kapcsán tért ki, hogy szavai szerint a Magyarországra érkezett információk részben félinformációkon, tévedéseken alapulnak, illetve olyanoktól származnak, akik nem is látták az alkotást.
A sokáig viták kereszttüzében állott film meglehetősen naturalisztikusan ábrázolja Jézus szenvedéseit, úgyhogy a megnézéséhez erős idegzet szükséges.
A rendező törekvése a korhűségre sok tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Sőt szinte az első pillanattól kezdve kérdéses, hiszen pont a főszereplő nem mutatja azokat a jegyeket, amelyeket elvárhatnánk az első pillanattól. A film kezdetén Jézus imádkozik az Olajfák hegyén, amely még a város területéhez tartozott. Bár a későbbi hagyomány már csak a reggeli ima esetén követeli meg a tálitot (imaköpeny) és a tfilint (imaszíj) azonban az evangéliumokból tudjuk, hogy a főszereplő máskor is viselte. Pont itt hiányzott róla? Jézus valódi identitása ekkor láthatóan is megmutatkozhatott volna, megannyi, korábbi filmből ismert europid alaktól eltérően. Szinte minden esetben a rendező saját elképzelésével találkozunk a történések tekintetében is, miközben a nyilatkozatok arról szóltak, hogy követi Emmerich Anna Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése – című könyvét és Jézus sebei tekintetében azok megegyeznek a torinói lepel emberének sérüléseivel. Azonban az említett könyvben például az ostorozás végrehajtói nem katonák, hanem egyiptomi rabszolgák, nem a filmben látható eszközöket használják, azok egyébként nem egyeznek a római flagrum korbáccsal sem, amely a torinói vásznon azonosítható sebeket okozták. A fenyítés a filmben látható módon meg sem történhetett, szigorú kötelmei voltak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Passion of the Christ - IMDb - Box office/business
- ↑ The Passion of the Christ - Box Office Mojo
- ↑ Máté 27,24–25
- ↑ Sharon Waxman: Gibson To Delete A Scene In 'Passion'. The New York Times, 2004. február 4. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ A színész ittas vezetését követően, harmadik dührohamában fakadt ki: „Kib***ott zsidók! … A zsidók felelősek az összes háborúért – majd a rendőrökhöz fordult – Maguk zsidók?”. (Mel Gibsont csak a bilincs állította le, Index.hu, 2006. július 30.)
- ↑ „Amikor letartóztattak, úgy viselkedtem, mint aki teljesen elveszíti önkontrollját és megvetendő dolgokat mondtam, amiket nem vélek igaznak. (…) Megszégyenítettem magamat és családomat a viselkedésemmel". (IMDb - News Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- ↑ Az incidens utáni nyilatkozatában viszont kijelentette: "Őszintén mondom, hogy nem vagyok antiszemita. Nem vagyok bigott vallásos. A gyűlölet minden formája ellenkezik a hitemmel." (Gibson a zsidóktól vár segítséget)
- ↑ Gábor György kritikája
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 10.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
- ↑ http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=40325405&t=9107177 1472 hozzászólás
- ↑ Nézőtér – Egy 21. századi hitvédő Archiválva 2005. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben. Új Ember katolikus folyóirat
További információk[szerkesztés]
- Megváltás a multiplexben. Beszélgetés A passióról
- Csurdi Gábor nyilatkozata (Ma.hu)
- Tévedések jegyzéke Spiró György filmkritikájában Archiválva 2006. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hivatalos oldal
- A passió a Facebookon
- A passió a PORT.hu-n (magyarul)
- A passió az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A passió a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A passió a Box Office Mojón (angolul)
