A Kínai Népköztársaság tartományai
A Kínai Népköztársaság tartományai (kínai: 省, átírás: seng ()), korábban tartomány szintű közigazgatási területek (省级行政区, Seng Csi Hszingcsengcsü ()) vagy első szintű közigazgatási területek (一级行政区, Ji Csi Hszingcsengcsü ()), Kína legmagasabb szintű közigazgatási egységei. A 34 tartományba 23 tartomány (köztük Tajvan, amelyre igényt tart Kína, ám nem irányítja[1]), négy nagyváros, öt autonóm terület és két különleges közigazgatási terület tartozik.
A Kínai Népköztársaság (KNK) nem adta fel a Kínai Köztársaságra (KK) vonatkozó teljes szuverenitási igényét, ugyanis Kína saját tartományának tekinti Tajvant. Szintén a Kínai Köztársasághoz tartozik néhány olyan sziget, amely korábban Fucsien () tartományhoz tartoztak, ám az 1949-es polgárháború után ezeket felosztották a népköztársaság és a köztársaság között.
Minden tartomány (Hongkong és Makaó kivételével, amelyek különleges igazgatási területnek számítanak) rendelkezik a Kínai Kommunista Párt irányítása alá tartozó Tartományi Bizottsággal (省委, Sengvej ()), amelynek vezetője a főtitkár (书记, sucsi ()). A bizottmányi főtitkára a tartomány tényleges irányítója, a tartományi kormányzat kormányzója csak névleges vezetőnek számít.
Tartomány
[szerkesztés]Tartomány: a tartományi kormányzatot névlegesen a főtitkár által vezetett tartományi bizottság irányítja. A bizottsági főtitkár a tartományért felelős legmagasabb személy, akit a tartományi kormányzat kormányzója követ a sorban.
A Kínai Népköztársaság igényt tart Tajvan-szigetére és a környező szigetekre, köztük Penghura, tartományként. A Csinmen ()- és a Macu ()-szigeteket a Kínai Népköztársaság Fucsien () tartomány részének tekinti, a Pratasz-szigeteket és a Tajping ()-szigetet Kuangtung () és Hajnan () tartományok részének. Ezek a területek jelenleg a Kínai Köztársasághoz (avagy Tajvan) tartoznak.
További tartomány szintű területegységek
[szerkesztés]Nagyvárosok
[szerkesztés]
Közvetlenül irányított városok (直辖市, csehsziasi ()): magasabb szintű városok, amelyek közvetlenül a kínai kormány ellenőrzése alá esnek, tehát a státuszuk megegyezik a tartományokkal. A gyakorlatban a politikai státuszuk magasabban van a tartományoknál.
Autonóm területek
[szerkesztés]Autonóm területek (自治区, cecsecsü ()): terület, amelyen valamilyen etnikai csoport nagyobb számú lakossága él. Ugyan elméletileg saját önkormányzattal és törvényhozó joggal rendelkeznek, a gyakorlatban ezt kevésbé tudják érvényesíteni. Az autonóm területek kormányzói általában a kisebbségi lakosság köreiből választják ki.
Különleges közigazgatási területek
[szerkesztés]Különleges közigazgatási terület (特别行政区, töpie hszingcsengcsü ()): A Kínai Népköztársaság kiemelt autonóm és saját kormányzású szubnacionális területei, amelyek közvetlenül a Központi Népi Kormányzat alá tartoznak. A terület kormánya nem teljesen önálló, ugyanis az alaptörvények szerint a külpolitika és a honvédelem a központi kormányzat alá tartozik.
Tartományi szintű területek listája
[szerkesztés]
| GB[2] | ISO[3] | Tartomány | Kínai átírás |
Székhely | Népesség¹ | Népsűrűség² | Terület³ | Rövidítés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| BJ | CN-11 | Peking város | 北京市 Pejcsing Si () |
Peking | 19 612 368 | 1 167,40 | 16 800 | 京 Jīng |
| TJ | CN-12 | Tiencsin () város | 天津市 Tiencsin Si () |
Tiencsin () | 12 938 224 | 1 144,46 | 11 305 | 津 Jīn |
| HE | CN-13 | Hopej () tartomány | 河北省 Hopej Seng () |
Sicsiacsuang () | 71 854 202 | 382,81 | 187 700 | 冀 Jì |
| SX | CN-14 | Sanhszi () tartomány | 山西省 Sanhszi Seng () |
Tajjüan () | 35 712 111 | 228,48 | 156 300 | 晋 Jìn |
| NM | CN-15 | Belső-Mongólia Autonóm Terület | 內蒙古自治区 Nej Menggu Cecsecsü () |
Hohhot | 24 706 321 | 20,88 | 1 183 000 | 內蒙古 Nèi Měnggǔ |
| LN | CN-21 | Liaoning tartomány | 辽宁省 Liaoning Seng () |
Senjang () | 43 746 323 | 299,83 | 145 900 | 辽 Liáo |
| JL | CN-22 | Csilin () tartomány | 吉林省 Csilin Seng () |
Csangcsun () | 27 462 297 | 146,54 | 187 400 | 吉 Jí |
| HL | CN-23 | Hejlungcsiang () tartomány | 黑龙江省 Hejlungcsiang Seng () |
Harbin | 38 312 224 | 84,38 | 454 000 | 黑 Hēi |
| SH | CN-31 | Sanghaj város | 上海市 Sanghaj si () |
Sanghaj | 23 019 148 | 3 630,20 | 6 341 | 沪 Hù |
| JS | CN-32 | Csiangszu () tartomány | 江苏省 Csiangszu Seng () |
Nanking () | 78 659 903 | 766,66 | 102 600 | 苏 Sū |
| ZJ | CN-33 | Csöcsiang () tartomány | 浙江省 Csöcsiang Seng () |
Hangcsou () | 54 426 891 | 533,59 | 102 000 | 浙 Zhè |
| AH | CN-34 | Anhuj () tartomány | 安徽省 Anhuj Seng () |
Hofej () | 59 500 510 | 425,91 | 139 700 | 皖 Wǎn |
| FJ | CN-35 | Fucsien () tartomány | 福建省 Fucsien Seng () |
Fucsou () | 36 894 216 | 304,15 | 121 300 | 闽 Mǐn |
| JX | CN-36 | Csianghszi () tartomány | 江西省 Csianghszi Seng () |
Nancsang () | 44 567 475 | 266,87 | 167 000 | 赣 Gàn |
| SD | CN-37 | Santung () tartomány | 山东省 Santung Seng () |
Csinan () | 95 793 065 | 622,84 | 153 800 | 鲁 Lǔ |
| HA | CN-41 | Honan () tartomány | 河南省 Honan Seng () |
Csengcsou () | 94 023 567 | 563,01 | 167 000 | 豫 Yù |
| HB | CN-42 | Hupej () tartomány | 湖北省 Hupej Seng () |
Vuhan () | 57 237 740 | 307,89 | 185 900 | 鄂 È |
| HN | CN-43 | Hunan tartomány | 湖南省 Hunan Seng () |
Csangsa () | 65 683 722 | 312,77 | 210 000 | 湘 Xiāng |
| GD | CN-44 | Kuangtung () tartomány | 广东省 Kuangtong Seng () |
Kuangcsou () (Kanton) |
104 303 132 | 579,46 | 180 000 | 粤 Yuè |
| GX | CN-45 | Kuanghszi–Csuang () Autonóm Terület | 广西壮族自治区 Kuanghszi Csuang Cecsecsü () |
Nanning | 46 026 629 | 195,02 | 236 000 | 桂 Guì |
| HI | CN-46 | Hajnan () tartomány | 海南省 Hajnan Seng () |
Hajkou () | 8 671 518 | 255,04 | 34 000 | 琼 Qióng |
| CQ | CN-50 | Csungking () város | 重庆市 Csungcsing si () |
Csungking () | 28 846 170 | 350,50 | 82 300 | 渝 Yú |
| SC | CN-51 | Szecsuan () tartomány | 四川省 Szecsuan Seng () |
Csengtu () | 80 418 200 | 165,81 | 485 000 | 川(蜀) Chuān (Shǔ) |
| GZ | CN-52 | Kujcsou () tartomány | 贵州省 Kujcsou Seng () |
Kujjang () | 34 746 468 | 197,42 | 176 000 | 贵(黔) Guì (Qián) |
| YN | CN-53 | Jünnan () tartomány | 云南省 Jünnan Seng () |
Kunming | 45 966 239 | 116,66 | 394 000 | 云(滇) Yún (Diān) |
| XZ | CN-54 | Tibeti Autonóm Terület | 西藏自治区 Hszicang Cecsecsü () |
Lhásza | 3 002 166 | 2,44 | 1 228 400 | 藏 Zàng |
| SN | CN-61 | Senhszi () tartomány | 陕西省 Senhszi Seng () |
Hszian () | 37 327 378 | 181,55 | 205 600 | 陕(秦) Shǎn (Qín) |
| GS | CN-62 | Kanszu () tartomány | 甘肃省 Kanszu Seng () |
Lancsou () | 25 575 254 | 56,29 | 454 300 | 甘(陇) Gān (Lǒng) |
| QH | CN-63 | Csinghaj () tartomány | 青海省 Csinghaj Seng () |
Hszining () | 5 626 722 | 7,80 | 721 200 | 青 Qīng |
| NX | CN-64 | Ninghszia-Huj () Autonóm Terület | 宁夏回族自治区 Ninghszia Hujcu Cecsecsü () |
Jincsuan () | 6 301 350 | 94,89 | 66 400 | 宁 Níng |
| XJ | CN-65 | Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület () | 新疆维吾尔自治区 Hszincsiang Vejvuer Cecsecsü () |
Ürümcsi | 21 813 334 | 13,13 | 1 660 400 | 新 Xīn |
| HK | CN-91 | Hongkong speciális közigazgatási terület | 香港特别行政区 Hsziangkang Töpie Hszingcsengcsü () |
Hongkong | 7 061 200 | 6 396,01 | 1 104 | 港 Gǎng |
| MC | CN-92 | Makaó speciális közigazgatási terület | 澳门特别行政区 Aomen Töpie Hszingcsengcsü () |
Makaó | 552 300 | 19 044,82 | 29 | 澳 Ào
|
Megjegyzések:
- ¹: 2010-ben
- ²: / km²
- ³: km²
- °: a zárójelben lévő rövidítés/szimbólum nem hivatalos
- *: az 1949-es alapítása óta a Kínai Népköztársaság Tajvant a 23. tartományának tekinti. Tajvan azonban a Kínai Köztársaság ellenőrzése alá esik a Penghu-szigetekkel, a Csinmen-szigetekkel és a Macu-szigetekkel együtt. Továbbra is vita tárgyát képezi, hogy Tajvan a Kínai Népköztársaság részét képezi-e vagy sem.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Administrative divisions of China. [2010. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
- ↑ GB/T 2260 Kína tartományainak kódjai
- ↑ ISO 3166-2:CN (Kínai tartományainak ISO 3166-2 kódjai)
További információk
[szerkesztés]
- Interaktíve Dbresearch.com: WebMap Archiválva 2016. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben — gazdasági mutatókkal az összes kínai tartományhoz. (angolul)
A Kínai Népköztársaság tartományi szintű közigazgatási beosztása | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tartományok |
|  | ||||||||||||||
| Autonóm tartományok |
| |||||||||||||||
| Tartományi jogú városok | ||||||||||||||||
| Különleges közigazgatási területek | ||||||||||||||||
