50000 Quaoar

	50000 Quaoar
	Felfedezése
Felfedező	Chad Trujillo, Michael E. Brown
Felfedezés ideje	2002. június 4.
Felfedezés helye	Palomar Obszervatórium
Névadó	Chinigchinix
Kisbolygó jelölés	50000 Quaoar
Ideiglenes név	(50000) 2002 LM60; 2002 LM60
Kisbolygókategória	NTO (cubewano)
	Pályaadatok
Epocha	February 25, 2023
Aphélium távolsága	6,716275 Gm (45,286 CsE)
Perihélium távolsága	6,270316 Gm (41,928 CsE)
Fél nagytengely	6,493296 Gm (43,607 CsE)
Pálya excentricitása	0,0384
Orbitális periódus	105181,6 nap (287,97 a)
Átl. pályamenti sebesség	4,52 km/s
Közepes anomália	284,861°
Inklináció	7,988°
Felszálló csomó hossza	188,893°
Perihélium szöge	148,508°
Központi égitest	Nap
	Fizikai tulajdonságok
Méret	1100 km alatti átmérő
Átlagos átmérő	1090 km
Tömeg	~1.0 - 2,6 ·1021 kg
Átlagos sűrűség	2? g/cm³
Felszíni gravitáció	0,276 - 0,376 m/s²
Szökési sebesség	0,523-0,712 km/s
Forgási periódus	17,752 h
Albedó	0,088 - 0,1986
Felszíni hőmérséklet	kb. 43 K
Színkép típusa	mérsékelten vörös; B-V=0,94 V-R=0,65
Látszólagos fényesség	2,6
Abszolút fényesség	2,42
	A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:50000 Quaoar\|50000 Quaoar ]] témájú médiaállományokat.
	JPL; MPC; WL entity;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Az 50000 Quaoar (ejtsd: kva-o-var), korábban 2002 LM₆₀ a Kuiper-öv egyik nagy törpebolygója. 2002. június 4-én fedezte fel a California Institute of Technology két csillagásza, Chad Trujillo és Michael Brown, a Palomar-hegyi Samuel Oschin teleszkóppal.

Név

A Quaoar nevét egy tongva indián teremtésistenről kapta. (Mivel a felfedezéshez használt obszervatórium környékén élnek a tongva indiánok.)

Mérete

Hiba: kell egy előírt kép az első sorban

A nagy Kuiper-övben található objektumok méretét a hőkibocsátásuk és a visszavert napfény egyidejű megfigyelésével lehet meghatározni. Sajnos ezen értékek nagyon gyengék ilyen távol lévő égitesteknél, és ezt tovább gyengíti a Föld atmoszférájának elnyelése, így a sugárzásnak csak egy nagyon kis része észlelhető a földi megfigyelők által.

A Plútó felfedezése (1930) óta ez volt a legnagyobb újonnan megtalált égitest a Naprendszerben. 2002 után azonban már találtak ennél is nagyobbakat (Erisz, Szedna, 2003 EL₆₁, 2005 FY₉, Orcus). A Quaoar tömege nagyobb, mint a kisbolygóöv összes objektumának összesen. Mérete körülbelül a Föld átmérőjének tizede, a Hold egyharmada, a Plútó fele. A Hubble űrtávcsővel 2009-ben végzett mérések alapján átmérője az eredetileg vártnál lényegesen kisebb, 1100 km alatti, ami azt jelenti, hogy a várakozásokkal ellentétben nem vízjég, hanem valamilyen ennél nehezebb kőzet a fő összetevője.^[2]

Naprendszerünkben ez volt az első Neptunuszon túli objektum, melyet a Hubble űrtávcsővel közvetlenül megfigyeltek. 2004-ben a Hawaiion található Subaru távcső, 2007-ben a Spitzer űrtávcső is megfigyelte.

Pályája

A Quaoar mintegy 6 milliárd kilométerre kering a Nap körül, melyet 287 évente kerül meg. Közel kör alakú a pályája, mely ritka az eddig megfigyelt nagy méretű Kuiper övbeli objektumok között. A Quaoar időnként a Plútónál is közelebb van a Naphoz, akkor, amikor a Plútó elnyúltabb pályáján éppen naptávolban van.

Fizikai tulajdonságok

Jelenleg úgy gondolják, hogy az égitest kő és jég keveréke lehet, mint a legtöbb Kuiper-övbeli égitesté, de mivel albedója alacsony, úgy gondolják, hogy a jég eltűnik a felszíni rétegeiből. A felülete vörös színű.

2004-ben kristályos szerkezetű jeget találtak a felszínén, ami arra utal, hogy a hőmérséklete időnként -160 C fok fölötti lehet. Ez azért meglepő, mert a Naptól való távolsága miatt a Nap csak -220 C fokra tudná felmelegíteni, tehát valami egyéb hőforrásának is lennie kell. Felmerült, hogy mini meteoritok becsapódása adná ezt, ezt azonban a legtöbben nem tartják valószínűnek, mert az ehhez szükséges becsapódások miatt a jégnek szinte teljesen el kellene tűnnie a felszínről. Valószínűbb, hogy radioaktív anyagok (urán) bomlása melegíti az égitest belsejét. Feltételezhető, hogy emiatt a földi vulkanizmushoz hasonló jelenség zajlik rajta, ahol az olvadt kőzet a felszínre folyik és megszilárdul. Ammóniát is észleltek az égitesten, amely jó fagyállóként működik, ezért a jég megolvadása akár -100 C fokon is megtörténhet.

Holdja

2007. február 22-én egy holdját is felfedezték, melynek átmérője 100 km körüli lehet. Pályájának adatait még nem ismerjük.

Jegyzetek

1 2 2050000, 2023. július 16.
1 2 "Quaoar: a giant rock in the icy Kuiper Belt?" (angol nyelven). Solar System Watch. 2009. október 13. Hozzáférés: 2009. október 13. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
↑ "TNO and Centaur Colors". 2006. szeptember 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 8.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 50000 Quaoar témájú médiaállományokat.

Frequently Asked Questions About Quaoar Archiválva 2010. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
NASA: A Cold New World
GABRIELENO/TONGVA

Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ca06f48ac4ac6990ddd9ed1492770995fa18da8c-1] 1 2 2050000, 2023. július 16.

[ssw0910-2] 1 2 "Quaoar: a giant rock in the icy Kuiper Belt?" (angol nyelven). Solar System Watch. 2009. október 13. Hozzáférés: 2009. október 13. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)

[3] "TNO and Centaur Colors". 2006. szeptember 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 8.

[1]

[2]

[3]

50000 Quaoar

Felfedezése
Felfedező	Chad Trujillo, Michael E. Brown
Felfedezés ideje	2002. június 4.^[1]
Felfedezés helye	Palomar Obszervatórium^[1]
Névadó	Chinigchinix
Kisbolygó jelölés	50000 Quaoar
Ideiglenes név	(50000) 2002 LM₆₀ 2002 LM₆₀
Kisbolygókategória	NTO (cubewano)
Pályaadatok
Epocha	February 25, 2023
Aphélium távolsága	6,716275 Gm (45,286 CsE)
Perihélium távolsága	6,270316 Gm (41,928 CsE)
Fél nagytengely	6,493296 G m (43,607 CsE)
Pálya excentricitása	0,0384
Orbitális periódus	105181,6 nap (287,97 a)
Átl. pályamenti sebesség	4,52 km/s
Közepes anomália	284,861°
Inklináció	7,988°
Felszálló csomó hossza	188,893°
Perihélium szöge	148,508°
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Méret	1100 km alatti átmérő^[2]
Átlagos átmérő	1090 km
Tömeg	~1.0 - 2,6 ·10²¹ kg
Átlagos sűrűség	2? g/cm³
Felszíni gravitáció	0,276 - 0,376 m/s²
Szökési sebesség	0,523-0,712 km/s
Forgási periódus	17,752 h
Albedó	0,088 - 0,1986
Felszíni hőmérséklet	kb. 43 K
Színkép típusa	mérsékelten vörös B-V=0,94 V-R=0,65^[3]
Látszólagos fényesség	2,6
Abszolút fényesség	2,42
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:50000 Quaoar\|50000 Quaoar ]] témájú médiaállományokat.
JPL MPC WL entity
Sablon Wikidata Segítség

Sablon:Neptunuszon túli objektumok m v sz Neptunuszon túli objektumok
Plutínók	Pluto* 1993 SB 1993 SC 1994 JR₁ 1994 TB 1995 QZ₉ 1996 SZ₄ 1996 TP₆₆ 1996 TQ₆₆ 1997 QJ₄ 1998 HK₁₅₁ 1998 US₄₃ 1998 VG₄₄ 1998 WW₂₄ 1998 WU₃₁ 38083 Rhadamanthus 1999 TC₃₆ 38628 Huya 28978 Ixion 2002 KX₁₄ 2002 VR₁₂₈ 2003 VS₂ 90482 Orcus számozatlan: 1993 RO 1993 RP 208996 Achlys 2001 QF₂₉₈
Klasszikus Kuiper-objektumok	15760 Albion 1994 GV₉ 1994 JQ₁ 1994 VK₈ 1995 SM₅₅ 1996 TO₆₆ 58534 Logos 1997 CS₂₉ 1997 CU₂₉ 1998 HJ₁₅₁ 1998 HP₁₅₁ 1998 HM₁₅₁ 1998 KR₆₅ 19521 Chaos 1998 WA₂₅ 1999 DF₉ 1999 HT₁₁ 53311 Deucalion 20000 Varuna 55565 Aya 50000 Quaoar 2002 TX₃₀₀ 2002 UX₂₅ 136108 Haumea 2003 OP₃₂ 2004 GV₉ 136472 Makemake* 145452 Ritona számozatlan: 1998 WW₃₁ 307261 Máni 2003 MW₁₂ 2003 QW₉₀
Twotino-k	1996 TR₆₆ 1998 SM₁₆₅ 1999 RB₂₁₆ 2000 JG₈₁ 2002 WC₁₉ számozatlan: 1997 SZ₁₀
Más pályarezonanciák	1994 JS 1995 DA₂ 1998 WA₃₁ 1999 CP₁₃₃ 1999 DE₉ 1999 HB₁₂ 2001 KC₇₇ 2001 KP₇₇ 2002 TC₃₀₂ 2003 LG₇
A szórt korong objektumai	Eris* 1995 TL₈ 1996 GQ₂₁ 1996 TL₆₆ 1999 CC₁₅₈ 2000 EE₁₇₃ 2000 OO₆₇ 2000 OM₆₇ 2001 UR₁₆₃ 2002 CY₂₂₄ 2002 GX₃₂ 2002 RP₁₂₀ 90377 Sedna** 2005 RM₄₃ 532037 Chiminigagua számozatlan: 2000 CR₁₀₅ 2004 XR₁₉₀ 2005 TN₇₄ 2006 QH₁₈₁
Nem osztályozott	1997 CR₂₉ 1998 SN₁₆₅ 1999 CL₁₅₈ 1999 HC₁₂ 1999 KR₁₆ 1999 OY₃ 2003 FY₁₂₈ 2004 SB₆₀ 2004 TY₃₆₄ 2005 RR₄₃
Természetes holdak	Charon (Pluto) Hydra (Pluto) Nix (Pluto) Düsznomia (Erisz) Sablon:Mpm Sablon:Mpm Sablon:Mpm (58534) Logos I Zoe S/2005 (79360) 1
* – törpebolygóként is osztályozva lett ** – jelenleg a szórt koronghoz tartozik, de lehet, hogy az Oort-felhő belső részének tagja