3753 Cruithne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
3753 Cruithne
Felfedezése
Felfedező Duncan Waldron[1]
Felfedezés ideje 1986. október 10.[1]
Felfedezés helye Siding Spring
Névadó Cruthin
Alternatív név 1986 TO, 1983 UH
Pályaadatok
Epocha 2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága 226 107 986 km
(1,511 CsE)[1]
Perihélium távolsága 72 408 964 km
(0,484 CsE)[1]
Fél nagytengely 149 258 475 km
(0,998 CsE)[1]
Pálya excentricitása 0,515[1]
Orbitális periódus 364,015 nap
1,0 év[1]
Közepes anomália 170,365°[1]
Inklináció 19,81°[1]
Felszálló csomó hossza 126,284°[1]
Perihélium szöge 43,75°[1]
Központi égitest Nap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő
  • 5,0 km
  • 2,071 km
Egyenlítői átmérő 5 km
Tömeg 1,3×1014 kg
Átlagos sűrűség 2 ? g/cm³
Felszíni gravitáció 0,0014 m/s²
Szökési sebesség 0,0026 km/s
Forgási periódus 27,44 h[1]
Albedó 0,365
Színkép típusa ?
Látszólagos fényesség 16,46
Abszolút fényesség 15,1[1]
SablonWikidataSegítség

A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) a Föld egyik trójai kisbolygója, egy földközeli kisbolygó. Duncan Waldron(wd) fedezte fel 1986. október 10-én.

Tudományos érdekessége, hogy több más kisbolygóhoz hasonlóan a kémiai összetétele a Naprendszer kialakulásakor fennálló állapotokat tükrözi.

Pályájának különlegessége[szerkesztés]

A Cruithne kisbolygó pályája a Naphoz rögzített, a keringő Földet is bemutató koordináta-rendszerben
A Cruithne kisbolygó pályája a Földdel együtt forgó koordináta-rendszerben (sárga vonal)

A Jupiter Lagrange-pontjaihoz tartozó trójai kisbolygóknál számoltak ki először olyan kisbolygópályákat, amelyeknek együtt forgó koordináta-rendszerben a pályaburkoló görbéje lópatkóhoz hasonlít. Ez a mozgástípus a háromtest-probléma egyik látványos megoldása arra az esetre, amikor egy nagyobb égitest körül csaknem körpályán keringő másik égitesthez - például a Nap körül keringő Jupiterhez - kisebb égitestek is kapcsolódnak mozgásukban. E pályák a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben Nap körüli pályák, azonban ha néhány pályaelemük kissé elhangolódik, akkor pályájuk finom elmozdulásokat végez a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben is.

Ilyen lópatkó pályán keringő, anyabolygóhoz csatolt mozgású kisbolygót a Neptunusz, a Mars és a 2002 AA29 kisbolygó esetében a Föld társaságában is megfigyeltek. Ezekkel a pályákkal rokon pályán mozog a Cruithne is, de pályája a Föld L4 Lagrange pontja körül záródó pálya.

Vannak a lópatkó pályához igen hasonló, de az anyabolygóhoz erősebben csatolt olyan kisbolygópályák is, amelyeknek az anyagbolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben az anyabolygó körül záródik a pályája. Az ilyen kisbolygókat az anyabolygó távoli holdjainak is tekinthetjük. Ma már több olyan kisbolygó ismert a Föld környezetében, amelyek vagy Föld körül záródó pályán, vagy lópatkó pályán mozognak, és időnként átbillennek a kétféle pályaállapot között.

Pályájának érdekessége, hogy keringési ideje 1:1-es rezonanciában van a Földével, vagyis közel azonos idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld, ezért kissé tréfásan a Föld „második hold”-jának is nevezik. Legkisebb távolsága a Földtől 12 500 000 km, tehát jóval távolabb van (32x), mint a Hold. Nincs a Földdel ütköző pályán.


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)

Források[szerkesztés]

  • D. Leong et al (1997): Orbital evolution of asteroid 3753. Nature, vol. 387, 1997. June 12. p. 685.
  • M. Connors, P. Chodas, S. Mikkola, P. Wiegert, C. Veillet, K. Innanen: Discovery of an asteroid and quasi-satellite in an Earth-like horseshoe orbit Meteoritics and Planetary Science, vol. 37, pp. 1435–1441., 2002
  • M. Connors, C. Veillet, R. Brasser, P. Wiegert, P.W. Chodas, S. Mikkola, K. Innanen (2003): Horseshoe asteroids and quasi-satellites in Earth-like orbits. 35. Lunar Planet. Sci. Conf. Abstract #1565. LPI, Houston
  • P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1997): An asteroidal companion to the Earth. Nature, 387, pp. 685–686.
  • P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1998): The orbital evolution of near-Earth Asteroid 3753. Astronomical Journal, 115, pp. 2604–2613

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]