Ázsiai oroszlán

Ázsiai oroszlán
	Hím
	Nőstény
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Macskaalkatúak (Feliformia);
Család:	Macskafélék (Felidae);
Alcsalád:	Párducformák (Pantherinae);
Nem:	Panthera;
Faj:	P. leo;
Alfaj:	P. l. persica;
Tudományos név
	Panthera leo persica; (Meyer, 1826)
Szinonimák
	Leo leo asiaticus (Brehm, 1829); Leo leo bengalensis (Bennett, 1829); Leo leo goojratensis (Smee, 1833); Leo leo indica (de Blainville, 1843); Panthera leo leo (Kitchener et al., 2017); Leo leo persicus;
Elterjedés
	A vad populáció mai elterjedése
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ázsiai oroszlán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai oroszlán témájú médiaállományokat és Ázsiai oroszlán témájú kategóriát.

Az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó oroszlán (Panthera leo) egyik alfaja. Egyéb nevei: indiai oroszlán vagy perzsa oroszlán. Egyes tudósok szerint az ázsiai oroszlán mindössze a berber oroszlán (Panthera leo leo) egy ázsiába vándorolt állománya, ami genetikailg nem különbözik a berber oroszlántól.^[1]

Az ázsiai oroszlán valamikor Európától Kis-Ázsián át Indiáig nagy számban fordult elő. Élőhelye kiterjedt a Kárpát-medencére, a mai Magyarország területére is.^[2]^[3] Máig fennmaradt, utolsó populációját a kihalás veszélye fenyegeti.

Előfordulása[szerkesztés]

Az ázsiai oroszlán ma már csak az északnyugat-indiai Gudzsarát államban, a Szaurástra-félszigeten fekvő Gir erdőség rezervátumában él. A mintegy 300 négyzetkilométeres kiterjedésű területet legelők és vegyes erdők borítják. A 2015 májusában végzett számlálás szerint, 523 példánya létezik a vadonban, azaz a védett területeken. Ebből 109 felnőtt hím, 201 felnőtt nőstény és 213 kölyök volt.^[4]^[5]

Magyarország állatkertjei közül a Fővárosi Állat-és Növénykertben és a Debreceni Állatkertben látható.^[6]^[7]

Megjelenése[szerkesztés]

A hím fej-törzshossza 160–180 centiméter, a nőstényé 130–150 centiméter. A hím marmagassága elérheti a 110 centimétert. A hím testtömege 160–190 kilogramm, a nőstényé 110–120 kilogramm. Az ázsiai oroszlán valamivel kisebb, mint az afrikai oroszlán. Bundája valamivel bolyhosabb, mint az afrikai alfajoké, a könyök tájéka pedig szőrösebb. Az állat rendszeresen nyalogatja a bundáját, hogy kisebb sebei ne gyulladjanak be, s ezzel tisztítja is magát. A hímek sörénye általában vöröses, de némelyik hímé fekete színű. Farokbojtjuk nagyobb, mint az afrikai rokonoké. Az újszülöttek bundája sötét foltos, azonban hamar kivilágosodik.

Életmódja[szerkesztés]

Mint minden oroszlán, az ázsiai oroszlán is társas, territoriális és családi közösségben él. A fiatal hímeket kétéves korukban elkergetik az idősebb hímek, míg a nőstények egész életükben a családdal maradnak. A hímek néhány éves barangolás után átveszik az uralmat egy család fölött, ahol 2–3 évig maradnak. Tápláléka patás emlősök, különösen szarvasok, vaddisznók és nilgau antilop, de háziállatokra is ráfanyalodhat. A családban általában a nőstények vadásznak, a hímek csak a barangolás idején, ekkor is inkább dögökkel táplálkoznak. Az állat általában éjszaka vadászik, nappal inkább pihen.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 3–5 éves korban éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október és november között van. A vemhesség 105–112 napig tart, ennek végén 2–4 utód jön a világra. Az anyaállat 6 hónapig szoptatja kicsinyeit.