Berber oroszlán
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vadon kihalt       |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Panthera leo leo (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Berber oroszlán témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Berber oroszlán témájú kategóriát. |
A berber oroszlán (Panthera leo leo), más néven atlasz- vagy núbiai oroszlán, az oroszlánok alfaja. A vadonból kihalt és fogságban is kihaltnak hitték egészen addig, amíg az utóbbi három évtizedben szétszórtan találtak egyedeket cirkuszi populációkban.
Az oroszlán alfajok közül ez a legnagyobb, a hímek 230–270 kg-ot, a nőstények 140–160 kg-ot nyomnak. A berber oroszlán hivatalos előfordulási helye Észak-Afrikában az Atlasz-hegységben és a Marokkótól Egyiptomig terjedő területen található. Az utolsó ismert berber oroszlánt a vadonban, az Atlasz-hegységben lőtték ki 1922-ben.
A legtöbb afrikai oroszlántól eltérően a berber oroszlán hegyi ragadozó volt, mely az erdőségeket kedvelte. A két másik, Atlasz-hegységben előforduló ragadozó, a berber leopárd és az atlasz-medve, mára, ismert egyedek nélkül szintén kihalt a vadonból. Több tucat fogságban élő egyedről vélik, hogy berber oroszlán: a Port Lympyne vadasparkban található tizenkét egyed [1] a marokkói király állataitól származik. Emellett, 11, az Addisz-Abeba-i Állatkertben található egyedet tartanak berber oroszlánnak, melyek Hailé Szelasszié császár állataitól származnak.
A berber oroszlánokat leginkább a hím vastag fekete sörénye teszi jellegzetessé, mely a hastájéktól a lágyékig ér.
A Disney Az oroszlánkirály című filmje gonosztevőjének, Zordonnak a karaktere a berber oroszlán mintájára készült.
Tartalomjegyzék
Szaporodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A hím és a nőstény csak a szaporodási időszakban állt össze, mely valószínűleg januárban volt. A síkság oroszlánjainál nincs meghatározott szaporodási időszak, kölykök egész évben születnek. (Ez az információ fogságban élő egyedeken alapul.) A vemhességi időszak körülbelül 110 nap, mely után 1-6 kölyök születik, de általában 3-4. A kölykök általában erősen pettyesek, nagyon sötét rozettákkal. Súlyuk születéskor kb. 7,5 kg. Naponta átlagosan 8–9 cm-t nőnek, szemük körülbelül a hatodik napon nyílik ki. 13 napos korukban kezdenek járni.
A nőstények 2 éves koruk körül lesznek ivarérettek, de általában 3-4 éves korukig nem esnek teherbe. A hímek 24-30 hónapos korukban mutatnak érdeklődést a nőstények iránt, de 3 éves koruk előtt nem nemzenek kölyköket, mely a legáltalánosabban 4 éves korra tehető.
Táplálkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az atlasz-hegységbeli ragadozók fő, természetes zsákmánya a berber szarvas és a gazella volt. Más különösen kedvelt és könnyű célpontot nyújtó zsákmányuk volt az arab tehén- és birkacsorda és néha egy-két lovat is elejtettek. A zsákmányejtő módszert soha nem jegyezték le, de valószínűleg hasonló fojtó módszert használtak, mint ahogy a mai nagymacskák teszik.
Szociális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mivel a táplálék nem volt bőséges, ezek az oroszlánok a többi macskaféléhez hasonlóan magányosan, vagy esetenként párokban éltek. A nőstények ivarérett korukig – körülbelül két év – a fiatalokkal maradtak, majd leválasztották őket. Afrikában és Ázsiában csak a hímeket űzik el a családtól, a nőstények életük végéig a falkában maradnak.
A Berber Oroszlán Projekt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az előbbi állatkerti berber oroszlán populáció az egyetlen esély, hogy Észak-Afrika vadonjaiban újra láthassuk őket. A berber oroszlán tudományának kutatására fordított éveket követően és túlélő példányokról szóló történetek alapján a WildLink International az Oxfordi Egyetemmel összefogva elindította nagyra törő Nemzetközi Berber Oroszlán Projektjét. A legújabb DNS eljárásokat használják a berber oroszlán DNS-ének azonosítására. A WildLink International csontmintákat szerzett az európai, így a brüsszeli, párizsi, torinói és egyéb múzeumokban lévő berber oroszlán maradványokból. Ezeket a mintákat eljuttatja az Oxfordi Egyetemre, ahol egy tudóscsoport kivonja a DNS láncot, hogy különálló alfajként azonosíthassa a berber oroszlánt. Habár a berber oroszlán hivatalosan kihalt, a WildLink International azonosított egy maroknyi, világszerte fogságban élő oroszlánt, melyek az eredeti berber oroszlántól származnak, így a királyi oroszlánok a Temara Állatkertben, Rabatban, Marokkóban. Ezen leszármazottak DNS-ét ismét tesztelni fogják és a hibridizáció foka (a kereszteződés) ezután meghatározható lesz. A legjobb jelölteket ezután bevonják egy szaporító programba, mellyel „visszaszaporítják” a berber oroszlánt. A projekt végső fázisa az oroszlánok visszaengedése a marokkói Atlasz-hegységben lévő nemzeti parkba.
A WildLink International ennél többet még nem ért el, és weboldaluk a mai napig nem működik. Mindenki a sötétben tapogatózik, hogy mi történhetett a WildLink International-lel. A WildLink International és az Oxfordi Egyetem azt a megállapodást kötötte, hogy a WildLink International adja a pénzt a projekthez és hogy az egyetem végzi a kutatást. A WildLink International eltűnése óta nem adtak pénzt sem.
Dr. Noboyuki Yamaguchi, az Oxfordi Egyetem egyik tudósa saját fizetését használja fel arra, hogy addig folytassák a berber oroszlán és genetikájának kutatását, ameddig csak lehet. A projekt jelenleg határozatlan ideig működik, amíg a pénzkészlet tart.
Ázsiai rokonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1968-ban, a berber, a fokföldi, az ázsiai és más afrikai oroszlánok koponyáján végzett vizsgálat kimutatta, hogy ugyanazok a koponyajellemzők – a nagyon keskeny szemüreg fölötti sáv – láthatók a berber és az ázsiai oroszlán koponyáján. Ez azt mutatja, hogy valószínűleg közeli rokoni kapcsolat van az Afrika legészakibb részén és az Ázsiában élő oroszlánok között. Az is valószínűsíthető, hogy a dél-európai oroszlán, mely Kr. u. 80–100 tájékán kihalt, alkothatta az összekötő kapcsot az északi-afrikai és az ázsiai oroszlánok között. Valószínűleg a berber oroszlánok is ugyanazzal a hasvonallal rendelkeztek (az egészet a sörény rejti), mellyel napjainkban az ázsiai oroszlánok.
Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Preservation Station – Berber oroszlánok, A berber oroszlán védelem oldala.
- Zion WildLife Gardens – NZ, dedicated to the preservation of the Big Cats.
- The Extinction Website – Fajinfó – Berber oroszlán
- The Extinction Website – Extinction Forum
