Ugrás a tartalomhoz

„Szepessy Schaurek Ottmár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
kieg.
18. sor: 18. sor:
| polgári foglalkozása =lovaglótanár
| polgári foglalkozása =lovaglótanár
}}
}}
'''Schaurek Ottmár''' 1937-től engedélyezték előnév felvételét és utána '''Szepessy Schaurek Ottmár''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[december 22.]]–Budapest, [[1965]]. [[augusztus 24.]]) magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. Az [[Az 1936. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája|1936. évi nyári olimpia résztvevője]], ''Pókai'' (Mr. Spokes) nevű paripáján. [[Díjugratás]]ban csapatban [[Barcza Elemér]] lovának ellenszegülése miatt nem értek el helyezést, míg egyéniben 35.00 hibapontos teljesítménnyel a 32. helyen végzett.
'''Schaurek Ottmár''' 1937-től engedélyezték előnév felvételét és utána '''Szepessy Schaurek Ottmár''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[december 22.]]–Budapest, [[1965]]. [[augusztus 24.]]) magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. A két világháború közötti időszak meghatározó lovasa és a Honvéd Sportistálló alapítója.
Az [[Az 1936. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája|1936. évi nyári olimpia résztvevője]], ''Pókai'' (Mr. Spokes) nevű paripáján. [[Díjugratás]]ban csapatban [[Barcza Elemér]] lovának ellenszegülése miatt nem értek el helyezést, míg egyéniben 35.00 hibapontos teljesítménnyel a 32. helyen végzett.


== Élete ==
== Élete ==
Édesapja Schaurek Alajos császári és királyi tüzérezredes, édesanyja Halbauer Aranka.<ref>{{cite web |author=Májer Tamás |url=http://dkvk.hu/adatbazisok/dhsza/az-alagi-diplomataistallo-vezetoi/ |title=AZ ALAGI DIPLOMATAISTÁLLÓ VEZETŐI SZEPESSY-SCHAUREK OTTMÁR, EGY HŐS ÉLETMŰVÉNEK ALAGI LEZÁRÁSA |publisher=Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 12. évfolyam 1. szám , 2-4. old. |date=2019-09-01 |accessdate=2019-12-08}}</ref> Az iskoláit Budapesten végezte. 1920. szeptember 1-jén hadnaggyá léptették elő, de a hadi-események miatt a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát]] 1921-ben végezte el. 1921. október 1. és 1927. március 1. között [[Szeged]]en az 5. Vegyesdandár Huszárszázadának beosztott tisztje volt. Ezen idő alatt 1923 és 1924 között lovas-tanfolyamot, 1924-ben géppuskás és közelharc tanfolyamot, 1925-ben pedig lőiskolát végzett. 1924. szeptember 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1927. március 1-jén áthelyezték a [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]] a 7. Vegyesdandárhoz. 1928. október 1-től a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója, majd tanára. 1930. október 15-től pedig a nemzetközi olimpiai és díjugrató csapat tagja és tanítója 1936-ig. 1933. november 1-jén századossá léptették elő.
Édesapja Schaurek Alajos császári és királyi tüzérezredes, édesanyja Halbauer Aranka.<ref>{{cite web |author=Májer Tamás |url=http://dkvk.hu/adatbazisok/dhsza/az-alagi-diplomataistallo-vezetoi/ |title=AZ ALAGI DIPLOMATAISTÁLLÓ VEZETŐI SZEPESSY-SCHAUREK OTTMÁR, EGY HŐS ÉLETMŰVÉNEK ALAGI LEZÁRÁSA |publisher=Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 12. évfolyam 1. szám , 2-4. old. |date=2019-09-01 |accessdate=2019-12-08}}</ref> Az iskoláit Budapesten végezte. 1920. szeptember 1-jén hadnaggyá léptették elő, de a hadi-események miatt a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát]] 1921-ben végezte el. 1921. október 1. és 1927. március 1. között [[Szeged]]en az 5. Vegyesdandár Huszárszázadának beosztott tisztje volt. Ezen idő alatt 1923 és 1924 között lovas-tanfolyamot, 1924-ben géppuskás és közelharc tanfolyamot, 1925-ben pedig lőiskolát végzett. 1924. szeptember 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1927. március 1-jén áthelyezték a [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]] a 7. Vegyesdandárhoz.{{refhely|Győr Béla 2017|59. o}}


1929-ben Budapesten szerepelt az első nemzetközi versenyen. 1930-ban [[Bécs]]ben és [[Nizza|Nizzában]] is indult. Lovai voltak ''Ametist'', ''Silbert'', ''Ebek'' és ''Optál''. Nizzából hazaérte után egy nagyon nehezen kezelhető ír tenyésztésű herélt lovat ''Mr. Spokes''-t kapta meg. Magyar nevet is kapott ''Pókai'' lett és vele érte el legjelentősebb sikereit.<ref name="Erdélyi Magdolna">{{cite web |author=Erdélyi Magdolna |url=http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=425 |title=Szepessy-Schaurek Ottmár |publisher=lovasok.hu |date=2019-09-01 |accessdate=2019-12-09}}</ref> 1927-ben a military országos bajnoka. 1928. október 1-től a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója, majd tanára. 1930. október 15-től pedig a nemzetközi olimpiai és díjugrató csapat tagja és tanítója 1936-ig. 1931-ben tagja volt a [[Salzburg]]ban Nemzetek díját nyert magyar csapatnak. [[Díjugratás]]ban háromszor (1931, 1932, 1933) nyert magyar bajnoki címet. 1933. november 1-jén századossá léptették elő. 1935-ben, [[Aachen]]ben ''Pókaival'' a Nemzetek Díja egyéni győztese lett.{{refhely|Győr Béla 2017|59. o}}

Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Augusztus 16-án került sor a díjugratásra, a nevezett 18 nemzet 54 indulóját szokatlanul nehéz pálya várta és elsőre egyetlen lovas sem tudott hibátlanul végiglovagolni rajta.<ref>{{cite web |author=Májer Tamás |url=http://dkvk.hu/adatbazisok/dhsza/az-alagi-diplomataistallo-vezetoi/ |title=Az alagi diplomaistálló vezetői |publisher=dkvk.hu/ - Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 12. évfolyam 1. szám, 2-4. old. |date=2019-10-01 |accessdate=2019-12-09}}</ref> A nehéz pálya megviselte a lovakat is és egyéniben [[Barcza Elemér]] „Kópé” nevű lova háromszor is ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapatban sem indulhattak emiatt a harmadik csapattag [[Platthy József]] volt, akivel így elestek a csapatküzdelmeken történő részvételtől. Egyéniben 35.00 hibapontos teljesítménnyel a 32. helyen végzett.<ref name="Erdélyi Magdolna"/>{{refhely|Győr Béla 2017|50. o}}


A Szepessy előnév használatát 1937-ben engedélyezték számára. 1936. szeptember 1-jétől 1938. szeptember 1-ig [[Komárom (Magyarország)|Komáromban]] a Központi Lovastiszti Tanfolyam lovagló tanáraként tevékenykedett. 1938. szeptember 1-től a 4/5 Lovasszázad és Ezred Pótidomító Különítmény, 1941. június 1-től pedig a 4/1 Huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. 1941. június 27-től október 1-ig, mint a 4/1 Huszárosztály parancsnoka [[Ukrajna|Ukrajnában]] frontszolgálatot teljesített. 1941. október 1-től a Bolyai Műszaki Akadémia, 1942. június 1-től, pedig a Hadiakadémia lovaglótanára. 1941-ben törzstiszti tanfolyamot végzett, 1942. március 30-án őrnaggyá, majd 1943. május 1-jén alezredessé léptették elő.
A Szepessy előnév használatát 1937-ben engedélyezték számára. 1936. szeptember 1-jétől 1938. szeptember 1-ig [[Komárom (Magyarország)|Komáromban]] a Központi Lovastiszti Tanfolyam lovaglótanáraként tevékenykedett. 1938. szeptember 1-től a 4/5 Lovasszázad és Ezred Pótidomító Különítmény, 1941. június 1-től pedig a 4/1 Huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. 1941. június 27-től október 1-ig, mint a 4/1 Huszárosztály parancsnoka és [[Ukrajna|Ukrajnában]] frontszolgálatot teljesített. 1941. október 1-től a Bolyai Műszaki Akadémia, 1942. június 1-től, pedig a Hadiakadémia lovaglótanára. 1941-ben törzstiszti tanfolyamot végzett, 1942. március 30-án őrnaggyá, majd 1943. május 1-jén alezredessé léptették elő.{{refhely|Győr Béla 2017|59. o}}


A Hadiakadémia 1944. december 7-ei feloszlását követően új beosztásba nem vonult be. Budapestre ment, majd [[Debrecen]]ben jelentkezett az újonnan szerveződő [[Magyar Honvédség]] kötelékébe. 1945. február 14-től Debrecenben a HM Lóügyi-, Vonat és Állategészségügyi Osztály vezetőjeként teljesített szolgálatot, ahol ezredessé léptették elő. 1947. december 1-ig szolgált a Honvédelmi Minisztériumban, majd 1948. március 1-jén nyugállományba helyezték. 1946-ban ő alapította meg a Honvéd Sportistállót, amelyből az idők folyamán a Honvéd lovas szakosztálya alakult ki.
A Hadiakadémia 1944. december 7-ei feloszlását követően új beosztásba nem vonult be. Budapestre ment, majd [[Debrecen]]ben jelentkezett az újonnan szerveződő [[Magyar Honvédség]] kötelékébe. 1945. február 14-től Debrecenben a HM Lóügyi-, Vonat és Állategészségügyi Osztály vezetőjeként teljesített szolgálatot, ahol ezredessé léptették elő. 1947. december 1-ig szolgált a Honvédelmi Minisztériumban, majd 1948. március 1-jén nyugállományba helyezték. 1946-ban ő alapította meg a Honvéd Sportistállót, amelyből az idők folyamán a Honvéd lovas szakosztálya alakult ki.{{refhely|Győr Béla 2017|60. o}}


Hosszú szünet után 1959-ben kapcsolódott be ismét a lovassportba. A Poroszlói Medosz Sportkör lovas szakoktatója és edzője ekkor. Innen került 1963-ban Alagra az FM Lótenyésztési Igazgatóságához, ahol a diplomata sportistállóban dolgozott. 1965-ben hunyt el a Farkasréti temetőben (7/8-1-594) helyezték örök nyugalomra.
Hosszú szünet után 1959-ben kapcsolódott be ismét a lovassportba. Tevékenyen részt vett az ügetőpálya megnyitásában és a galoppversenyek újraindításában. A Poroszlói Medosz Sportkör lovas szakoktatója volt, majd innen került 1963-ban Alagra az FM Lótenyésztési Igazgatóságához, ahol a diplomata sportistállóban dolgozott. 1965-ben hunyt el a Farkasréti temetőben (7/8-1-594) helyezték örök nyugalomra.<ref name="Erdélyi Magdolna"/>{{refhely|Győr Béla 2017|60. o}}


=== Kitüntetései ===
=== Kitüntetései ===
*Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1941)
*[[Magyar Érdemrend (Horthy-kor)|Magyar Érdemrend lovagkeresztje]] (1941)
*Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon és kardokkal (1943)
*Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon és kardokkal (1943)
*Sportbajnoki jelvény
*Sportbajnoki jelvény
39. sor: 46. sor:


== Forrás ==
== Forrás ==
*{{cite book |author=Győr Béla |year=2017 |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee=59-60 |accessdate=2019-12-08 }}
*{{hely|Győr Béla 2017}} {{cite book |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee=59-60 |accessdate=2019-12-08 }}


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2019. december 9., 13:52-kori változata

Szepessy Schaurek Ottmár
Született1901. december 22.
Budapest
Meghalt1965. augusztus 24. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Fegyvernemlovasság
Szolgálati ideje1920.09.01-1948.03.01
Rendfokozataezredes
Egysége5. Vegyesdandár Huszárszázad, 7. Vegyesdandár, Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola, 4/5 Lovasszázad és Ezred Pótidomító Különítmény, 4/1 Huszárosztály, Bolyai Műszaki Akadémia, HM Lóügyi-, Vonat és Állategészségügyi Osztály
Csatáimásodik világháború
Civilbenlovaglótanár

Schaurek Ottmár 1937-től engedélyezték előnév felvételét és utána Szepessy Schaurek Ottmár (Budapest, 1901. december 22.–Budapest, 1965. augusztus 24.) magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. A két világháború közötti időszak meghatározó lovasa és a Honvéd Sportistálló alapítója.

Az 1936. évi nyári olimpia résztvevője, Pókai (Mr. Spokes) nevű paripáján. Díjugratásban csapatban Barcza Elemér lovának ellenszegülése miatt nem értek el helyezést, míg egyéniben 35.00 hibapontos teljesítménnyel a 32. helyen végzett.

Élete

Édesapja Schaurek Alajos császári és királyi tüzérezredes, édesanyja Halbauer Aranka.[1] Az iskoláit Budapesten végezte. 1920. szeptember 1-jén hadnaggyá léptették elő, de a hadi-események miatt a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát 1921-ben végezte el. 1921. október 1. és 1927. március 1. között Szegeden az 5. Vegyesdandár Huszárszázadának beosztott tisztje volt. Ezen idő alatt 1923 és 1924 között lovas-tanfolyamot, 1924-ben géppuskás és közelharc tanfolyamot, 1925-ben pedig lőiskolát végzett. 1924. szeptember 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1927. március 1-jén áthelyezték a Nyíregyházára a 7. Vegyesdandárhoz.[2]


1929-ben Budapesten szerepelt az első nemzetközi versenyen. 1930-ban Bécsben és Nizzában is indult. Lovai voltak Ametist, Silbert, Ebek és Optál. Nizzából hazaérte után egy nagyon nehezen kezelhető ír tenyésztésű herélt lovat Mr. Spokes-t kapta meg. Magyar nevet is kapott Pókai lett és vele érte el legjelentősebb sikereit.[3] 1927-ben a military országos bajnoka. 1928. október 1-től a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója, majd tanára. 1930. október 15-től pedig a nemzetközi olimpiai és díjugrató csapat tagja és tanítója 1936-ig. 1931-ben tagja volt a Salzburgban Nemzetek díját nyert magyar csapatnak. Díjugratásban háromszor (1931, 1932, 1933) nyert magyar bajnoki címet. 1933. november 1-jén századossá léptették elő. 1935-ben, Aachenben Pókaival a Nemzetek Díja egyéni győztese lett.[4]

Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben a díjugratás egyéni és csapatversenyében indult. Augusztus 16-án került sor a díjugratásra, a nevezett 18 nemzet 54 indulóját szokatlanul nehéz pálya várta és elsőre egyetlen lovas sem tudott hibátlanul végiglovagolni rajta.[5] A nehéz pálya megviselte a lovakat is és egyéniben Barcza Elemér „Kópé” nevű lova háromszor is ellenszegült, így a versenyből kizárták őket. A csapatban sem indulhattak emiatt a harmadik csapattag Platthy József volt, akivel így elestek a csapatküzdelmeken történő részvételtől. Egyéniben 35.00 hibapontos teljesítménnyel a 32. helyen végzett.[3][6]

A Szepessy előnév használatát 1937-ben engedélyezték számára. 1936. szeptember 1-jétől 1938. szeptember 1-ig Komáromban a Központi Lovastiszti Tanfolyam lovaglótanáraként tevékenykedett. 1938. szeptember 1-től a 4/5 Lovasszázad és Ezred Pótidomító Különítmény, 1941. június 1-től pedig a 4/1 Huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. 1941. június 27-től október 1-ig, mint a 4/1 Huszárosztály parancsnoka és Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1941. október 1-től a Bolyai Műszaki Akadémia, 1942. június 1-től, pedig a Hadiakadémia lovaglótanára. 1941-ben törzstiszti tanfolyamot végzett, 1942. március 30-án őrnaggyá, majd 1943. május 1-jén alezredessé léptették elő.[7]

A Hadiakadémia 1944. december 7-ei feloszlását követően új beosztásba nem vonult be. Budapestre ment, majd Debrecenben jelentkezett az újonnan szerveződő Magyar Honvédség kötelékébe. 1945. február 14-től Debrecenben a HM Lóügyi-, Vonat és Állategészségügyi Osztály vezetőjeként teljesített szolgálatot, ahol ezredessé léptették elő. 1947. december 1-ig szolgált a Honvédelmi Minisztériumban, majd 1948. március 1-jén nyugállományba helyezték. 1946-ban ő alapította meg a Honvéd Sportistállót, amelyből az idők folyamán a Honvéd lovas szakosztálya alakult ki.[8]

Hosszú szünet után 1959-ben kapcsolódott be ismét a lovassportba. Tevékenyen részt vett az ügetőpálya megnyitásában és a galoppversenyek újraindításában. A Poroszlói Medosz Sportkör lovas szakoktatója volt, majd innen került 1963-ban Alagra az FM Lótenyésztési Igazgatóságához, ahol a diplomata sportistállóban dolgozott. 1965-ben hunyt el a Farkasréti temetőben (7/8-1-594) helyezték örök nyugalomra.[3][9]

Kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ Májer Tamás: AZ ALAGI DIPLOMATAISTÁLLÓ VEZETŐI SZEPESSY-SCHAUREK OTTMÁR, EGY HŐS ÉLETMŰVÉNEK ALAGI LEZÁRÁSA. Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 12. évfolyam 1. szám , 2-4. old., 2019. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  2. ↑ Győr Béla 2017 59. o
  3. ↑ a b c Erdélyi Magdolna: Szepessy-Schaurek Ottmár. lovasok.hu, 2019. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  4. ↑ Győr Béla 2017 59. o
  5. ↑ Májer Tamás: Az alagi diplomaistálló vezetői. dkvk.hu/ - Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 12. évfolyam 1. szám, 2-4. old., 2019. október 1. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  6. ↑ Győr Béla 2017 50. o
  7. ↑ Győr Béla 2017 59. o
  8. ↑ Győr Béla 2017 60. o
  9. ↑ Győr Béla 2017 60. o

Forrás

  • ↑ Győr Béla 2017: Magyar lovasok az olimpiai játékokon. Budapest: Magyar Lovassport Szövetség. ISBN 978-963-12-8628. Hozzáférés ideje: 2019. december 8. 

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szepessy_Schaurek_Ottmár&oldid=22014581”