Brugge

Brugge (franciául Bruges, németül Brügge) Nyugat-Flandria legnagyobb városa. 2000 óta az UNESCO tagja. 2002-ben Salamancával egyidőben Európa kulturális fővárosa volt. A várost sokszor az észak Velencéjének is nevezik, hiszen számos csatorna szeli át. Az óvárost körülvevő régi erődítmények és malmok maradványai ezen csatornák mellett találhatóak. Brugge Európa kiemelkedő látványossága köszönhetően annak, hogy a városközpont a középkor óta alig változott.

A tartományi város áll Brugge történelmi városmagjából, melyet az egyik legszebbnek tartanak Európában, a Sint-Jozef és Sint-Pieters (I), Koolkerke (II), Sint-Andries (III), Sint-Michiels (IV), Assebroek (V), Sint-Kruis (VI), Dudzele (VII) és Lissewege (Zeebrugge és Zwankendamme) (VIII) városrészekből.

Történelem

Nevét a norvég „Bryggia” szóból kapta, mely kikötőt jelent. A pre-román gaol időkből származó településeknek kevés nyoma található. Az első erődítmények Julius Caesar Menapii hódításai után épültek, az i.e. 1. sz. –ban, a tengerparti területek kalózok elleni védelmére. A 4. sz.-ban a frankok elhódították a rómaiaktól a területet és Pagus Flandresis néven igazgatták tovább. A viking támadások a 9. sz.-ban arra ösztönözték I. Balduint, Flandria grófját, hogy megerősítse a román erődítményeket és így megállítsta benyomulásukat a földrészre. A kereskedelem Angliával és Skandináviával így hamar újjáéledhetett. Erre az időre datálható az első itt vert érme, Bryggia névvel.

A települést, Flandria első grófja, I. Balduin alapította, de Brugge csak 1128-ban kapta meg a városi jogot. Bruges város alapító okirata 1128. júl. 27-ére datálódik. Az újdonsült polgárok nyomban új falakat és csatornákat építettek. 1050-től a folyó fokozatos feltöltődése okozta, hogy a város elvesztette kijáratát a tengerre. Egy 1134-es vihar új kijáratot nyitott, természetes csatornát alakítva ki a Zwin-öbölnél. Az új tengerpart egész a Damme-ig nyúlt, itt alakult ki Bruges kereskedelmi központja.

A város újraéledt a 12. sz.-ban: a gyapjúpiac, a gyapjúszövő-ipar és a szövetpiac prosperitását nagyban a városfalaknak köszönheti. Ezek folytán a fölösleg biztonságosan felgyűlhetett a flandriai hercegek védelme alatt. Bruges része volt a flamand szövetkereskedelemnek már a 13. sz. elején. A város vállalkozói elérték, hogy angol és skót gyapjútermelő területeken gazdasági kolóniákat létesítsenek. Az angol kapcsolatok hozták be a normann gabonát és a gaszkonyi borokat. A hanza hajók megtöltötték a kikötőt, melyet idővel a Damme alatt Sluys-ig kellett kibővíteni, hogy alkalmas legyen az új halászhajók számára.

A Hanza-szövetség terjeszkedésével egy időben pedig Lübeckből és Hamburgból érkeztek árusok. 1253-ban Margit flandriai grófnő speciális privilégiumokat harcolt ki, ilyen volt például a vámkedvezmény. Brugge forgalma kielmekedett a Hanza városai közül, így nem véletlenül helyezte a szövetség ide egyik központi irodáját.

1277-ben megjelent az első genovai kereskedő flotta Bruges kikötőjében. Ez volt az első kereskedőkolónia, mely Bruges-t a mediterráneummal kötötte össze.

Később a 13. században már Genovai, Velencei és Firenzei kereskedők is látogatták Brugge-t, de gyakran fordultak meg dél-német, kasztiliai, portugál és skót árusok is. A fejlődés nemcsak, hogy megnyitotta a kereskedést a levantei áruknak, de fejlesztette a kereskedelmi és pénzügyi technikákat és a tőke beáramlását is hozta, előmozdította Bruges bankügyleteit. Ezekben az időkben létesült itt a világon előszőr tőzsde, melyet a Van der Beurse kereskedő család alapított, innen ered a börze kifejezés. 1309-ben megnyílt a börze és a legszofisztikáltabb pénzpiaccá nőtte ki magát a mélyföldön még a 14. sz.-ban.

A növekvő jólét szociális elégedetlenségeket gerjesztett. 1302-ben a lakosság egyesítette erejét Flandria Kormányzójával a francia hatalom ellen. Az ellentét Július 11-én, Kortrijk közelében az arany sarkantyú csatában kulminált. Jan Breydelnek és Pieter de Conincnak, a győztes felkelés vezéreinek szobra még mindig látható a központi piactéren .

A 15. században a burgundiai herceg kormányzása alatt a város kultúrálisan, építészetileg és gazdaságilag is virágzását élte. A középkor végéhez közeledve Brugge Észak-Európa leggazdagabb városának számított. Jó Fülöp Burgundia hercege udvartartást vezetett Bruges-ben, Brüsszelben, és Lille-ben, ami számos művészt, bankárt és más prominens személyiséget vonzott a városokba a világ minden részéről. Az új flamand festőiskola olajfestmény technikájával világszerte elismerést szerzett. Az első könyv, melyet egyébiránt angol nyelven adtak ki, Bruges-ben jelent meg William Caxton keze nyomán. Ekkor töltötte itt száműzetését az angol IV. Edward és III. Richard is. A populáció több mint 40.000 lakosra duzzadt.

A 15. század végén a Zwin-öböl elhomokosodása elvágta a tengertől Brugge-t, ezért a burgundiaik elhagyták a várost. I. Maximilián korlátozta a város jogait és innentől kezdve Antwerpen lett a flamand régió központja. A spanyol uralom (1524-1713) után rövid idő alatt több ország fennhatósága alá is került: Ausztria (1713-1795), Franciaország (1795-1815) és Hollandia (1830-ig).

Az 1500-as évek meghozták a város prosperitását. A város hamar Antwerpen nyomába ért, mint a németalföldi gazdaság zászlóvivője. a 17. sz. során aztán a csipkekészítés hagyománya teljesen elsorvadt, jóllehet számos próbálkozás volt a dicső múlt felélesztésére. A tengeri infrastruktúra modernizálódott. Új összeköttetések létesültek a tengerrel, ez mégsem hozta meg a várt eredményt. Bruges elgyengült és fokozatosan eltűnt a történelmi palettáról. Ebben az időkben a lenagyobb problémát az jelentette, hogy a város nem vállalt részt a 19. században végbement a iparosodásban. George Rodenbach el is nevezte az alvó várost „Bruges la Morte“ című regényében "Bruges a halott"-nak (Bruges-la-Morte).

A 19. sz. második felében a város a világ első turistacélpontjává vált, gazdag brit és francia turistákat vonzva látványosságaihoz. a 20. sz. második felében kezdte a város visszanyerni múltbeli dicsőségét. A kiemelkedő európai integrációs tevékenységéért Brugge 1960-ban Európa-díjat kapott. Zeebrugge kikötőnek köszönhetően ismét gazdasági fellendülés következett. Zeebrugge kikötőjét eredetileg a németek építették – az "U-boat"-ok számára az I. világháborúban. Ez nagyban kibővült 1970-ben és a 80-as évek elején, hogy Európa legfontosabb és legmodernebb kikötőjévé váljon. A nemzetközi turizmus ezután robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Erőfeszítéseik nyomán 2002-ben Bruges lett Európa kulturális fővárosa.

Nevezetességek

Brugge történelmi óvárosa
Világörökség
Adatok
Ország	Belgium
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	2000
Elhelyezkedése
Brugge Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 12′ 32″, k. h. 3° 13′ 27″51.208888888889, 3.2241666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Brugge témájú médiaállományokat.

Fájl:Bruggegrotem.JPG

főtér

Belfort

Onze Lieve Vrouwekerk

Sint Salvator katedrális

Hotel de Ville

Fájl:Brgchocdumondsh.JPG

csokoládé bolt

Fájl:Brgsajtboltkir.JPG

sajtbolt

Modern koncertterem

De Lijn

Bruges középkori építészeti emlékeinek nagy része érintetlen maradt, beleértve az Onze Lieve Vrouwekerk – Miasszonyunk templomot. Tornyai Európa legmagasabb kőtornyainak számítanak.

Bruges híres 13. sz.-i harangtornyairól is, mely 47 harangból álló harangjátéknak ad otthont. A város teljesidőben foglalkoztat továbbá egy harangozót, Aimé Lombaért-t, aki alkalmanként ingyenes koncerteket ad. Feltétlen említésre méltó híres épületek még Bruges-ben a Beguin Házak, a Heilig Bloed Basiliek – szent vér bazilika- a modern koncertterem, és a Szt. János kórház.

Számos mester , mind Hans Memlink és Jan van Eyck, élt és dolgozott itt.

A szent vér relikviát mely az első keresztes háborúkból került ide, ünnepélyes keretek között minden évben végighordozzák a városon. több mint 1500 lakos vesz részt a hosszú vallási menetben, sokan középkori lovagoknak és kereszteseknek öltözve. Onze Lieve Vrouwekerk – mi asszonyunk templom, Madonna a gyermekkel szobrát, mely a kereszthajóban látható Michelangelo egyetlen szobrának tartják, mely még életében hagyta el Itáliát.

Bruges városrendezése példás módon megtartotta az egyensúlyt a középkori és a kora modern művészetek közt. A történelmi városközpont 2000 óta a Világörökség része.

Múzeumok Bruges-nek rengeteg múzeuma van. A flamand primitívektől a kortárs művészetekig, a klasszikus szépművészetektől az archeológiai leletekig, bútorok, ezüst, folklór tárgyakban...

tartományi múzeumok A 15. sz. és 21. sz. közti művészeti munkák gyűjteménye látható a Groeninge Múzeumban és az Arent Házban. A fórumban – mely a Groeninge Múzeumhoz kapcsolódik, modern művészeti kiállításokat látogathatnak minden negyedévben.

A festői St. Anna negyed élvezetes folklórmúzeumot és Kruisvest két középkori szélmalmát tartogatja számunkra.- a Koelewei – „hűvös rét” Malom és a St. Janshuis – Szt. János ház – malom. A Guido Gezelle Múzeum egyike a legfontosabb irodalmi múzeumoknak Flandriában.

• Sint Salvator katedrális
• Notre-Dame (Miasszonyunk templom)
• Szent Vér-kápolna
• Begina-házak
• Jeruzsálem-templom.
• Városháza
• Memling Múzeum
• Groeninge Múzeum (Hieronymus Bosch műveivel)
• A vár és a Hotel de Ville

Közlekedés

Keskeny középkori utcái miatt a turistákat arra bátorítják, hogy vasúton közelítsék meg a várost. Bruges fő vasútállomása legalább óránként indít vonatokat Belgium minden fontosabb városába. Gyakoriak a buszjáratok is a központba, bár a vasútállomás a piactértől csak 20 perces séta. kb. egy órás út a Brüsszeli központi pályaudvar.

• Légiközlekedés

bár a legközelebbi reptér az Ostend-Bruges nemzetközi reptér Ostenden +- 20 km Bruges-től, ajánlott a Brüsszeli reptéren leszállni és vasúton folytatni az utat.

• Autóutak

Bruges-nek rendkívül jó csatlakozásai vannak minden irányba – E40 A10 E403/N31 E34

A "tojáson" belül- a csatornákkal körülvett történelmi városrészben, vezetni nem ajánlott, mert az utak a legmegtévesztőbb egyirányúsításokkal tűzdeltek. Ajánlottak a központi parkolókhoz vezető útvonalakat valamint a közvetlen kivezetőutak. a parkolók alkalmasak a központi kereskedelmi és turista célpontok megközelítésére, és olcsók is. A főpályaudvar melletti óriási parkolókat igénybe vevők szabad buszjegyet kapnak a városközpontba.

• Városi tömegközlekedés

Bruges-nek kiterjedt buszhálózata van, melyet a De Lijn Üzemeltet, bejárást biztosítva a városközpontba és a külvárosokba – stadslijnen – és sok városba és kistelepülésbe a régióban és a város környezetében – streeklijnen – helyközi járatok. Tervezés alatt van egy észak-déli könnyűvasút becsatlakozással a belga tengerparti vonalakhoz, Zeebrugge-be. Bár néhány utcából kitiltották az autókat, Bruges egyetlen része sem autómentes övezet. A kocsiknak tekintettel kell leni a gyalogosokra és a biciklistákra is. tervek vannak az autómentesítésre a központi városrészben, és a közlekedést általánosan visszaszorítanák, de ezeket a terveket még érlelni kell. 2005-ben a közlekedési jelzéseket megváltoztatták a biciklisták kényelmére, megengedve a kétirányú bicikliforgalmat több utcában. Ennek ellenére az autóforgalom nem csökkent. Az utóbbi idők biciklis balesetei fokozták a nyomást, hogy a hidakat lezárják és csendesebb belső város hozzanak létre, de a törvénymódosítások még nem léptek érvénybe. a sűrűn lakott külváros miatt a buszközlekedés igen gyakori a szűk utcákban. ez a kerékpározást csak tovább nehezíti. A többi városhoz hasonlóan Brugeben is biciklisták ezrei közlekednek.

Kikötő Bruges kikötője Zeebrugge. Ez a legmodernebb és a második legnagyobb kikötője Belgiumnak és egyike a legnagyobb és legfontosabb kikötőknek Európában.

Kultúra

A város híres emberei

Itt születtek:

• Kasztíliai Fülöp , első Habsburg uralkodó Spanyolországban 1478-1506
• Adrian Willaert, reneszánsz zeneszerző -1490-1562
• Simon Stevin – matematikus és mérnök 1548+1620
• Granciscus Gomarus, kálvinista teológus 1563-1641
• Guido Gezelle költő és pap 1830-1899

A 15. században Jó Fülöp, Burgundia hercege hivatalt állított fel Bruge-ben Brüsszelben és Lille-ben, így a város számos prominens személyt vonzott:

• William Caxton, angol üzletember, diplomata, író és nyomdász
• Petrus Christus- flamand festő
• Gerard David, flamand festő
• Hans Memling, flamandfestő
• Jan van Eyck, flamand festő
• Juan Luis Vives, spanyol tudós és humanista
• Simon Bennic és Levina Bennic Teerling, illusztrátorok

A fiktív dr. Evil, az Austin Powers filmsorozatból, állítólag szintén Bruges-ből származik.

Sport

Bruges hagyományosan a kezdőpontja az éves Ronde van Vlaanderen kerékpárversenynek, melyet áprilisban tartanak és egyike a legnagyobb sporteseményeknek Belgiumban. Bruges futballváros is két csapattal képviseli magát a felső csoportban – Jupiler League : Club Brugge K.V. és Cercle Brugge K.S.V., mindkettő a Jan Breydel Stadionban játszik.

Érdekességek

Bruges híres csipkéjéről.

Számos sört neveztek el Bruges-ről, mint a Brugse Tripel, Brugs Blond, Brugs Witbier és Straffe Hendrik. Mindazonáltal csak a Bruges Zot-ot gyártják a városban, a Halve Maan Brewery-ben – a világos sört 2005-ben a barna fajtát 2006-ban vezették be a piacon.

Bruges az Európa Egyetem otthona. Az egyetem nagy presztízsű intézmény a posztgraduális európai gazdasági, jogi és politikai felsőoktatásban.

Forrás

(hollandul)

(angolul)

(franciául)

(németül)

Külső hivatkozások

(angolul)(németül)(franciául)(hollandul) www.brugge.be

A Wikimédia Commons tartalmaz Brugge témájú médiaállományokat.