Štefan Králik
| Štefan Králik | |
 | |
| A Nemzet Művészének szobra | |
| Élete | |
| Született | 1909. április 8. Szentistvánpatak |
| Elhunyt | 1983. január 30. (73 évesen) Pozsony |
| Nemzetiség | szlovák |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | dráma |
| Első műve | Mozoľovci |
| Kitüntetései | Nemzet Művésze (1974) |
Štefan Králik (Szentistvánpatak, 1909. április 8. – Pozsony, 1983. január 30.) szlovák drámaíró, a Nemzet Művésze. Életműve a modern szlovák színműírás igen bonyolult fejlődésére jellemző.
Élete[szerkesztés]
Egy vasúti tisztviselő családjában született. A tanulmányait Zsolnán kezdte, majd amikor Nyitrára költöztek, ott folytatta (1919–1927). 1927 és 1933 között a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán tanult. 1933-tól 1935-ig asszisztens volt a pozsonyi Neurológiai és Pszichiátriai Egyetemi Kórház részlegén. Ezután orvosként dolgozott Vázsecben, Kojetínben, 1937 és 1940 között kerületi orvos Gyetván és Zólyomban. A Pozsonyba való visszatérése után, 1940-től 1945-ig a Társadalombiztosítási ügynökség orvosa. A rossz egészségi állapota miatt korán (1952-ben) vonult vissza.
Munkássága[szerkesztés]
Eredetileg orvos, majd 1942-től drámaíró. A művei szorosan kapcsolódnak az orvosi gyakorlatához, mivel az írásaihoz a saját tapasztalatait használta fel. Foglalkozott még a falusi élettel, történelmi témákkal, valamint személyes és társadalmi problémáival is. Használta a modern lélekelemzés eszközeit, érdeklődése később filozófiai síkra tolódott át. Szívesen együttműködött amatőrökkel is, a műveit elsősorban csak 1945 után kezdték el bemutatni a Szlovák Nemzeti Színház színpadán.
Művei[szerkesztés]
- Mozoľovci (színjáték, 1942) Mozolyék
- Veľrieka (színjáték, 1943)[1] A nagy folyó
- Trasovisko (színjáték, 1944) Versenypálya
- Posledná prekážka (színjáték, 1946) Az utolsó akadály
- Hra bez lásky (1946)[2] Színdarab szerelem nélkül
- Hra o slobode (1948)[3] Színdarab a szabadságról
- Buky podpolianske (színjáték, 1949)[4]
- Horúci deň (színjáték, 1951)[5] Forró nap
- Svätá Barbora (színjáték, 1953) Szent Borbála
- Mikromemoáre (önéletrajzi próza, 1962)
- Panenský pás čiže Bohovia nemilujú pravdu (1966)[6] A Szűz-öv, azaz az istenek nem szeretik az igazságot
- Vojenský kabát Jura Jánošíka (színjáték, 1970) Jur Jánošík katonakabátja
- Margaret zo zámku (színjáték, 1974)[7] Margaréta a kastélyból
- Rebel (színjáték, 1975) Lázadó
- Krásnej neznámej (színjáték, 1976) Gyönyörű ismeretlen
- Kraj sveta Istanbul (televíziós forgatókönyv, 1979) Isztambul megye
Magyarul[szerkesztés]
- A gyönyörű ismeretlen; ford. Konrád József; LITA, Bratislava, 1978
Emlékezete[szerkesztés]
Születésének 80. évfordulóján, 1989-ben Pozsonyban emléktáblát állítottak a tiszteletére. Az alkotó Gáspár Péter, szlovákiai magyar szobrászművész volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1944-ben könyv alakban is megjelent.
- ↑ 1947-ben könyvként is megjelent.
- ↑ 1949-ben könyvben is megjelent.
- ↑ 1950-ben könyvként is megjelent.
- ↑ 1952-ben könyvben is megjelent.
- ↑ A Velrieka színjáték átalakított változata
- ↑ 1975-ben könyv alakban is megjelent.
- ↑ Az épületben emlékcsarnok is található.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Štefan Králik című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. 666. o. ISBN 963-05-1803-1
- Štefan Králik Irodalmi Információs Központ (szlovákul)
- Štefan Králik a PORT.hu-n (magyarul)
További információk[szerkesztés]
- Štefan Králik szobra Köztérkép (magyarul)
