Gyetva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyetva (Detva)
Detva, preĝejo de sankta Francisko el Asizo, fronto.jpg
Az Assisi Szent Ferenc katolikus templom
Gyetva címere
Gyetva címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Gyetvai
Rang város
Első írásos említés 1638
Polgármester Ján Šufliarsky
Irányítószám 962 11
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 15 046 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 221 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 474 m
Terület 68,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyetva  (Szlovákia)
Gyetva
Gyetva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 37″, k. h. 19° 25′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 37″, k. h. 19° 25′ 10″
Gyetva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyetva (szlovákul Detva) város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Gyetvai járásának székhelye. 2011-ben 15 046 lakosából 13 092 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyomtól 25 km-re keletre fekszik, a Szalatnya (Slatina) völgyében. A Besztercebányai kerület Gyetvai járásának székhelye.

Északnyugatról Kisócsa, északról Nagyócsa, északkeletről Herencsvölgy, keletről Teknős és Krivány, délkeletről Divényoroszi és Budaszállás, délről Ábelfalva, délnyugatról Divényhuta, nyugatról pedig Dombszög és Végles községekkel (összesen 11 községgel) határos.

Kataszteri területe 68,0880 km², mely 8 városrészre oszlik[2]:

  • Gyetva
  • Sulyok I. (Piešť I.)
  • Sulyok II. (Piešť II.)
  • Gyetva-lakótelep (Detva-sídlisko)
  • Kostolná
  • Krné
  • Skliarovo
  • Zapriechody

1921-ben területe még 86,09 km² volt, mely 1955-ben Krivány község kiválásával 18 km²-rel a jelenlegi területre csökkent.

2001-ben 15 122 lakosából 14 534 szlovák volt.[3]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovák detva ifjúságot jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. A lausitzi kultúra településének nyomait, bronz szekercéket, valamint a 9. századból származó kardot találtak itt.

A település 1638-ban a véglesi uradalom területén Csáky László birtokán keletkezett. Első írásos említése 1696-ban "Detua" alakban történt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak. A letelepedett pásztornépek a környező szlovák lakossággal keveredve sajátos kultúrát hoztak létre. 1811-ben a település mezővárosi rangot kapott vásártartási joggal. Lakói épületfa, fazsindely és gabonakereskedéssel, mezőgazdasággal, faárukészítéssel, állattartással foglalkoztak. 1828-ban 633 házában 33156 lakos élt. A 19. század végén sok lakosa kivándorolt külföldre.

Vályi András szerint "DETVA. Népes tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ó Zólyomhoz három mértföldnyire, határos Vigles hajdani Várral, legelője, fája épűletre, és tűzre elég, tejből jó keresettye, határja igen nagy, földgye középszerű, a’ községnek 12 Kila alá való földgye, réttye 15 kaszás alá való van, a’ Bánya Várasoktól nevezetesen Beztertzéhez négy, Selymetzhez hat mértföldnyire van, földgyének két harmadrésze soványas, hegyes, és kősziklás ’s Gyetva vizétöl is gyakorta öntöztetik, a’ második Osztályba tétettetett."[4]

Fényes Elek szerint "Detva, Zólyom m. tót mváros, Nógrád vármegye szélén. Határa roppant kiterjedésű, s rajta elszórva 363 szálások vannak. Bent a városban 2958 kath., a szálásokon 337 kath. lélek lakik. Van kath. paroch. temploma, üveghutája, fürészmalma, nevezetes marha- és juhtenyésztése, hires juhvására. F. u. h. Eszterházy. Ut. post. Nagy-Szalatna."[5]

1910-ben 7339 lakosából 7075 szlovák és 177 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején Gyetva a partizánok egyik központja volt. A németek 1944. október 24-én szállták meg. Környékén súlyos harcok folytak a németek és a partizánok között, amíg a város 1945 február 20-án fel nem szabadult. 1955-ben a korábban Gyetvához tartozó Krivány önálló községgé alakult.

1965-ben Gyetvát várossá nyilvánították.

1960-tól a Zólyomi járáshoz tartozott, az 1996-os közigazgatási átszervezés óta járási központ.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804-ben épült a korábbi reneszánsz templom újjáépítésével.
  • Népi hagyományait őrző szlovák település, faragott házai műemlékek, szép népviselete van. A városban 1966. óta minden évben folklórfesztivált rendeznek.
  • Temetőjében fából faragott síremlékek találhatók, gazdagon díszítve színes figuratív és geometriai alakzatokkal. A Kálvária-dombon álló legrégibb, a 20. század első feléből származó faragott síremlékek műemléki védettség alatt állnak.
  • A város felett terül el Európa legnagyobb rétegvulkánja, melynek mintegy 20 000 hektáros területe sajátos természeti kincsei miatt természetvédelem alatt áll. A vulkanikus láva különleges sziklaalakzatokat hozott létre.
  • Gyetva hamarosan a nemesfémbányászat városa lehet, miután az elvégzett próbafúrások szerint 26 tonna arany található a közeli hegyben. A bányászat legkorábban 2015-ben indulhat meg.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyetvai panoráma

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyetva témájú médiaállományokat.