Ugrás a tartalomhoz

Český Těšín-i járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Sepultura (vitalap | szerkesztései) 2019. szeptember 29., 05:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Český Těšín-i járás
Közigazgatás
Ország Csehország
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Český Těšín-i járás (Csehország)
Český Těšín-i járás
Český Těšín-i járás
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 44′ 33″, k. h. 18° 37′ 00″49.742500°N 18.616700°EKoordináták: é. sz. 49° 44′ 33″, k. h. 18° 37′ 00″49.742500°N 18.616700°E
A morvaországi és sziléziai járások 1938-ban. A Český Těšín-i járás az északkeleti sarokban helyezkedik el.

A Český Těšín-i járás (csehül: Okres Český Těšín, lengyelül: Powiat Czeski Cieszyn) 1920. és 1938, illetve 1945. és 1960. között Csehszlovákia járása volt. Közigazgatási központja Český Těšínben volt.

A járást Cieszyn Szilézia 1920. július 28-i felosztásakor hozták létre. Ekkor szelték ketté a ma Teschent/Cieszyn/Těšínt a ma is meglévő Cieszynre és Český Těšínre. Ezzel együtt megszűnt az 1850-ben az Osztrák Szilézia részeként létrehozott Teschen megye is. Az 1938. októberében müncheni egyezmény következtében Lengyelország ezt a megyét, valamint Zaolzie régióját is megszállta. A Český Těšín-i járásból létrehozták a rövid életű Nyugat-Cieszyn megyébe, majd beolvasztották a Sziléziai Vajdaságoz tartozó Cieszyn megyébe.[1] Később, a második világháborúkitörésekor megszállta a náci Németország. A háború után a terület visszakerült Csehszlovákiához. A Český Těšín-i járást egy 1960. április 9-én kihirdetett törvény szüntette meg, s területén létrehozta a Frýdek-místeki járást, néhány települést, így Český Těšínt is pedig a Karvinái járáshoz csatolt.[2]

A területet túlnyomó részt lengyelek népesítették be. A Český Těšín-i járás magába foglalta a zaolziei területek déli részét. Itt számban és arányban is jelentősebb volt a lengyelek jelenléte, mint az újonnan létrehozott Frýdek-Místek-i járásban. Ebben ugyanis benne van Zaolzie teljesen csehek lakta nyugati része is.

Jegyzetek