Útmenti-zsomboly (Bódvaszilas)

Útmenti-zsomboly
Az Útmenti-zsomboly bejárata
Hossz	10 m
Mélység	6 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	6 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 515 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-41
Elhelyezkedése
Útmenti-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 50″, k. h. 20° 43′ 26″48.563844444444, 20.723872222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Útmenti-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Útmenti-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Bódvaszilas központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 320 méterre, 255°-ra, fokozottan védett területen, erdőben, a piros T jelzésű turistaösvénytől, azaz zsombolyos tanösvénytől a Jóbarát-zsomboly felől megközelítve jobbra, közvetlenül a turistaút mellett, töbör északnyugati oldalában, a töböroldal felső kétharmadában, sziklakibúvásban nyílik. Tornanádaskáról a sárga sáv jelzésű turistaúton is elérhető. A turistaösvénytől Tornanádaska felől megközelítve jobbra van bejárata. Helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének feltüntetésével.

5×7 méteres bejárata természetes, ovális és függőleges tengelyirányú. Két kis tereplépcsőn, amelyekből az egyik a barlangból származó kövekből van rakva, lehet lemászni aljára. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Kialakulásában tektonikának, befolyó víznek, leszivárgó víznek és korróziónak volt szerepük. Tulajdonképpen egy zsomboly roncsa.

Ha a barlang folytatódik a mélybe, akkor folytatása valószínűleg felszakadt mennyezetének darabjai miatt van elzárva. A függőleges jellegű barlang oldalain jól megfigyelhetők a hengerpalást-szerű oldásnyomok és morfológiai kisformák közül az ujjbegykarrok. A zsombolyra ellipszis szelvény a jellemző. Vízszintes kiterjedése hét méter. Édesgyökerű páfrány csoportok és lombosmohák élnek felső falszakaszain. Könnyen járható és nincs lezárva. Bejárásához engedély szükséges.

1977-ben volt először Útmenti-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Utmenti-zsomboly (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977), V/10 (Kósa 1992) és V-22 (Kósa 1992) néven és jelölésekkel is.

Kutatástörténet

1967 augusztusában a Vörös Meteor TE három barlangkutatója, Haász Éva, Kósa Attila és Varga Mária mérték fel és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett két hosszmetszet térképet és alaprajz térképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 125. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 4,3 méter mély. A kézirat barlangra vonatkozó része egy tanulmány alapján íródott.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Útmenti-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Útmenti Shaft a barlang neve. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint körülbelül 520 méter tengerszint feletti magasságban van bejárata. A barlang főleg függőleges jellegű, szarvas és borz csontok lettek gyűjtve a humuszból. Alaprajzi hossza 6,5 méter, hossza a valóságban 6,5 méter, függőleges kiterjedése 4,3 méter és vízszintes kiterjedése 7 méter.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Útmenti-zsomboly néven és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelentek az 1967-es térképek. A kiadványban az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és több adattal együtt fel van tüntetve egy irodalmi mű, amely foglalkozik a barlanggal.

1992-ben Takácsné Bolner Katalin mérte fel és a felmérés alapján rajzolt alaprajz térképet és hosszmetszet térképet. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában hat méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges felszíni érintőpontja volt. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1992-ben készült alaprajz térkép és az 1992-ben készült hosszmetszet térkép. A könyvben az olvasható, hogy ismeretlen hosszú, 6 méter mély és 521 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye.

Irodalom

• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 125. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Gasparik Mihály – Nyerges Attila: Az alsó-hegyi zsombolyok kutatása. In: Nyerges Attila szerk.: BEAC Barlangkutató Csoport 2000–2001. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 2002. 24. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 18., 19. oldalak és az elülső borító belső oldala, valamint egy fénykép a hátsó borító külsején ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 80., 276., 283. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 23., 89. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 20. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 27., 29., 45. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2001. május. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Somlyay Lajos: Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia, 2000. (5. évf. 1. sz.) 47. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 245. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye

További irodalom

• Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Útmenti-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Útmenti-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás