Óriás koraidenevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 22:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Óriás koraidenevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Pipistrellini
Nem: Nyctalus
Faj: N. lasiopterus
Tudományos név
Nyctalus lasiopterus
(Schreber, 1780)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás koraidenevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás koraidenevér témájú médiaállományokat és Óriás koraidenevér témájú kategóriát.

Az óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Európában és Észak-Afrikában honos.

Magyarországi előfordulása

Az óriás koraidenevérek hazai előfordulása az Északi-középhegységen és a Dunántúli-középhegységen van.

Megjelenése

Testtömege 41-76 gramm, testhossza 84–104 mm, farok 55–65 mm, alkar 63–69 mm, fül 21–26 mm, szárnyfesztávolsága 41–46 cm. Bundája sötétebb színezetű, testhez simuló, rövid szőrzettel. A fülkagyló és a fülfedő lekerekített.[2]

Életmódja

Az óriás koraidenevér igazi odúlakó denevér, néhány ritka eset kivételével mindig faodvakban keres búvóhelyet. Tápláléka rovarok. Ha teheti legtöbbször vizek felett vadászik. Repülése kissé nehézkes, szárnycsapásai lassúbbak, nagy testével kevésbé fordulékony. Repülés közben ciccegő hangot ad ki.[3]

Szaporodása

A nőstény június végén két, ritkábban egy utódot hoz a világra.[2]

Természetvédelmi állapota

2007-ben az óriás koraidenevér volt az év denevére. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Jegyzetek

Források

További információk