Óriás koraidenevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriás koraidenevér
GreaterNoctule.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Pipistrellini
Nem: Nyctalus
Faj: N. lasiopterus
Tudományos név
Nyctalus lasiopterus
(Schreber, 1780)
Elterjedés
Nyctalus lasiopterus range Map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriás koraidenevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás koraidenevér témájú médiaállományokat és Óriás koraidenevér témájú kategóriát.

Az óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában és Észak-Afrikában honos.

Magyarországi előfordulása[szerkesztés]

Az óriás koraidenevérek hazai előfordulása az Északi-középhegységen és a Dunántúli-középhegységen van.

Megjelenése[szerkesztés]

Testtömege 41-76 gramm, testhossza 84-104 mm, farok 55-65 mm, alkar 63-69 mm, fül 21-26 mm, szárnyfesztávolsága 41–46 cm. Bundája sötétebb színezetű, testhez simuló, rövid szőrzettel. A fülkagyló és a fülfedő lekerekített.[2]

Életmódja[szerkesztés]

Az óriás koraidenevér igazi odúlakó denevér, néhány ritka eset kivételével mindig faodvakban keres búvóhelyet. Tápláléka rovarok. Ha teheti legtöbbször vizek felett vadászik. Repülése kissé nehézkes, szárnycsapásai lassúbbak, nagy testével kevésbé fordulékony. Repülés közben ciccegő hangot ad ki.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény június végén két, ritkábban egy utódot hoz a világra.[2]

Természetvédelmi állapota[szerkesztés]

2007-ben az óriás koraidenevér volt az év denevére. Fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 000 Ft.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]