Óriás koraidenevér

Óriás koraidenevér
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Vespertilioninae;
Nemzetség:	Pipistrellini;
Nem:	Nyctalus;
Faj:	N. lasiopterus;
Tudományos név
	Nyctalus lasiopterus; (Schreber, 1780)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriás koraidenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás koraidenevér témájú médiaállományokat és Óriás koraidenevér témájú kategóriát.

Az óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Európában és Észak-Afrikában honos.

Magyarországi előfordulása

Az óriás koraidenevérek hazai előfordulása az Északi-középhegységen és a Dunántúli-középhegységen van.

Megjelenése

Testtömege 41-76 gramm, testhossza 84–104 mm, farok 55–65 mm, alkar 63–69 mm, fül 21–26 mm, szárnyfesztávolsága 41–46 cm. Bundája sötétebb színezetű, testhez simuló, rövid szőrzettel. A fülkagyló és a fülfedő lekerekített.^[2]

Életmódja

Az óriás koraidenevér igazi odúlakó denevér, néhány ritka eset kivételével mindig faodvakban keres búvóhelyet. Tápláléka rovarok. Ha teheti legtöbbször vizek felett vadászik. Repülése kissé nehézkes, szárnycsapásai lassúbbak, nagy testével kevésbé fordulékony. Repülés közben ciccegő hangot ad ki.^[3]

Szaporodása

A nőstény június végén két, ritkábban egy utódot hoz a világra.^[2]

Természetvédelmi állapota

2007-ben az óriás koraidenevér volt az év denevére.

Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Jegyzetek

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
↑ ^a ^b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 129. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 45. oldal. ISBN 963-04-6335-0

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
2007-ben az év denevére az óriás koraidenevér

További információk

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1976

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[Európa-2] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 129. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[3] Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 45. oldal. ISBN 963-04-6335-0

[1]

[2]

[3]