Ángyán Béla
| Ángyán Béla | |
 | |
| Született | Ángyán Béla János Zoltán 1885. március 10.[1][2] Budapest |
| Elhunyt | 1959. december 30. (74 évesen)[3][4] Pécs[5][6] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Ángyán Béla |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1926–1939) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1913) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ángyán Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ángyán Béla (Budapest, 1885. március 10. – Budapest, 1959. december 30.)[7][8] magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, igazságügyi államtitkár. Az Erdélyi Magyar Párt, a Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt (Egységes Párt) és a Nemzeti Egység Pártja tagja.
Életútja
Apja, Ángyán Béla, belgyógyász orvos, anyja Zettner Aranka volt. Testvérei: János, Géza és Aranka.
1912-ben házasodott, felesége Nagy Edit volt.
A budapesti és a berlini egyetemen tanult jogot. Budapesten doktorált 1911-ben, majd 1913-ban a sikeres szakvizsga után ügyvédi irodát nyitott.
Az első világháborúban főhadnagyi rangban az orosz fronton szolgált, de 1914-ben megsebesült és leszerelt.
1919 februárjában részt vett a jobboldali konzervatív Nemzeti Egyesülés Pártja megalakításában, és részt vett a keresztény-nemzeti irányzatú Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége megszervezésében.
A Tanácsköztársaság idején rövid időre letartóztatták. Szabadulása után Ausztriába ment és csatlakozott Bethlen István bécsi ellenforradalmi csoportjához. Bethlen magántitkára volt. Hazatérése után Budapesten ügyvédként dolgozott.
Bethlen hatalomra kerülése után az államigazgatásban dolgozott: 1922. október 1-től a miniszterelnökség sajtóosztályát vezette, majd 1927. januárjától Bethlen 1931-es lemondásáig igazságügyminisztériumi államtitkár volt. Utóbbi tisztségében részt vett a törvényelőkészítő munkában.
1926-tól 1930-ig a békési, 1931-től 1935-ig a pápai, majd 1931-től 1935-ig ismét a békési választókerület képviselője volt az Országgyűlésben.
Élete végén Pécsett lakott, de sírja a budapesti Fiumei úti temetőben van.
Zeneszerzőként
Ángyán jogi és politikai munkája mellett zeneszerző is volt. Ő írta 1920-ban az MTK indulójának zenéjét[9], és sógora, Drasche Lázár Alfréd, valamint Zágon István librettója alapján Délibáb hercegnő címmel háromfelvonásos operettet írt, amelyet a budapesti Blaha Lujza Színház és a varsói Theater Polski is bemutatott 1921-ben illetve 1923-ban.
Jegyzetek
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. július 2.)
- ↑ Ángyán Béla, https://www.nevpont.hu/palyakep/angyan-bela-8d3bb
- ↑ Dr. Ángyán Béla, https://www.geni.com/photo/view/6000000058733803956?album_type=photos_of_me&photo_id=6000000058740248901
- ↑ https://www.geni.com/photo/view/6000000058733803956?album_type=photos_of_me&photo_id=6000000058740248901
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2022. július 2.)
- ↑ Gyászjelentés. www.geni.com. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ Több lexikon tévesen 1945. július 10-re teszi halála dátumát, azon a napon azonban egy másik Ángyán Béla, egy részvénytársaság igazgatója hunyt el.
- ↑ Ángyán Béla - MTK Baráti Kör. www.mtkcsalad.hu. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Kozák Péter: Ángyán Béla - Névpont. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. február 4.)