Államregény

A fantasztikus irodalom része, ideális államberendezkedést ábrázol regényes formában. Különösen a 17–18. században volt divatos.

Legjelentősebb előzményei:

• Xenophón: Kürosz neveltetése
• Platón: Az állam

Közvetlen mintái a reneszánsz utópiák, illetve politikai művek:

• Morus Tamás: Utópia
• Tommaso Campanella: Napállam
• Niccolò Machiavelli: A fejedelem

Legtöbbször társadalmi utópia. Az író saját államának szatirikus képét rajzolja meg. Sok közöttük utazási regény, robinzonád vagy pedagógiai regény. Gyakran kapcsolódik a kulcsregényhez. Közös jellemzőjük a moralizáló hangnem. Napjainkban a science fictionnel együtt jelenik meg.

Nevezetes államregények:

• Jonathan Swift: Gulliver utazásai
• Étienne-Gabriel Morelly: Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja
• Voltaire: Candide
• Rousseau: Zacahriae, Heinse
• Fénelon: Télemakhosz utazása
• J. Barclay: Argenis
• J. G. Schnabel: Felsenburg – sziget
• Restif de la Bretonne: A repülő város
• J. Harrington: Oceana
• B. de Fontenelles: A bölcsek köztársasága
• A. Ramsay: Cyrus utazása
• J.F. Marmontel: Belisaire
• Ch. M. Wieland: Arany tükör
• É. Cabet: Utazás Ikariába
• Bellamy: Visszatekintés 2000-ből

A legismertebb és egyben első magyar államregény:

• Bessenyei György: Tariménes utazása (1804)

Források

• Világirodalmi lexikon I. (Bp., Akadémiai Kiadó)