Zsozsóka-zsomboly

Zsozsóka-zsomboly
A Zsozsóka-zsomboly bejárata
Hossz	17 m
Mélység	15,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	15,5 m
Tengerszint feletti magasság	490 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-19
Elhelyezkedése
Zsozsóka-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 56″48.562983333333, 20.698866666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsozsóka-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Zsozsóka-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas külterületén, a Szabó-pallagi vadászháztól nyugatra, a Szabó-pallagi-zsomboly felé, 240 méterre található, a dózerút jobb oldala mellett, a kissé beljebb lévő, a dózerúttól 60 méterre fekvő második töbör nyugati oldalában, erdőben, fokozottan védett területen, 490 méter tengerszint feletti magasságban, sziklakibúvásban van nehezen megtalálható, vízszintes tengelyirányú, bontott, 70×50 centiméteres, ovális bejárata.

A barlang középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Ujjbegykarr, függőcseppkő, állócseppkő, cseppkőoszlop, cseppkőlefolyás és cseppkőbekérgezés, valamint korall borsókő és egyéb borsókő figyelhetők meg benne. Az ásványkiválásainak többsége már nem fejlődik. Vízszintes kiterjedése 6 méter. A lezáratlan barlang engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. Bejárásához 20 méter kötél, egy kötélgyűrű és egy karabiner kell.

Előfordul irodalmában G-12 (Vlk 2019), Sz/0-ás (Nyerges 2001), SZ/0-ás (Kósa 1992), SZ/0-ás-zsomboly (Vlk 2019), Sz/0-s-zsomboly (MAFC 2008), Sz/0-s zsomboly (MAFC 2008), Sz/0.-zsomboly (Nyerges 1997) és Zsozsóka-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) neveken és jelölésekkel is.

Kutatástörténet

1986-ban fedezték fel Szenthe István és a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport tagjai. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent tájékoztató szerint a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport résztvevője volt Szenthe István nyári alsó-hegyi táborának és közreműködtek a zsomboly feltárásában. 1991-ben a BEAC Barlangkutató Csoport készítette el hosszmetszet térképét négy keresztmetszettel, amely szerint 15,5 méter mély.

Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelent az 1991-ben készült térkép metszetekkel és az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 16 méter mély zsomboly a 36. legmélyebb.

Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2001-ben a BEAC Barlangkutató Csoport radondetektort helyezett el benne. A 2001. június 16-án készült nyilvántartólapján az olvasható, hogy 17 méter hosszú, 15,5 méter függőleges kiterjedésű, 15,5 méter mély és 6 méter vízszintes kiterjedésű. Szabadon látogatható és feltáró kutatása valószínűleg eredményes lenne.

A 2003. szeptember 27-én megrendezett Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A versenyen az egyik pluszfeladat volt a zsombolyban végzett barlangi kommunikációs teszt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 16 méter mély barlangként szerepel. Közzé lett téve az 1991-es térkép beszerelési vázlattal és helyszínrajzon van helye jelölve, valamint található róla egy leírás. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1991-es hosszmetszet térkép négy keresztmetszettel. A könyvben az olvasható, hogy 17 méter hosszú, 15,5 méter mély és 509 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye.

Irodalom

• Cser Ferenc összeáll.: Jelentés a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport tevékenységéről 1986. Kézirat. Budapest, 1987. január 28. 24. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 22., 80. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 3., 4., 18. old.
• MAFC Barlangkutató Csoport: X. Lakatos kupa – Szögliget. MKBT Tájékoztató, 2003. november–december. 11., 12. old.
• Nyerges Attila: Térképezés. In: A BEAC Barlangkutató Csoport 1991. évi jelentése. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila szerk.: BEAC Barlangkutató Csoport 2000–2001. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 2002. 49., 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Zsozsóka-zsomboly nyilvántartólap. Kézirat. 2001. június 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1986. 2. félév. 151. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 263. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Zsozsóka-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Zsozsóka-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás