Zombory Gedő

Zombory Gedő
Született	1836. Marosvásárhely
Elhunyt	1913. szeptember 17. Szerencs
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Zombory Andor
Foglalkozása	pap
Sablon • Wikidata • Segítség

Árvai Zombory Gedő (Marosvásárhely, 1836. – Szerencs, 1913. szeptember 17.) református pap, egyháztörténész, földrajztudós, egyházi író.

Élete

Atyja, Mihály jelentős szerepet játszott a szabadságharcban, aminek következtében anyagilag tönkrement és súlyos fogságot is szenvedett. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen elvégezvén, atyja elítélése után lelkes hazafiak támogatásával a kolozsvári református papnevelőben tanult. 1856-ban Nagyenyedre ment a református főiskolába történelmet tanítani, majd papi vizsgálatait letevén, külföldre ment és megfordult a marburgi, giesseni, baseli és genfi egyetemeken. Járt Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Hollandiában, ahol kikutatta a feledésbe merült egyetemi alapítványokat. Hazatérvén, a lapokba dolgozott, majd Szalay Lászlónak ajánlatára, akinek leányát számtanra tanította, 1861-ben a szatmári református főgimnáziumba hívták meg a számtan és a természettudományok tanárának. Itt Ábray Károly tanártársával együtt szerkesztette a Tárogató című lapot, majd Ábray távoztával a Szatmári Közlönyt és megalapította a Kölcsey Társaságot. 1861-ben Megyaszóra ment papnak és ettől kezdve csak híveinék és az irodalomnak élt.

Írásai

Cikkei és kisebb dolgozatai: Girókúti Képes Naptár (1860. Két próba, tört. beszély). Orsz. Nagy Képes Naptár (1861. London és népe). Sárospataki füzetek ( 1862. Kant élete, szokásai, tanári pályája és környezete. Jakobi Frigyes Henrik. 1863. Vázlatok az újabbkori bölcsészek életéből. 1866. Julián római császár. 1867. Mutatványok A ker. egyház multja cz. egyháztörténelemből). 1868. Kísérletek a vallásbölcselemből.) Hölgyfutár (1861. 88. Hágától Rotterdámig. 1864. Tört. beszély.) Pesti Napló (1862. 170. Tárogató ellen, a Pap Zsigmond ellen irt czikkre). Ország Tükre (1865. 26. Szatmár-Németi). Hon (1863. 132. Szatmári a Kölcsey-ünnepélyen előadott költeménye). Prot. Szemle (1870. Végszavai a szentháromság kérdésében). Képes Csal. Lapok (1880. Emlékeimből: Szemere Bertalannál. Gr. Teleki László nálam. 1885. Földünk történetéből). Adatok Zemplénvármegye történetéhez. 1896. I. (Zemplén vármegyei kihalt főúri családok.) Ezeken kívül számos dolgozata jelent meg más fővárosi és vidéki lapokban, főleg a Tárogatóban s a Szatmári Közlönyben.

Munkái

• Úti rajzok (két kötet). Kolozsvár, 1861-62.
• Fény és árny (történeti beszélyek, két kötet). Pest, 1862.
• Magyar- és Erdélyország s ezzel kapcsolatban az ausztriai tartományok földleírása. Debreczen, 1863.
• Fichte János Tófor élete és munkássága. Sárospatak, 1863.
• A heidelbergi káté értelmezése. Kolozsvár, 1864.
• A keresztyén egyház multja. Egyháztörténelem. Sárospatak, 1867.
• Korszerű egyházi beszédek (2 füzet). Miskolcz, 1869-1870.
• Egyházi beszédek. I. füzet. Budapest, 1881.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001.
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8